Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-103
142 A nemzetgyűlés 103, ülése 1923. évi február hó 27-én, kedden. miheztartani, de az erdészeti személyzet tisztában legyen, hogy az állami felügyelet jelszava alatt s különféle beavatkozások terén meddig mehet. Még nem végeztem a kormányzati ellenőrzés kérdésével. Mit jelent az, hogy »kormányzati ellenőrzés« ? Ez annyit jelenthet, hogy felülről akár a ministeriumból, kormányzati ellenőrzés •címén egy jókedvű társaság puskával a vállán megjelenik az én erdőmben és leellenőriz egy pár nyulat vagy szarvast, vagy, amit épen ott talál. Nem mondom, hogy ez be fog következni, bár probatum est. Tudnék példákat felsorolni a múltból, amikor az állami vadászati bérletek kiadását különféle protekcióval ugy irányitották, hogy bizony olyanok jutottak vadászati bérlethez, akiktől, ha rendes utón adták volna a bérletet, sokkal nagyobb összegért lehetett volna elíicitálni. De nem akarok rekriminálni, egyszerűen csak azt kívánom, mert ezt minden törvényjavaslattól megkivánom, hogy a kifejezései világosak és érthetők legyenek, hogy tudja az az adózó polgár, hogy neki mi a kötelessége, viszont tudja az az erdészeti hivatal is és tudja mindenki, aki a törvénynek alá van vetve, hogy meddig terjed az erdészeti közegek hatásköre. Azt mondja ez a törvényjavaslat, hogy fontosabb ügyekben ez az erdészeti apparátus majd tanácsüléseken fog határozni. Álljunk meg itten egy szóra. Az 1879. évi XXXI. tcikk az erdészeti ügyekben egészen más fórumot állit fel. Ottan az elsőfokú hatóság tudomásom szerint a közigazgatási bizottság erdészeti alosztálya, ahol a gazdáknak is van módjuk, sőt a gazdasági felügyelőnek is van módja beleszólani minden olyan kérdésbe, amely erdészeti — de más — szempontból is fontos. (Ugy van! Ugy van! a középen.) Azonban tisztán rábízni a kecskére a káposztát, (Mozgás a jobboldalon-) hogy most már erdészeti ügyekben ne legyen más fórum, mint alsófokon az erdészeti felügyelő, középsőfokon az erdészeti igazgatóság és harmadik fokon a földmivelésügyi ministerium erdőügyi főosztálya? Mert az az egy bizonyos, hogy a »minister«, annyit jelent, hogy »az erdészeti főosztály«. Engedelmet kérek, »fontosabb« ügyekről beszélünk, azzal ugyan adós maradt a törvény, hogy melyek azok, de fel kell tételeznem, hogy egyik legfontosabb ügy az lesz, vájjon X. Y. gazda földje erdősitendő-e vagy nem s ezekbe a kérdésekbe nem fog többet beleszólni a közigazgatási bizottság, nem ez fog intézkedni, hanem tanácsülésen ez az erdészeti apparátus, amelyet most méltóztatnak megalkotni, ha ugyan megméltőztatnak alkotni. Ezt is feltétlenül tisztázandőnak tartom, hogy melyek tehát azok az ügyek, amelyek ennek az erdészeti bürokratikus apparátusnak elintézése alá tartoznak, amelyekben ő mint »fontosabb« ügyekben tanácsülésen határoz. Azt mondja ez a törvényjavaslat, hogy az erdészeti kiküldöttek vagy erdészeti hivatalnokok valahányszor valami áthágást, valami olyan dolgot tapasztalnak, amely ellentótben van a. törvénnyel, »a helyszínen megteszik a szükséges lépéseket«. Nem tartom magamat egészen szamár embernek, amit elolvasok, azt meg is szoktam érteni, de nagyon lekötelezne mindenki, aki meg tudná magyarázni, hogy mit ért azalatt, hogy »megteszik a szükséges lépéseket«. Szükséges lépés esetleg az is lehet, hogy megkötözteti a revoltáló tulajdonost, bekisérteti, becsukatja, . .. Szilágyi Lajos: Internáltathatja! (Zaj.) Gaal Gaston : ... ha nem akarja megengedni, hogy az erdész bejárja birtokát. Esetleg Zalaegerszeg is lehet, belőle, nincs kizárva. (Mozgás a jobboldalon.) Én ugyan Zalaegerszeget bizonyos mértékig, bizonyos kategóriákra honorálom, nyíltan megmondom, kell lenni egy olyan helynek, ahol a társadalom salakja, — de csak az, — megfelelő módon elhelyezést nyerjen és megvédessék a tisztességes társadalom attól, hogy ez a salak állandóan veszélyeztesse. (Helyeslés a középen.) Többszörösen rovott multu zsebmetszőket ós betörőket mind Zalaegerszegre internálnám, még ha momentán nem is bűnösek, mert ha csak egy napra is kieresztik őket, biztos, hogy ki fogják vágni a képviselő ur vagy más valaki zsebét. (Mozgás.) Azt kérdezem, hogy lehet-e törvénybe ilyen kifejezést felvenni, hogy kihágás, áthágás esetén, amelyet a helyszínen tapasztalnak, megteszik a szükséges intézkedéseket ? Mert a törvény igy szól. A fellebbezési jogról már előbb beszéltem, egy másik paragrafus kapcsán. Ami a szomszédos területek bejárását illeti, mit jelent ez? Miután Magyarország összes erdőire kiterjesztik az erdészeti közigazgatás hatályát, ezzel tulajdonképen összes területeire kiterjesztik, mert a törvény azt mondja: »összes erdők, kopárok stb. stb,«. Ami nem erdő, az mind kopár, arra rá lehet húzni ezt s ezen az alapon az erdészeti alkalmazottak bejárhatják ennek az országnak bármely földbirtokát, megtanácskozhatják, beültethetik. Es a törvény azt mondja, hogy még a szomszédos területeket is bejárhatják. Mit jelent ez? Azt, hogy nem marad egy talpalatnyi föld sem ebben az országban, amelyet a t. erdész urak ezentúl a saját hatáskörükbe ne vonhatnának. Szólhatnék még a kijelölésekről, a kisajátítási jogról, mindarról, amit már a másik törvényjavaslat tartalmaz, de alkalmazkodom az elnök ur intelméhez, nem akarom most taglalni a kérdés ezen oldalát, Majd rákerül a sor, csak attól félek, hogy akkor már késő lesz, mert ha ezt a törvényjavaslatot megcsináltuk, az apparátust felállítottuk, a szoptatós dajkát megfogadtuk, akkor már gyerekről is kell gondoskodni, akkor már a másik javaslat önként jön, mert hiszen mit csinálna különben az a 350 tagból álló erdészeti testület?