Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-103

142 A nemzetgyűlés 103, ülése 1923. évi február hó 27-én, kedden. miheztartani, de az erdészeti személyzet tisztá­ban legyen, hogy az állami felügyelet jelszava alatt s különféle beavatkozások terén meddig mehet. Még nem végeztem a kormányzati ellenőr­zés kérdésével. Mit jelent az, hogy »kormányzati ellenőrzés« ? Ez annyit jelenthet, hogy felülről akár a ministeriumból, kormányzati ellenőrzés •címén egy jókedvű társaság puskával a vállán megjelenik az én erdőmben és leellenőriz egy pár nyulat vagy szarvast, vagy, amit épen ott talál. Nem mondom, hogy ez be fog következni, bár probatum est. Tudnék példákat felsorolni a múltból, amikor az állami vadászati bérletek kiadását különféle protekcióval ugy irányitották, hogy bizony olyanok jutottak vadászati bérlet­hez, akiktől, ha rendes utón adták volna a bérletet, sokkal nagyobb összegért lehetett volna elíicitálni. De nem akarok rekriminálni, egy­szerűen csak azt kívánom, mert ezt minden törvényjavaslattól megkivánom, hogy a kifejezései világosak és érthetők legyenek, hogy tudja az az adózó polgár, hogy neki mi a kötelessége, viszont tudja az az erdészeti hivatal is és tudja mindenki, aki a törvénynek alá van vetve, hogy meddig terjed az erdészeti közegek hatásköre. Azt mondja ez a törvényjavaslat, hogy fon­tosabb ügyekben ez az erdészeti apparátus majd tanácsüléseken fog határozni. Álljunk meg itten egy szóra. Az 1879. évi XXXI. tcikk az erdé­szeti ügyekben egészen más fórumot állit fel. Ottan az elsőfokú hatóság tudomásom szerint a közigazgatási bizottság erdészeti alosztálya, ahol a gazdáknak is van módjuk, sőt a gazdasági felügyelőnek is van módja beleszólani minden olyan kérdésbe, amely erdészeti — de más — szempontból is fontos. (Ugy van! Ugy van! a középen.) Azonban tisztán rábízni a kecskére a káposztát, (Mozgás a jobboldalon-) hogy most már erdészeti ügyekben ne legyen más fórum, mint alsófokon az erdészeti felügyelő, középső­fokon az erdészeti igazgatóság és harmadik fokon a földmivelésügyi ministerium erdőügyi főosz­tálya? Mert az az egy bizonyos, hogy a »minis­ter«, annyit jelent, hogy »az erdészeti főosztály«. Engedelmet kérek, »fontosabb« ügyekről beszé­lünk, azzal ugyan adós maradt a törvény, hogy melyek azok, de fel kell tételeznem, hogy egyik legfontosabb ügy az lesz, vájjon X. Y. gazda földje erdősitendő-e vagy nem s ezekbe a kér­désekbe nem fog többet beleszólni a közigazga­tási bizottság, nem ez fog intézkedni, hanem tanácsülésen ez az erdészeti apparátus, amelyet most méltóztatnak megalkotni, ha ugyan meg­méltőztatnak alkotni. Ezt is feltétlenül tisztá­zandőnak tartom, hogy melyek tehát azok az ügyek, amelyek ennek az erdészeti bürokratikus apparátusnak elintézése alá tartoznak, amelyek­ben ő mint »fontosabb« ügyekben tanácsülésen határoz. Azt mondja ez a törvényjavaslat, hogy az erdészeti kiküldöttek vagy erdészeti hivatalno­kok valahányszor valami áthágást, valami olyan dolgot tapasztalnak, amely ellentótben van a. törvénnyel, »a helyszínen megteszik a szükséges lépéseket«. Nem tartom magamat egészen szamár embernek, amit elolvasok, azt meg is szoktam érteni, de nagyon lekötelezne mindenki, aki meg tudná magyarázni, hogy mit ért azalatt, hogy »megteszik a szükséges lépéseket«. Szük­séges lépés esetleg az is lehet, hogy megkötöz­teti a revoltáló tulajdonost, bekisérteti, be­csukatja, . .. Szilágyi Lajos: Internáltathatja! (Zaj.) Gaal Gaston : ... ha nem akarja meg­engedni, hogy az erdész bejárja birtokát. Eset­leg Zalaegerszeg is lehet, belőle, nincs kizárva. (Mozgás a jobboldalon.) Én ugyan Zalaegersze­get bizonyos mértékig, bizonyos kategóriákra honorálom, nyíltan megmondom, kell lenni egy olyan helynek, ahol a társadalom salakja, — de csak az, — megfelelő módon elhelyezést nyerjen és megvédessék a tisztességes társadalom attól, hogy ez a salak állandóan veszélyeztesse. (He­lyeslés a középen.) Többszörösen rovott multu zsebmetszőket ós betörőket mind Zalaegerszegre internálnám, még ha momentán nem is bűnö­sek, mert ha csak egy napra is kieresztik őket, biztos, hogy ki fogják vágni a képviselő ur vagy más valaki zsebét. (Mozgás.) Azt kérdezem, hogy lehet-e törvénybe ilyen kifejezést felvenni, hogy kihágás, áthágás ese­tén, amelyet a helyszínen tapasztalnak, meg­teszik a szükséges intézkedéseket ? Mert a tör­vény igy szól. A fellebbezési jogról már előbb beszéltem, egy másik paragrafus kapcsán. Ami a szom­szédos területek bejárását illeti, mit jelent ez? Miután Magyarország összes erdőire kiterjesztik az erdészeti közigazgatás hatályát, ezzel tulajdon­képen összes területeire kiterjesztik, mert a tör­vény azt mondja: »összes erdők, kopárok stb. stb,«. Ami nem erdő, az mind kopár, arra rá lehet húzni ezt s ezen az alapon az erdészeti alkalmazottak bejárhatják ennek az országnak bármely földbirtokát, megtanácskozhatják, be­ültethetik. Es a törvény azt mondja, hogy még a szomszédos területeket is bejárhatják. Mit jelent ez? Azt, hogy nem marad egy tal­palatnyi föld sem ebben az országban, amelyet a t. erdész urak ezentúl a saját hatáskörükbe ne vonhatnának. Szólhatnék még a kijelölésekről, a kisajátí­tási jogról, mindarról, amit már a másik tör­vényjavaslat tartalmaz, de alkalmazkodom az elnök ur intelméhez, nem akarom most taglalni a kérdés ezen oldalát, Majd rákerül a sor, csak attól félek, hogy akkor már késő lesz, mert ha ezt a törvényjavaslatot megcsináltuk, az appa­rátust felállítottuk, a szoptatós dajkát meg­fogadtuk, akkor már gyerekről is kell gondos­kodni, akkor már a másik javaslat önként jön, mert hiszen mit csinálna különben az a 350 tagból álló erdészeti testület?

Next

/
Oldalképek
Tartalom