Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-103

A nemzetgyűlés 103. ülése 1923. évi február hó 27-én, kedden. 143 Azután olyan rendelkezések is vannak ebben a törvényben, hogy joguk van ezeknek a mélyen t. erdész uraknak az érdekelt tulajdonos költségére »tartás jeleket« elhelyezni. A kijelöléseket a helyszínén átadják a tulajdonosnak, aki azokat a saját veszélyére és költségére őrizni és fentartani köteles. Valahányszor egy ilyen jel elvész, a tulajdonos kihágást követ él, amelyért büntetendő. Önök között, t. képviselőtársaim, sokan vannak falusi emberek, akik azt hiszem látták már, hogy az ilyen mérnöki munkálatok és kijelöléseknek a vidéken mi a sorsa. A mérnök kimegy és kitüzdeli azokat a bizonyos zsindelyeket, amelyek gyönyörűen ott is maradnak egy napig- Ha azonban két nap múlva megy ki az ember, látja, hogy ezeknek a jeleknek két harmadrésze hiányzik, pedig ez az államé s ott állandóan dolgoznak, felügyelnek. A gyerekek a zsindelyeknek kétharmadát ellopták vagy kihányták. Egy hét inul va már egyetlen egy zsindelyt sem találunk. Hogyan lehessen tehát kötelezni azt a nyomorult gazdát arra, hogy vigyázzon azokra a jelekre, amelyeket az erdész tűzött le, pláne az ő tudtán kívül, mert nem is tartozik meghívni a tulajdonost, mérhet, fúrhat, faraghat ugy, ahogy neki tetszik, és egyszerűen letüzi a jelet a birtokomon. Igaz ugyan, hogy a javaslatban benne van, hogy a helyszínén adja át a tulajdonosnak, tehát engem ki fog citálni, átadja a különfélébbnélkülönfélébb jeleket, és azt mondja: nézd, én ezeket a jeleket letettem, fizetsz érte ennyit meg annyit, most már tessék mindaddig őriztetni, míg nekem majd méltóztatik ismét kiszállni. Ha ezt nem teszem, kihágást követek el, amely kihágás százezer koronáig, ismétlés esetén 200.000 koronáig rugó büntetéssel büntethető az erdőalap javára. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Akit rajtacsípnek, hogy elvitte, de nem a tulajdonost ! Micsoda beállítás ! Gaal Gaston : Hát elméltóztatik képzelni olyan erdészt, aki nem aknázza ki a kihágásmegállapítás minden lehető ós lehetetlen formáját, hogy azt reá huzza arra a nyomorult tulajdonosra, már csak azért is, hogy az országos erdészeti alapot minél inkább gyarapítsa? (Mozgás.) Arról már beszéltem, hogy hol van hát a kritériuma annak, hogy mi az erdő és mi a fásítás? A törvényjavaslat még azt sem hozza tisztába, egy betűvel sem állapítja meg, hogy mi tekintendő erdőnek és mi tekintendő gazdasági fásításnak. Ennek a törvényjavaslatnak alapján — mondom — a félholdas haszontalan ligeteket is erdőnek lehet deklarálni, viszont pedig, ha ugy tetszik az erdészeti közegeknek, százholdas erdőterületekről — ha megfelelő módon informáltatnak — kimondhatják, hogy nem erdő, hanem legelő. En ilyen teljhatalom megadásához, ahol a korrupciónak, a megkörnyékezésnek és mindenféle rossz eszköznek alkalmazása nagy mértékben lehetővé válik, ilyen labilis meghatározásokhoz, ily , labilis törvénykezési intézkedésekhez a magam lelkiismeretes egyéniségével semmi körülmények között hozzá nem járulhatok. (Helyeslés a baloldalon.) Szóltam már a terület átengedéséről, a munkaerőről, a fuvar kérdéséről, ezenkívül a bírságolásról és a kihágásokról. De még valamiről nem szóltam. Azt mondja ez a törvényjavaslat, hátul egy eldugott paragrafusában, — nem ez a javaslat, hanem a másik, az erdősítésről szóló törvényjavaslat, — hogy a minister ezt a rendelkezést mely ebben a javaslatban van, nemcsak azokon a területeken hajtja végre, melyeket a törvényjavaslat az 1. §-ban felsorol, hanem a 18. §-ában azt mondja, hogy egyszerű rendelettel kiterjesztheti minden más törvényhatóságra is. Ez mutatja meg leginkább ennek a javaslatnak intencióját. Ennek a javaslatnak ugy látszik az az intenciója, amelyet bevallott : t. i. erdők létesítése feltétlen erdőtalajokon. Aki ezt a javaslatot csinálta, — nem a minister urat teszem felelőssé, a minister ur csak jóhiszemüleg bedőlt ennek a javaslatnak (Derültség és mozgás.) — aki ezt csinálta, annak más volt az eszmemenete. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Pedig most már felelek érte! Gaal Gaston : Annak a közigazgatási apparátusnak, amelyet ez a törvényjavaslat felesleges módon csinál, mindenáron »munkakört« kell teremteni, már pedig munkakört másképen nem teremthetnek, mint ugy, ha bevonják a hatáskörébe ennek az országnak egész területét, olyant is, amely erdősítésre abszolúte nem való. Ez a helyes közigazgatási elveknek egyenes felborítása. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Annyi eszünk van, hogy ilyent ne tegyünk. Gaal Gaston : Mindazok alapján, amiket itt előadtam és még sok más alapon, melyeket előadni nincs is időm, de melyekkel most nem is untatom a t. Nemzetgyűlést, a részletes tárgyalásnál, ha oda kerül a dolog, megteszem a megfelelő indítványaimat... Halász Móric: Reméljük, hogy nem lesz részletes tárgyalás. Gaal Gaston : ... mondom, mindezek alapján kijelentem, hogy ennél a törvényjavaslatnál rosszabbul elkészített törvényjavaslatot még nem láttam. Ez a törvényjavaslat semmit sem tisztáz ; minden önkénynek nyitva hagy mindent ; nem állapítja meg a hatóságoknak jogkörét; nem állapítja meg az adófizetőknek, a szenvedő alanyoknak szenvedési körét ; e törvényjavaslat alá lehet vonni mindent ebben az országban, ami csak mozog. Emellett oly irtózatos bírságokkal is sújt megfelelő hatósági ellenőrzés és feiebbezési lehetőség nélkül, hogy egyenesen a szekatúrának iskolapéldája. Ehhez a törvényig