Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-108

À nemzetgyűlés 108. ülése 19;JX évi március hó 7-én, szerdán. 329 ben van szerencsém válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) Állami korpát csak a rendes piaci áron kaphatnak ugy egyesületek, mint magánosok is. Az állami korpa nagyobbrészt árverésen, vagy a napiáron adatik el azoknak, akik ez iránt a Futurához, amely az eladással meg van bizva, fordulnak. Ha a Győrvidéki Gazdák Szövetkezete a Futurához fordul korpáért, az természetes dolog, mert ha a szövetkezet gazdatagjainak korpát akart beszerezni, a Futurához kellett fordulnia, hogy akár árverésen, akár napiáron neki korpát engedjen át. Ez a dolog eddig rendben van. Rendben volna a tényállásnak az a része is, hogy ő a korpának nagyobb részét nem a budapesti Futurától, hanem nem tudom, a győri... Szabó István (öttevényi) : A Futura győri kirendeltségétől ! Szabó István (nagyatádi) földmiveiésügyi minister : ... kirendeltségtől szerzi be, mert a szállítási költségek mindenesetre alacsonyabbak akkor, ha Győrben vásárolhat, mintha Budapesten vásárolna. Nincs azonban rendben a dolognak az a része, amelyet a t. képviselő ur állit, hogy az illető szövetkezet, vagy gazdasági egyesület ezt a korpát vagononként 10—15.000 korona haszonnal adta tovább. Szabó István (öttevényi): A kezeim közt levő adatok szerint! Szabó István (nagyatádi) földmiveiésügyi minister : A földmiveiésügyi ministernek tényleg van olyan rendelete künn, amely intézkedik az iránt, hogy ezek a gazdasági szervezetek ezeknél a közvetítéseknél illetéktelen haszonra szert ne tehessenek. Ha tehát a képviselő ur által előadott adatok megfelelnek a valóságnak, a földmiveiésügyi ministeriumnak, illetőleg a ministernek módjában van az illető egyesületet vagy szövetkezetet felelősségre vonni. En mindenesetre, a beadott interpelláció kívánságához képest, a legsürgősebben el fogom rendelni a vizsgálatot és meg fogom azt állapíttatni, hogy az illető szövetkezet mennyiért kapta a korpát és hova, mennyiért adta el. Szabó István (öttevényi): Helyes! Szabó István (nagyatádi) földmiveiésügyi minister: Megállapítandó itt a költség is és azonfelül az a bizonyos haszon, amelyre mégis szüksége van. Mert a szövetkezetek ezekkel a korpákkal ugy vannak, hogyha vagontételekben kérik és kapják a korpát és ott kicsinyben osztják széjjel, akkor az a szétosztás már bizonyos költséggel jár ; (ügy van! jobb felöl.) a szállításoknál súlyvesztesség van, el is vész abból a szállítmányból esetleg valami, a szétosztás szintén költséggel jár, az elszáliitás ismét költséget okoz, tehát köitségfelszámitásnak van helye. Ha azonban a szövetkezet egyenesen csak kiutaltatja a korpát ós vagontételekben szállíttatja oda

3 ahová azt irányították, akkor a költségek sokkal kisebbek. Mindezeket a dolgokat meg kell vizsgálni és én az interpelláló t. képviselő urnák újra Ígérhetem, amit teljesíteni is fogok, hogy a vizsgálatot sürgősen elrendelem, kivizsgáltatom a dolgot, (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) és ha itt illetéktelen nyereségeket számított fel az a szövetkezet, akkor annak következményeit viselnie kell és viselni is fogja, mert nem fogom neki elengedni. (Általános helyeslés.) Kérem válaszomnak tudomásulvételét. (Helyeslés.) Elnök." Az interpelláló képviselő urat illeti a szó! Szabó István (öttevényi) : A minister ur válaszát tudomásul veszem. Elnök : Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: méltóztatik-e a t. Nemzetgyűlés a földmiveiésügyi minister urnák Szabó István képviselő ur interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen !) A Ház a választ tudomásul veszi. Ki a következő interpelláló? Petrovits György jegyző: Dénes István! (Nincs itt!) Elnök : A képviselő ur nincs jelen, interpellációja töröltetik. Következik ? Petrovits György jegyző: Erődi-Harrach Tihamér ! Erődi-Harrach Tihamér: T. Nemzetgyűlés! (Felkiáltások jobbfelől: Megadjuk! Derültség.) A mai izgatott atmoszférában, amelyet a zalaegerszegi kérdésnek talán már túlzottan, részleteiben is történt tárgyalása szintén hevített, pár rövid szóval mégis igyekezni fogok e kérdéssel egészen objektiven, sine ira et studio, lehetőleg a politikai momentumok belekeverése nélkül, pár vonatkozásban, és pedig olyan vonatkozásban foglalkozni, amelyet, sajnos, sem a hírlapokban, sem a parlamentben akkor, amikor ezt a r

kérdést tárgyalták, nem vetettek fel. Én az egész zalaegerszegi internálótábor kérdését a magam szakmájának, a büntetőjognak szempontjából nézem és vizsgálom. Én magam 1908 óta foglalkozom állandóan börtönügyi és büntetőjogi szakkérdésekkel és épen e vizsgálódásaim elejére esett e kérdésnek, a közveszélyesség kérdésének büntetőjogi tárgyalása és vizsgálata. Nevezetesen a Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület vetette fel az ő évenként tartani szokott kongresszusán ezt a kérdést, amellyel kapcsolatban foglalkozott a Nemzetközi Büntető Egyesület Magyar Csoportja is egy ankétszerü, előadássorozat keretében a köz veszélyesség kérdésével és ennek során kialakult már mondhatni az egész tudományos világban a régi klasszikus büntetőjoggal szemben a modern büntetőjogi irányzatoknak az a tendenciája, amely