Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-99
Í6 A nemzetgyűlés 99. ülése 1923. gőgjével, hogy az ilyen tervező művészek bizonyos mintákat, sablonokat vesznek elő s ezek alapján szokták csinálni a maguk tervezéseit. Esztergályos János: Hogy számolni tudnak, de tervezni nem ! Pakots József : Hivatkozom egy nagyon kitűnő, felsőipariskolásra, Galamb Józsefre, aki valószínűleg nem minta után csinálta meg azt a Ford-féle autó-konstrukciót, amelynek alapján a Ford-gyár ma a világ egyik legnagyobb gépgyárává vált és joggal kérdezem, hogyha ezt az álláspontot fennakarjuk tartani, vájjon Giottonak a nagy renaissance-kori építőművésznek volna-e joga a tervezéshez e mérnöki javaslat elfogadása után ? Hiszen a műegyetemen felső ipariskolát végzett, vagy még azt sem végzett és mégis technikai tudományokkal foglalkozó emberek alkotásaiból tanítják magát a mérnöki t udományt is ! Ezek nem végezt ék a műegyetemet, de az ő alkotásaikból fejlődött maga a mérnöki tudomány és a műegyetemnek egész tananyaga. Ne méltóztassék ezeket a kérdéseket ilyen borzasztó felsőbbséggel kezeim, mert a műegyetemen megszerzi ugyan a maga megfelelő felsőbbfoku képesítését az az illető hallgató, de elvégre ez még nem minősít és nem tesz képessé mindenre a világon. Ez elméleti tudomány, amely a gyakorlatban esetleg egyáltalán nem tud érvényesülni és tehetség hiányában nem is érvényesülhet. Ott, ahol tehetség van, ne méltóztassék amiak az útjait elzárni, még akkor sem, ha ez a tehetség véletlenül nem rendelkezik diplomával. Halász Móric : Épen ötvenszer mondtuk már, hogy ott van a paragrafus ! Propper Sándor : De nincs ott ! (Zaj.) Pakots József ) T. Nemzetgyűlés ! Egyébként emiithetem azt is, — s itt támasztom meg a magam érvelését — hogy ez a javaslat még a teljesen a felsőiskolai képzettséghez ragaszkodó, illetve ezt az álláspontot képviselő mérnökök között sem részesül osztatlan elismerésben, mert hiszen a Magyar Mérnök- és Építész-Egyesület tagjai között is igen sokan vannak, akik szerencsétlennek tartják. Magában a központban, de a győri és a debreceni fiókban is teljesen reakciósnak minősítették a javaslatot, s tiltakoztak ellene, mert a papiroskvalifikáció, mondották, nem kvalifikálhat semmire, s ezek az urak, akik most már komolyan mérlegelték e törvényjavaslat esetleges végzetes kihatásait, mégsem merték odaadni votumukat, bármilyen nagy tekintélyek állottak is e szörnyjavaslat mellé, hogy azt végre ide kényszerítsék a nemzetgyűlés elé. T. Nemzetgyűlés ! Ami a 70. §-ban az átmeneti intézkedések rovatában foglaltatik, az minden tekintetben veszedelmes és végzetes, mert nyitott ajtókat hagy. Először is nem imperatívuszként mondja ki az illetőnek bizonyos feltételekhez kötött felvételét a kamarába, nem azt mondja, hogy felveendő, hanem azt, hogy felvehető, ha igazolja, hogy nyolc évig fejtett ki mérnöki természetű munkásságot. Ez már magában véve is . évi február hó 20-án, kedden. sérelmes a felsőipariskolásokra, mert az iskola elvégzése után az a felső ipariskolát végzett először évekig műhelymunkát végez, csak azután helyezkedik át a tervezői, szerkesztői, mérnöki munkakörbe. Tehát már maga az is kizáró ok rá nézve, hogy ő műhelymunkát végzett a leggyakorlatibb ismeretek megszerzése végett, amelyeknek megszerzése révén tulaj donképen határozott fölénybe jut az okleveles mérnökökkel szemben. Hiszen a gyakorlati ismeret nagyon fontos még a tervező és szerkesztő munkáiknál is. El tudok képzelni olyan szerkesztő mérnököt, aki anyagismeret nélkül szerkeszt meg valamit. (Mozgás a jobboldalán.) Herrmann Miksa előadó : Ugyan micsoda naiv dolog ez ! (Zaj és ettenmondások a szélsőbaloldalon.) PakOtS József : Bocsánatot kérek, ez nem naivság, Eklatáns példái vannak, amikor konstrukciós művek összeomlottak, bajok történtek azért, mert gyakorlati ismeretek nélkül, tisztán elméleti alapon készültek ezek a munkák. (ZJgy van ! JJgy van ! a szélsőbaloldalon. Élénk ellenmondások a jobboldalon.) « Esztergályos János: Nem tudja különböztetni a T-vasat, az U-vast ól ! Pakots József : A részletes vita folyamán majd módom és alkalmam lesz a 60. §-al behatóbban foglalkozni, de foglalkozni fogok akkor az 1., 3., 4. és 5. szakasszal is, amelyekhez mind lesznek módositó indítványaim. összefoglalva azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok a minister úrhoz, hogy ha még lehetséges, méltóztassék ezt a javaslatot levétetni a napirendről, (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) mert eltekintve attól, hogy ez a javaslat rossz, mindenesetre kihatásai vannak s olyan társadalmi egyenlőtlenséget és széthúzást fog előidézni, olyan végtelen örökös nyugtalanságot fog kelteni, amely ebben az országban igazán nem lesz hasznára az amúgy is nehezen kialakuló helyzetnek. Ëpen a társadalomnak a legmunkásabb, legproduktivebb rétegét érinti ez, azt a réteget, amelyet amúgy is szerettünk volna ipari pályára, magasabb ipari kiképzésre buzdít ani és ösztönözni s amely most majd azt látja, hogy reá nézve semmi előnyt sem jelent az, ha iskolát végez és akkor azután egyszerűen inaskodik, nem megy a felső ipariskolába és nem tanul tovább. (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Ne méltóztassék elvenni a kedvét ennek a rétegnek, inkább kedvet. csináljanak hozzá, s ha eddig nagyon kevés esetben történtek olyan visszaélések, amelyek indokolttá tennék azt, hogy ilyen szigorú és rideg törvényjavaslat emeltessék törvényerőre, viszont az noan a fegyelmi köre és ellenőrző joga megvolna ennek a törvénynek e rendelkezések nélkül is. Méltóztassék ezeket szigorítani, de ne tegyék lehetetlenné az érvényesülést, sem anyagi, sem erkölcsi értelemben. Azt látom, hogy azok, akik a javaslatot kontemplálták, a munkakör kérdésén kívül a presztízskérdést tartották a legfontosabbnak. Ugy látom.
