Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-99
A nemzetgyűlés 99. ülése 1923. való intézkedésképen viselhetik ezt a címet harmadszor még olyanok is, akik a 69. és a később ismertetendő 70. § alapján jogosultak a nyilvántartásba való felvételre és ezzel egyidejűleg a cím viselésére.« Tehát maga az előadó ur is elismerte ezzel a megjegyzéssel, ezzel a terminus technikussal, hogy átmenetileg. (Mozgás a jobbóldalon.) Engedelmet kérek, én magának az előadó urnák a szavaiból idéztem. Herrmann Miksa előadó : Az ugy is van ! PakotS József: Akkor nincs közöttünk semmiféle eltérés abban, hogy a mérnöki kamarai törvény voltaképen lezárja a sorompókat a succrescentia előtt. Én pedig egy leendő, általában nem ismert nemzedék útjait és pályáját nem akarom keresztezni, tehetségének érvényesülését nem akarom megakadályozni. Méltóztassanak megérteni, amint már emiitettem, hogy ez fontos nemzeti és szociális érdek és épen annak a fajvédelmi politikának érdeke, amelyet azokkal a jelszavakkal nem azonosítok, amelyek róla itt elhangzanak, de amelynek tekintetében ebben a Házban nem lehet egy olyan ember sem, aki nem volna hitvallója annak, hogy a magyar fajt erősiteni kell, mert ez nagy értéket jelent kultúrában és minden tekintetben. Tehát ilyen okokból sem lehet megakadályozni, örök időkre útját vágni annak, hogy egy alulról jövő réteg, a maga fajtájának egy nemes tartalmú és nagy, igyekvő rétege feljebb juthasson. Hiszen minden szociális államban az az érdek, hogy a kisebb társadalmi réteg-k elhelyeződébe fejlődésen át olyképen menjen végbe, hogy mindig magasabb és magasabb társadalmi rétegbe kerülhessenek. A proletarizálódási kell megszüntetni ebben az országban és ez a mérnöki javaslat ezen a nagy, hatalmas elven üt tátongó rést, amely elv minden nemzet kultúrál s és gazdasági fejlődésének nagy érdeke. Méltóztassanak komolyabban, behatóan és ilyen szempontból is mérlegre vetni, nem abból a s-íükkeblü szempontból, amely egyrészt presztízskérdést csinál belőle, másrészt pedig kenyéirigységből hozta ide ezt a javaslatot. Perlaki György: Nem kenyéririgység! Nem lehet igy beállítani Î PakotS József*. Senkinek sem akarom érinteni az érzékenységet, de hogy ez igy van, az kétségtelen. E/5t látjuk mind azokból a felterjesztéséből és kommentárokból, amelyek a szaksajtóban megjelentek, vagy amelyek hozzánk, a nemzetgyűlés tagjaihoz érkezett különböző feljajdulásokban kifejezésre jutnak. Mindebből az látszik, hogy valóban ezek a szempontok irányadók s nem is értem, hogy azt méltóztatik "mondani, hogy ez nem presztízskérdés. (Zaj a jobboldalon.) Perlaki György : Nem! A mérnöki felelősség megteremtésé! Pakots József : T. Szabóky képviselőtársam már egy nagy koncessziót tett, amelyet hálásan évi február hó 20-án, kedden. . *15 honorálunk, s maga is azt mondja, hogy jól van, adjuk meg a gyakorlati mérnök elnevezést, illetve címet az illetőknek. Helyes, csak ott sántit ez az engedmény, hogy nem adja meg a címhez a munkakört is. Perlaki György: Előbb elismerte, hogy megadja! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! PakotS József: Kérem, szavaimnak és azok értelmezésének mégis én vagyok a leghívebb magyarázója. Ne méltóztassék nekem /olyanokat imputálni, amiket nem mondottam. Én t. képviselőtársam előadását, bár nem értettem vele egyet, a nemzetgyűlés legutóbbi ülésén egészen nyugodtan hallgattam végig. Méltóztassék most az én beszédemet is meghallgatni. Ezek után tehát súlyos aggodalmaim vannak egyáltalán a javaslattal szemben . . . (Halljuk! Halljuk ! a szélsöbaloldalon. Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! PakotS József : . . . és hogy ezek az aggályok mennyire éltek már az első pillanatban, amikor a mérnöki kamara eszméje felvetődött, ennek illusztrálására megemlítem, hogy már 1878-ban, amikor ez a terv első formájában jelentkezett, az érdekeltek részéről a következő kifogások alá vétetett. Azt mondták róla, hogy a mérnöki kamara 1. korlátozza a művészet fejlődését, 2. megakadályozza a fiatalok érvényesülését, 3. bénitó az iparfejlesztésre, 4. lehetetlenné teszi az ipartechnikusok boldogulását, 5. a köztisztviselőket elzárja a magángyakorlat üzésétöl. Herrmann M ksa előadó : Azóta mennyire módosult ez már! PakotS József : Ugyanezek az aggályok most is teljes mértékben fennállanak és indokolásukat megtalálják ebben a törvényjavaslatban« Létay Ernő: Nagyon rossz javaslat! PakotS József: Ha azt akarják ezzel a tör* vényjavaslattal és esetleg leendő törvénnyel, hogy érvényesüljön az a disztinkció, mely az iskolát végzettek és nem végzettek között fennál, s valami külső formában is kifejezésre jusson, akkor méltóztassék megengedni, hogy ezzel szemben utaljak arra, hogy a felsőipariskolában mérnökemberek tanítanak és mérnöki tudományokat tanítanak, igaz, hogy algebrai alapon, míg ezzel szemben a műegyetemen mérnöki tudományokra készítenek elő, felső mathematikai alapon. Beszéltem mérnökemberekkel, akik nekem azt magyarázták, hogy milyen óriási veszedelmek származhatnak abból, hogy egy épület konstrukcióját olyan tervező mérnök készíti, aki algebrai alapon és nem felsőbb mathematikai alapon tanulta meg a mérnöki tudományt, mert hiszen az nem tudja papiroson kiszámítani, hogy bizonyos apró nüanszbeli találkozások, vagy eltérések esetleg az egész konstrukciót veszélyessé tehetik, amiből életveszedelem származhatik és rettentő sok mindenféle baj keletkezhetik. Azt szokták mondani a felsőbb tanultságnak "bizonyos érthető
