Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-99

A nemzetgyűlés 99. ülése 1923. évi február hő 20-án, kedden. 7 akarják, hogy egyszer már álljon helyre Magyarországon is a társadalmi és a felekezeti béke, mert nagy szükség van erre. Akik azt akarják, hogy a jogrend itt biztosítva legyen, azok sorakozzanak és tartsanak velünk szives barátságot, és mi a magunk erejével hozzá fogunk járulni ahhoz, hogy ezek a nemes törekvések a mi hazánk, nemzetünk javára és megerősödésére teljesüljenek. (Éljenzés és taps bal Jelöl.) Elnök : Folytatjuk a tárgyalást. Napirend szerint következik a sütőipari munkának szabályozásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. (Zaj balfelöl.) Csendet kén k, képviselő urak. Petrovits György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Az előadó urat illet a szó. Herrmann Miksa előadó : Van szerencsém néhány stiláris módositást bejelenteni. Indítványozom, hogy az 1. § második bekezdésének második sora ezektől a szavaktól kezdve : »aki tanoncként . . .« a következőképen szövegeztessék: »már 1922. év július hó 21-én alkalmazásban állott«, ami az időpontnak egyszerűen precízebb megjelölését jelenti. , Indítványozom továbbá, hogy a, 8. § első bekezdésének második sorában a »feltételekkel« szó után beszúrt módosításnál az »iparosok és« szavak után »az« névelő, az »alkalmazottak« szó után pedig »illetékes« szó iktattassék be. Végül a 13. §-nál az »iparosok és alkalmazottak érdekképviseletének meghallgatása után« a szakasz 4. sorában lévő »rendelkezéseket« szó után szúrassák be azzal a változtatással, hogy »az iparosok és« szavak után »az« névelő, »alkalmazottak «szó után pedig »illetékes« szó iktattassék be, Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát berekesztem. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a sütőipari munkának szabályozásáról szóló törvényjavaslat ama szakaszait, ámenekhez az előadó ur módosítást nem nyújtott be. harmadik olvasásban változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, a törvényjavaslatnak ezeket a szakaszait harmadszori olvasásban elfogadottnak jelentem ki. Felteszem a kérdést szakaszonkint, különkülön az előadó ur által beadott módosításokra. Méltóztatnak-e az előadó urnák az 1. §-hoz beadott módosítását elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, az 1. §-t az előadó ur módosításával elfogadottnak jelentem ki. Móltóztatnak-e az előadó ur által a 8. §-hoz benyújtott módosítást elfogadni. (Igen!) Ha igen, a 8. §-t az előadó ur módosításával elfogadottnak jelentem ki. Méltóztatnak-e az eladó ur által a 13, §-hoz beadott módositást elfogadni,. igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, a 13. §-t az előadó ur által benyújtott módosítással elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a sütőipari munkának szabályozásáról szóló törvényjavaslat az előadó ur által javasolt módosításokkal harmadszori olvasásban is elfogadtatván, kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Következik az éjjeli ipari munka korlátozásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Petrovits György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát berekesztem. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az éjjeli munka korlátozásáról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásában elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadottnak jelentem ki és az kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Következik a mérnöki rendtartásról szóló törvényjavaslat (írom, 91, 105) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Petrovits György jegyző: Szabóky Jenő! Szabóky Jenő : Mélyen t. Nemzetgyűlés S Megvallom, bizonyos csodálkozással hallgattam a múlt ülésen a t. túloldal szónokainak megjegyzéseit és erős kritikáját a javaslat ellen. Bizonyos csodálkozással azért, mert azt hittem, hogy a javaslat liberális rendelkezései meleg pártfogásban fognak részesülni ott, ahol szabad érvényesülés elvét oly gyakran hangoztatják. Szerény véJeményem szerint ez a javaslat igen kedves lehet a felsőipariskolásoknak; igen kedves lehet az autodidaktáknak és örömmel szolgálhat a kontároknak, de ha örömre van is ugyan okuk, nem teljes az örömük azoknak az egyéneknek, akik a felső technikai iskolát végezték. Mert mi a helyzet ? A mérnöki cím viselése, valamint a műszaki munkálatok tekintetében ma a legnagyobb anarchia uralkodik. Mérnöknek nevezte magátl nem csupán az az egyén, aki [felsőbb technikai iskolát végzett, nem csupán az, aki a felsőipariskolát elvégezte és hivatalában mérnöki címet kapott, nem csupán az autodakta, aki magát erre érdemesnek tartotta, de mérnöknek nevezte magát mindenki, akinek ez tetszett. Hogy az életből merítsek egy-két példát, mérnöknek nevezte magát az elcsapott segédjegyző, aki mérnöki munkával, műszaki természetű munkával, földméréssel foglalkozott. Villamosmérnöknek nevezte magát például a villamosszerelő, aki egy-két segéddel dolgozott és szintén műszaki természetű munkát végzett. Mérnöknek nevezte magát a kiérdemesült irnok, aki telekkönyvi vázlatokat készített, sőt ha az ember elment egy nagyobb szabóüzletbe, ott már a mérnök úrhoz utasították, aki mértéket vett az illetőről. Dinich Ödön : Ezeket sohasem nevezték mérnököknek Î