Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-102

1Í2 A nemzetgyűlés 102. ülése 1923. évi február hó 23-án, pénteken. Csik József Jegyző (olvassa a 14. §-£, amely észrevétel nélkül elfogadtatih. Olvassa a 15. $4). Rupert Rezső : T, Nemzetgyűlés ! Hogy a mérnöki kamaráról szóló törvény összhangban legyen az ügyvédi kamaráról szóló törvénnyel, vagyis a mérnökök számára biztosittassék ugyanaz az autonómia, amely az ügyvédek számára biztosíttatott, indítványozom, bogy a 15. § utolsó bekezdését, amely arról szól, hogy az ügyvédi kamara által elfogadott ügyrendet csak a kereskedelemügyi ministernek az igazságügyministérrel egyetértő határozata teheti jogerőssé és az ügyrend módosításához mindenkor a minister urak hozzájárulása kell, egészen hagyjuk ki, épen azéit, mert az ügyvédi kamara közgyűlése által megállapított ügyrend, sem szorul semmiféle felsőbb jóváhagyásra. A mérnöki kamarát sérteni fogja, hogy neki kevesebb joga van, hogy őt gyámság alá helyezik, mint valami kiskora intézményt. Már az első napon meg fog indulni a harc, mert hiszen csakugyan sértheti a mérnöki kamara önérzetét, hogy kevesebb joga van, mint az ügyvédi kamarának. Ezért kérem, hogy mivel ez a törvény az ügyvédi rendtartás mintjára készül, hogy ez csakugyan valóra váljék, méltóztassék a szakasz második bekezdését törölni, és meghagyni a mérnöki kamara közgyűlése szuverén jogának azt, hogy az ügyrendet megállapíthassa. Elnök ". Kivan még valaki szólni ? Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Walko Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! Az ügyvédi kamaránál tényleg nem szükséges az ügyrend jóváhagyása. En azonban azt hiszem, hogy amikor mi most törvényt alkotunk ilyen kérdésekben, határozottan célszerűségi okok szólanak amellett, hogy a kereskedelemügyi minister és különösen az igazságügyminis ter részére bizonyos jogok mégis csak fentartassanak. Nagyon kérném tehát, ne méltóztassanak ugy felfogni a dolgot, hogy gyámságról van szó, vagy erre irányuló intencióról, hanem arról, hogy az igazságügyminist er és a kereskedelemügyi minister látni kívánja, hogy milyen az a szöveg, amelyben az ügyrendet megállapítják . . . Rupert Rezső ; De akkor nem lesz autonómia Î Walko Lajos kereskedelemügyi minister: ... és a magam részéről kérném, hogy az eredeti szöveget méltóztassanak elfogadni. (Elénk lielyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. A 15. § első kilenc pontja meg nem támadtatván, azokat el-. fogadottnak jelentem ki. A szakasz utolsó bekezdésével szemben Rupert Rezső t. képviselő ur azt az indítványt térj észt ette elő, hogy az töröltessék. Indítványa tehát szembenáll az utolsó bekezdéssel. A kérdésfc akképen fogom feltenni, hogy méltóztatnak-e a szakász utolsó bekezdését, szemben Rupert Rezső képviselő ur indítványával, amely annak törlését javasolja, elfogadni ? Tehát lyérdem : méltóztatnak-e a 15. § utolsó bekezdését, szemben Rupert Rezső képviselő ur indítványával, elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség, tehát a nemzetgyűlés a szakaszt eredeti szövegében fogadta el. Következik a 16. §. Csik József jegyző (olvassa a 16. és 17. §-t, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 18. §-£.;. Elnök : Az előadó ur kíván szólni ! Herrmann Miksa előadó : T. Nemzetgyűlés ! Egészen lényegtelen stiláris módosítást vagyok bátor javasolni, azt, hogy az utolsó bekezdés első és második sorában a következő szavak törlendők ; »Legfeljebb egy harmadrész.lehet közalkalmazásban levő mérnök«. Nem kívánunk különbséget tenni a kvalifikáció és a munkakör között és ennek következtében ennek a passzusnak törlését kívánjuk. Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ez lesz önkormányzat !) Rupert Rezső: Tiszteltetjük a mérnöki kamarát ! Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. A kérdést először az eredeti szövegre Iává nem feltenni ; kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e a 18. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) Akkor felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 18. §-t az előadó ur által javasolt módosítással elfogadni ? (Igen !) A szakasz az előadó ur által javasolt módosítással fogadtatik el. Következik a 19. §. Csik József jegyző (olvassa a 19. §-í, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 20. §-íJ.' Rupert Rezső ! Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Egy szerény kis kérésem volna. Hogy a mérnöki kamarának elnöke kellő tekintéllyel rendelkezhessék és hivatkozhassék arra, aminthogy egy autonóm testület élén erre csakugyan szükséges is hivatkozni, hogy a kartársai bizalmából van ott a kamara elnöki székében, kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy amint az ügyvédi kamara tagjai által megválasztott elnök sem szorul arra, hogy őt a kormányhatóság megerősítse állásában s így a mérnöki kamara elnöke sem lehet kisebb jelentőségű, mint az ügyvédi kamara elnöke, a második bekezdést, amely politikai szempontok érvényesitésére is igen alkalmas, méltóztassék kihagyni és rábízni a kamara szuverén közgyűlésére, hogy ő válassza meg elnökét. (Zaj.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök : Kivan valaki szólni ? (Senki l) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Walko Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről nem ragaszkodom a második bekezdés fentartásához ; nem kivá• nok ragaszkodni ahhoz, hogy a kereskedelemügyi