Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-105

r Ä nemzetgyűlés 105. ülése 1923. évi március hó 1-én, csütörtökön* 215 erdészeti igazgatási közeg elmeket a nagybirtok, illetőleg a magánerdőgazdaság tulajdonosához és felvilágosítást merészelhet kérni, s ha nem kap megfelelő felvilágosítást, kihágás miatt meg is büntetheti a magánerdőgazdaság tulajdonosát. Hát nem borzalmas valami, hogy ezeket a lehető­ségeket most törvénybe foglalják? Ezek az intézkedések mind helyesek, de nem ujak, mert megvoltak az 1879. évi tcikkben is. Ha igen t. képviselőtársam, Gaal Gaston, el­olvasta volna az 1879. évi XXXI. te. 35. §-át, akkor láthatta volna, hogy az erdőfelügyelők­nek, vagy helyetteseiknek eddig is joguk volt megjelenni a magánerdőgazdaságokban, ott ellenőrzést gyakorolhattak és ha azt látták, hogy nem bizonyos megállapított üzemterv sze­rint gazdálkodtak a tulajdonosok, akkor áthá­gás miatt büntetést szabhattak ki. Hogy most még intenzivebb ellenőrzés fog következni, az nagyon helyes, mert erre szüksége van az országnak, hiszen épen ennek az ellenőrzésnek hiánya tette lehetővé azt, hogy kiirtották a magyar erdők javarészét. (Igaz ! Vgy van ! bal­felöl) T. Nemzetgyűlés! Fel kell hivnom még egy körülményre az igen t. földmivelésügyi minister ur figyelmét, kérve őt, hogy vegyen be egy passzust az izgatásra vonatkozó rendelke­zések közé abból a célból, hogy most, amikor a földbirtokreform végrehajtása folyik, amikor már tudják az egyes nagybirtokos urak, hogy fold­vagyonváltság fejében kell adniok bizonyos föld­területeket, megakadályoztassák az, hogy a vé­kony kis csemetéket a kis vékony fákat is ki­irtsák, csakhogy ne kellesen a szegény föld­igénylőknek hagyni. Ezért arra kérem a minister urat, méltóz­tassék felvétetni egy rendelkezést ebbe a törvény­javaslatba, amely megállapitja, hogy azok a földbirtokosok, akik bebizonyithatólag fiatal fákat és csemetéket irtattak ki, köteleztessenek uj csemeték beültetésére. (Altalános helyeslés.) T. Nemzetgyűlés! Nem olyan borzalmas sérelem az, hogy a közigazgatási hatóságok ezután be merészkednek avatkozni a magán­erdőgazdaságok sorsába. Kérdezem : vájjon azok, akik ma kifogásolják ezt, ennyire kényesek vol­tak-e akkor is, amikor például a magyar bánya­munkásságot katonai ellenőrzés alá helyezték, vagy amikor — mert szükség volt reá — a magyar kormány beleavatkozott a lakás-kérdésbe ? Vájjon hallottuk-e akkor ezeknek az uraknak szavát? Én ugy tudom, hogy nem hallottuk. És amikor a munkakényszer kérdéséről volt szó, hallottuk-e ezeknek az uraknak hangját ? Nem hallottuk. Amidőn követeltük, hogy ne támogassák agyon a magyar földmunkásságot, hanem engedjék meg szervezkedésüket, vájjon akkor felszólaltak-e ? Szó sincs róla. Rothenstein Mór ; De most a nagybirtokról van szó. iCá M» Dén es István : Valahányszor fel mertük emelni szavunkat erről az oldalról és kértük, hogy tegyenek eleget végre valahára a szo­ciális követelményeknek és ne támogassák agyon a magyar munkásságot, és felsoroltuk a sérelmeket, mi volt a válasz ? Midőn felhoztuk a közigazgatási sérelmeket, a belügyminist er ur azt a választ adta, hogy éljünk jogorvoslattal. A törvényjavaslat megfelelő fejezete megadja a módot a magánerdőgazdaságok tulajdonosainak is, hogy ha sérelem esik rajtuk, jogorvoslattal élhessenek. Bár feltételezem a magyar erdészeti közigazgatás tisztviselőiről, hogy csak akkor fog­nak büntető szankciókat alkalmazni, ha erre szükség van, tévedni tévedhetnek imitt-amott, amint mindenütt történhet tévedés, azonban én a javaslatot támadóknak azt mondom : ott van a törvény, méltóztassék jogorvoslattal élni, arra való a jogorvoslat. Nem komoly kifogások tehát azok, amelye­ket e törvényjavaslat ellen felhoztak. Horváth Zoltán : Most nem tudja a kormány­párt, mit csináljon. Györki Imre: Zavarban van! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister: Egy cseppet sem vagyunk zavarban. Dénes István : Én azt mondom, hogy még több erdészeti közigazgatási tisztviselőre volna szükség. Hiszen egymillió katasztrális hold terü­let fog az erdészeti közigazgatás hatáskörébe kerülni, intenzív felügyeletet fognak továbbá gyakorolni a magánerdőgazdaságok felett, ami egymillió katasztrális holdnyi pluszt jelent, úgyhogy körülbelül összesen kétmillió katasztrá­lis hold lesz az a terület, amelyen az erdészeti közigazgatásnak felügyelet et kell gyakorolnia. Ami­kor ilyen nagy reformot akar a kormány meg­valósítani, ehhez apparátusra feltétlenül szükség van és nem lehet egy-két apró-cseprő dolog miatt gáncsot vetni az egész javaslatnak. Hallottam felhozni a törvényjavaslat ellen, hogy hogyan értelmezi azt a kormány, hogy az összes erdők, kopár területekés a természeti emlé­kek felett felügyeletet és ellenőrzést fog gyakorolni &% erdészeti hatóság. Ez az intézkedés nagyon helyes. A felügyeletet csak egyféleképen lehet gyakorolni : ellenőrzik, mit csinálnak ezen terüle­tekkel. Ma egymillió katasztrális hold föld van ebben a szerencsétlen csonka kis országban, amely művelés nélkül parlagon hever és adót sem fizet. Ha tehát a kormány jön egy törvényjavaslattal, hogy ezt a kopár, parlagon heverő, szikes területet művelés alá vonják,—az már az ő dolga, hoggyan tudja ezt megcsinálni, majd megmondják a szak­emberek — ennek csak örvendeni kell, és én meg­adok a magyar kormánynak minden jogot, hogy e területek fölött a felügyeletet gyakorolja. Csontos Imre : Nem ismeri a szikes földet. Dénes István : Ezt a ministerének mondja, hiszen 6 csinálta a javaslatot, ne nekem mondja. CsontOS Imre: Azért mondom neked, mert |^£ban ismerem a szikes földet, mint te. 82*

Next

/
Oldalképek
Tartalom