Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-99
8, A, nemzetgyűlés 99. ülése 1923. évi február hó 20-án, kedden. Szabóky Jenő : Mérnöki címről beszélek, azt mondom, hogy »kinevezte magát annak«, méltóztassék szavaimat jobban megfigyelni. Ezzel szemben mi maradt a mérnökembereknek, a felsőbb iskolát végzett embereknek? Ugyanaz a joguk van, mint ami az igen derék szülésznőknek, hogy t. i. a címük mellé az okleveles jelzőt függeszthetik. A túlsó oldalról felszólalt t. képviselőtársam, Várnai Dániel, azt állította beszédében, hogy ha a mérnöki címet akarja ez a javaslat megvédeni, ugy ez a javaslat teljesen felesleges, mert hiszen itt van az 1879: XL. te. 45. §-a, amely erre nézve teljesen elegendő. Hát leszek bátor a t. képviselőtársam emlékébe idézni ennek a törvényjavaslatnak vonatkozó szakaszát, amely a következőképen szól (olvassa) : »Aki őt jogosan meg nem illető olyan címet vagy rangfokozatot használ, amely által a közönség tévútra vezettetik, löO^forintig terjedhető pénzbüntetéssel sujtatik.« Én azt hiszem, hogy t. képviselőtársam sem hiszi eléggé komolyan azt, hogy a mai időben ez a 200 korona olyan elrettentő büntetés volna, hogy emiatt senki sem fogja magát ezentúl mérnöknek nevezni, ha ez a cím nem is illeti meg. De hogy ezen 1879 : XL. te. rendelkezése sohasem tekintetett olyan intézkedésnek, amely gátat vet a címbitorlásnak, erre élénk bizonyságul szolgál az 1890 május 23-án 22578. szám alatt kiadott igazságügyministeri rendelet, amely megállapítja, hogy a »mérnöki címmel s az erre alapított műszaki foglalkozással való visszaélés olyan gyakori, hogy ugy a mérnöki kar tekintélyének és munkakörének biztosítása, valamint a műegyetemi oktatás, sőt az egyesek érdekében is szükség mutatkozik arra, hogy a tapasztalt visszaélések teljes szigorral megakadályoztassanak«. Azonkívül ez a rendelet előirja, hogy kik illetékesek az okleveles mérnöki és azután az okieves földmérői, a mérnöki cím viselésére, és előirja azt, hogy hatóságoknál csupán azoknak munkálatai fogadhatók el, akik földmérés, közúti és vasúti előmunkálatok, hidak és vizi építkezések körében hivatalos tárgyalásban járatosak és az illető tudományokat elvégezték. Sajnos azonban, ez a rendelet épugy, mint az 1879 : XL. te. ugy a hatóságok, mint a kontárok előtt írott malaszt maradt. Várnai t. képviselőtársam nehezményezi a mérnöki kamara felállítását is, és külföldi példákra utal ázzál, hogy ilyen intézmény külföldön nincs. Ezzel szemben felvetem azt a kérdést, mi a célja a mérnöki kamarának ? A mérnöki kamarának kettős célja van : először is a mérnöki cím viselésére jogosultak nyilvántartása, egyuttal ezeknek a védelme, a címbitorlás üldözése és azután a mérnöki gyakorlat ellenőrzése. Dinich Ödön ; A Ford-gépgyárak vezérigazgatója is címbitorló. (Ellenmondás a jobboldalon.) De ige», a javaslat indokolása szerint az volna ! Szabóky Jenő : A javaslat szerint nem volna címbitorló! Erre nézve a javaslat egészen jól intézkedik. Dinich Ödön: Címbitorló, pedig a Magyar Mérnök és Építész Egylet ünnepélyeket rendezett a tiszteletére. Szabóky Jenő : T. képviselőtársam előtt valószínűleg ismeretes a Behördlich autorisierte Privattechniker egyesülete Ausztriában, amely több mint hatvan esztendő óta áll fenn, s amely a mérnöki kamarához hasonlít. Várnai Dániel : Ez nem áll útjában a tehetségek érvényesülésének ! Szabóky Jenő: Ezenkívül 1917-ben szabályozták a címkérdóst Ausztriában, még pedig sokkal szigorúbban, mint ahogy nálunk ez a törvényjavaslat szabályozza, mert Ausztriában a mérnöki szó hivatali állás megjelölésére nem használható. De hogy különben Németországban is vannak hasonló mozgalmak, annak bizonysága az, hogy ott is működik egy egyesület, a főiskolát végzett mérnökök egyesülete, amely nagy tekintélynek örvend, amely hivatva van a magasabb képzettségű technikusok érdekeit megvédelmezni és amely szintén előfutárja a jövendőbeli mérnökkamarának. Várnai Dániel : Ennek az egyesületnek véleményét kellene kikérni, Szabóky Jenő: De hogy ez a mérnöki kamara mennyire szükséges, azt számos esettel lehet igazolni. Szükséges azért, hogy igen sok, ma is létező anomáliát megszüntessen. Igen t. képviselőtársam azon aggódik, hogy azok az autodidakták, a szerinte, igen hasznos elemek, akik végezték a felső ipariskolát, vagy magánúton magukat kiképezték, kenyerüktől vagy a címüktől lesznek elütve. Ha t. képviselőtársam figyelembe veszi és tüzetesen átolvassa a 70. §-t, akkor látni fogja, hogy ez az aggodalom alaptalan. Várnai Dániel : Az nem ad módot semmire, és nem engedi be a felső ipariskolásokat. Szabóky Jenő : A mérnöki kamara azért is szükséges, hogy megvédelmezze nem csupán a mérnököket, a technikai iskolákat végzetteket, hanem azokat az igen hasznos és derék elemeket is az igazi kontároktól; mert én a magam praxisából nagyon jól ismerem ezt a dolgot, hogy vannak közjegyzői és ügyvédi irodák, ahol az a gépirókisasszony vagy írnok mérnöki funkciót végez, vállalnak vagyonközösség megszüntetésére vonatkozó mérnöki munkát; van olyan ügyvéd, ki maga mint mérnök szerepel. Ez az állapot nem helyes, hiszen a közjegyzőknek ós az ügyvédeknek megvan a magul: kamarájuk, maradjanak ennek a keretében. Dinich Ödön: A G-alamb Józsefekre büszkék lehetünk. Szabóky Jenő: Ez áll igen sok emberre, , aki nem tud érvényesülni vagy megunta a maga
