Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-102
A -nemzetgyűlés 102. ülése 1923. évi február hó 23-án, pénteken. 111 uraknál szólásra jelentkezni, mert különben megtörténhetik, hogy a képviselő urak véletlenségből vagy tévedésből nem juthatnak szóhoz. Györki Imre : T. Nemzetgyűlés ! A 10. § teljes törlését kérem. Amikor ezt a kérelmemet előterjesztem, teszem ezt azért, mert a szakasz olyan intézményt akar a mérnökök között meghonosítani, amely eddig ismeretlen volt, nevezetesen a mérnökhelyettesi intézményt. Nyilvánvaló, hogy amikor ezt a törvényjavaslatot kodifikálták, — mert hiszen nem erre a nemzetgyűlésre készült ez a javaslat, már a múlt nemzetgyűlésen is be volt nyujtva,sőt ez a törvényalkotás még az előbbi időre is visszanyúlik — akkor hasonló intézmény már volt az ügyvédi karnál, nevezetesen azok, akik az ügyvédi diplomájukat megkapták, még három évenkeresztül mint ügyvédhelyettesek voltak kéuytelenek gyakorlatot folytatni. Ez magyarázza meg, hogy hároméves időtartamot vettek be ebbe a törvényjavaslatba is, anélkül hogy ennek egyáltalán bármilyen gyakorlati jelentősége lett volna, másrészt hogy megnézték volna, vájjon az ügyvédi pályán ez az intézmény megvan-e még, vagy pedig eltörölték-e. Kétségtelen,hogy a mérnokheíyettesi intézménnyel csak kizsákmányolási alkalmat teremtenek az idősebb mérnökök számára és lehetetlenné teszik a műegyetemről kikerült ifjúságnak, hogy önállóan elhelyezkedjék, mert előbb háromévi gyakorlatot kell folytatnia, amely idő alatt az ő munkaerejét és munkaképességét kizsákmányolják. Ezért kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a 15. §-t teljes egészében kihagyni és a mérnökhelyettesi intézményt törölni. Elnök : Kivan-e még valaki szólni ? Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni. Herrmann Miksa előadó : T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, nem kell bővebben magyaráznom, hogy amikor megalkották ezt a pontot, amelynek analogonja tényleg az ügyvédi rendtartásban is benne volt, akkor nagyon jól megfontolták, hogy ezt az intézményt át kell-e venni. Rupert Rezső: Nálunk már nincs meg ! Herrmann Miksa előadó: Az meglehet, azt nem vonom kétségbe. Egészen másról van szó. Rupert Rezső: Életképtelennek bizonyult! H err mann Miksa előadó : Okvetlenül szükséges az, hogy azokat, akiket mérnöki magángyakorlatra bocsátunk a technika elvégzése után bizonyos gyakorlati képzésben is részesítsék. Rupert Rezső: De ez jogfosztás! Herrmann Miksa előadó : Az argumentumok erről az oldalról a lehető legerősebbek, mert hiszen eddig mindig azt. hallottuk, hogy a műegyetemet végzetteknek nincs gyakorlatuk, és az egyik képviselő ur azt az állítást is kockáztatta, hogy az U vasat a T vastól nem tudják megkülönböztetni és hogy ezzel szemben az ipariskolásoknak meg van a szükséges nagy gyakorlati tevékenység alapján szerzett képzettségük. Erre a mérnöki pályán okvetlenül szükség van, különösen, ha magángyakorlatról van szó. Csak nem képzeli azt senki » NAPLÓ X. | hogyha valaki a műegyetemet akármilyen kitűnően elvégezte, akkor már gyakorlatilag képzett, tapasztalt szakember. Ezt a világnak egy iskolája sem tudja biztosítani, mert szükség van arra, hogy az élet végezze el a további csiszolást. Ennek fentartása mellett meg kell maradni és ezzel szemben az a kizsákmányolás, a sokszor hallott frázis azt hiszem egészen értéknélküli s ezért kérném, hogy ezt a szakaszt változatlanul elfogadni szíveskedjenek. (Zaj a szélsőbahldalon.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Györki képviselő ur indítványa, amely az egész szakasz törlését kívánja, ellentétben van a 10. § eredeti szövegével, ezért azt az eredeti szöveggel szembe fogom állítani. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e, szemben Györki t. képviselő ur indítványával, a 10. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Tehát a nemzetgyűlés a szakaszt eredeti szövegében fogadta el. Következik a 11. §. Csik József jegyző (olvassa a ll. és 12. §-í, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 13. %-t.). Györki Imre ! Györki Imre: T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslat 13. §-a szerint a kamara tagsági díjakat szedhet, azonkivül kamarai illetékeket róhat ki, sőt bizonyos munkák után járó, még egyéb bevételeket is létesithet. Az lenne a tiszteletteljes kérelmem, hogy e rendelkezés helyett a kamarai tagsági díjakat és kamarai illetékeket egységes összegben állapítsuk meg és ne segitőalapot teremtsünk, hanem nyugdíjintézetet, amely kötelez és amely kihatna az összes kamarai tagokra. Ennek megfelelően az egész szakaszban »segitőalap« helyett javaslom, hogy »nyugdíjalap« helyeztessék. Elnök : Kíván még valaki szólni 1 Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur Idván szólni. Herrmann Miksa előadó : T. Nemzetgyűlés ! Az elnevezés nem volna nagyon fontos, minthogy azonban ez a pont is a legbehatóbb mérlegelésnek és megfontolásnak volt az eredménye és meg voltak az okok az egyik és a másik álláspont mellett, kérnem kell a t. Nemzetgyűlést, hogy ezzel a mégis inkább incident aliter felvetett ideával szemben az eredeti szöveget méltóztassanak elfogadni. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Györki képviselő ur indítványát, minthogy ellentétben áll a 13. §-al, szembe fogom állítani a szakasz eredeti szövegével. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e az eredeti szöveget szemben Györki képviselő ur módosító indítványával elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A nemzetgyűlés a 13. §-t eredeti szövegében fogadta el, tehát Györki képviselő ur módosítása elesik. Következik a 14....§. , 18
