Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-104
A nemzetgyűlés 104. ülése 1923. jelentékenyebb tétel a külügyministerium előirányzata, amely az 1"5 milliárdos bevétel levonása után netto 1.2 milliárd kiadást mutat. A belügyi tárca költségvetése 9'8 milliárdot tesz ki és itt az összegeket főleg a rendészeti szervek költségei indokolják és magyarázzák. Megemlitést érdemel itt az a munkavédelmi szervezet, amely most először szerepel a költségvetésben. A kereskedelmi tárca kiadásai 1'6 milliárdot tesznek ki, nettóban pedig egy milliárdra rúgnak. A kereskedelmi tárcánál elsősorban az utügy fejlesztése igényel nagyobb összegeket — ez 847 millió koronában van felvéve. (Helyeslés) azonkívül az ipari és kereskedelmi szakoktatás szükséglete, amely oktatást fejleszteni óhajtunk, és két uj iskola felállítását vettük tervbe. Szerepelnek ^.azután itt a Szénkormánybiztosság, Országos Arvizsgálóbizottság, kiviteli iroda, szóval mindazon szervezetek és intézmények, amelyeket előirányoztunk azért, hogy minél bővebb, minél alaposabb vitára nyújtsunk alkalmat az összes ma aktuális kérdések tekintetében. A földmivelésügyi tárca összes kiadásai 3'2 milliárdot tesznek ki, nettóban pedig 2'6 milliárd koronára rúgnak. Ezeket a kiadásokat elsősorban a vízügyi munkálatok költségei, azután a kísérleti ügy költségei indokolják. Jelentékenyebb összegek fordíttatnak a mezőgazdasági szakoktatásra, (Helyeslés jobb felöl) és jelentékeny össszeget igényel a lótenyésztés szükséglete, amit nem hagyhatok említés nélkül azért, mert azt hiszem r hogy a lótenyésztési kiadások kérdése abban az esetben, ha nem olyan sokféle hatóság részéről és nem olyan sokféle irányú intézkedés folyna egybe, valószínűleg gazdaságosabban volna megoldható. Ami a földmivelésügyi tárcát illeti, még rá kell mutatnom arra, hogy itt is, épugy, mint az Országos Földbirtokrendező Bíróságnál és az igazságügyi tárcánál, szerepelnek a földbirtokrendezés költségei. Ezek a költségek abban az összegben vannak előirányozva, amely egy megfelelő adminisztráció céljaira szükséges, és kiemelni óhajtom, hogy nem akkor csinálunk jó földreformot, ha azt drágán adminisztráljuk, hanem akkor, ha olyan adminisztrációval megyünk bele, amely át van hatva attól, hogy tényleg megvalósítsa azokat a feladatokat, amelyeket maga elé tűzött és erre nézve, azt hiszem, biztosíték a földmivelésügyi minister ur személye. (TJgy van ! Ugy van ! a jobboldalon. ) Kiss Menyhért: Tessék jól honorálni a bírókat ! Kállay Tibor pénzügyminister : Ami a többi tárcák előirányzatát illeti, az igazügyministerium költségei 3'1 milliárd koronával szerepelnek, amelyben benfoglaltatnak a bűnvádi eljárási, a rabtartási költségek, a személyzet részére való ruhabeszerzés költségei és azok az összegek, amelyek szükségesek a különböző gazdaságokban, melyeket fen tartunk, és bizonyos évi február hó 28-án, szerdán. 167 mérvben fejleszteni is óhajtunk azért, hogy ezzel egyszerűbbé és olcsóbbá tegyük a letartóztatási és törvénykezési intézmények fentartását. Ha a jövedékek kiadásaitól eltekintünk, 10'8 milliárdot tesz ki a pénzügyi tárca előirányzata, amelyben szerepel a vámőrség, az államnyomda szükséglete és az egész adóügyi apparátus költsége. Itt is ki kell térnem egy tételre, nevezetesen a Délivasut kiadására, amely a pénzügyi tárcában van előirányozva és amely igen jelentékeny ráfizetési tétel. Ennek a vasútnak a jelenlegi helyzete azért, mert Jugoszláviával még nincs meg a megfelelő forgalmunk és kereskedésünk, állandóan deficites és az állami ráfizetés a jövőre nézve nem hogy csökkenne, hanem ellenkezőleg emelkedni fog annak folytán, hogy most folytatjuk azokat a tárgyalásokat, amelyek biztosítani lesznek hivatva a külföldi hitelezők részére a Déli Yasut létesítésével kapcsolatban felvett kölcsönök szolgálatát. Még most a beruházások tételét óhajtom megemlíteni, amely az összes tárcáknál az adminisztráció céljait szolgáló építkezésekre kereken 6'4 milliárdot tesz ki, szembsn az előző évi költségvetésben szereplő 0'4 milliárdnyi tétellel. Ami az üzemek kiadási előirányzatát, illetőleg egész gestiőját illeti, már rámutattam arra, hogy az üzemek 75 milliárd kiadással dolgoznak, Ezzel szemben áll 49'8 milliárd bevétel, vagyis az üzemeknél 25 milliárdnál nagyobb deficit mutatkozik. Ez a deficit elsősorban és főképen az államvasutak gestiojának az eredménye, mert az államvasutak költségvetése 26 7 milliárddal zárul. Itt azonban figyelembe kell venni azt, hogy az államvasutak beruházásokra 16 milliárdot irányoztak elő és figyelembe kell venni azt is, hogy a szállítási adókból eredő bevétel, amely 10 milliárdot tesz ki, nem itt, hanem a pénzügyi tárca költségvetésében van előirányozva. Ha ezeket a tételeket figyelembeveszem, azt kell mondanom, hogy az államvasutak rendes költségvetése hiány nélkül zárul és csak a beruházási rész az, amely uj pénzeszközök rendelkezésére bocsátását igényli. Ez az államvasuti költségvetés képe : Ezt a képet azonban meg kell néznünk gyakorlati alakulásában is és ebben a tekintetben a helyzet — erre rá kell mutatnom — az elmúlt féíesztendőben egyáltalában nem volt kedvező. Nem volt kedvező azért, mert annak ellenére, hogy beruházások nagyobb mérvben épen a rendelkezésre álló pénz hiánya folytán nem voltak foganatosíthatók, azok az ellátmányok, amelyek direkt vagy indirekt voltak a vasút részére rendelkezésre bocsátandók, többet tettek ki az előirányzat szerint számított összegnél. Ez természetesen még nem végleges adat. Sohasem lehet egy félesztendőt a másik félesztendőtől teljesen elszakítva megbírálni, ha az évi eredményeket akarjuk tisztán látni. Azon26*
