Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-89

À nemzetgyűlés 89. ülése 1923. Elnök: Csendet kérek képviselő urak! Pakots József." Nem kívánom türelmüket tovább ígénybevenni. Elmondhatnám, azt is bebizonyíthatnám, hogy pl. Shakespeare szonettjei közül nagyon sokat kellene betiltani (Ugy van ! a baloldalon.) és igy végigmehetnék a világirodalom kincsein. Nein csodálom azonban, ha a rendőrség ezt a magatartást tanúsítja, amikor látjuk, hogy a sajtónak bizonyos orgánumaiban olyan vakmerő lépések történnek, hogy nagy nemzeti értékű írókat pellengérre akarnak állítani. Csak a tegnapi napon is megjelenhetett egy ilyen közlemény, amely útját akarta vágni annak, hogy a legnagyobb és legmagyarabb irók egyike, Móricz Zsigmond szinre kerülhessen a maga gyönyörű, színtiszta magyar darabjával a Nemzeti Színházban. Engedelmet kérek, a politikus és az iró, két különböző lény. Ne méltóztassanak összekeverni, ha az az iró a maga nemzeti ideálját tisztán szolgálja, akkor ne méltóztassanak felelősségre vonni a napi politikának nagyon silány módján azért, amit egy szomorú idő termelt, amely őt is körülcsapkodta. Méltóztassanak újra revízió alá venni, ha ugy tetszik; de én azt hiszem, nincs rá szüksége, mert 20 könyv, amelyet a magyar nemzeti értékek közé tartoznak. Ne tessék ezeket a dolgokat csinálni és szűnjék végre ez a hallali, amely a magyar szellemi termelés után megindult. Ezek után kérdezem a t. belügyminister urat (olvassa) : »1. Van-e tudomása a belügy minister urnák arról, hogy a m. kir. államrendőrség állandóan indexen tartja a magyar irók műveit és ezek között még a legklasszikusabb iróí nagyságokéit is, mint aminők Petőfi, Arany, Tompa, Madách stb ? 2. Van-e tudomása arról, hogy a rendőrségi cenzúra olyan szigorral működik, hogy több Petőfi-, Arany- és Tompa-költemény szavalását eltiltotta, s bizouyos színdarabok további előadását is betiltotta ; 3. Van-e tudomása arról, hogy Fehér Artúr szavaló-művésznek a rendőrség egyáltalában nem engedélyez semmiféle nyilvános művészi szereplést ? Hajlandó-e a belügyminister ur nyilatkozni arra nézve, hogy a m. kir. államrendőrség minő felsőbb utasítás alapján járt el, amikor bizonyára nem önszántából ennyire beleavatkozik a művészi-, vélemény- s a gondolatszabadság törvényben biztosított jogaiba ? Hajlandó-e végül ez önkényes és kulturellenes rendőri beavatkozásokat megszüntetni.« (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : A belügyminister ur kíván nyilatkozni. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak megengedni, hogy az elhangzott interpellációra lehető rövidséggel válaszoljak, mert hiszen az NAPLÓ TX. évi január hó 24-én, szerdán. 101 interpelláció lényegét engyéhány szóval tisztázni lehet Azt mondotta a képviselő ur, hogy a rend* őrség bizonyos irodalmi cenzúrát fejt ki különböző előadásokkal szemben. Én csak elvileg szeretném megállapitani azt, hogy a rendőrség semmiféle cenzúrát ki nem fejt, ki nem fejthet, mert hiszen a kulturális és irodalmi működés egyáltalában nem tartozik a rendőrség hatás* körébe. Amiről szó van, az tisztára az, hogy a rendőrségnek jogkörébe tartozik, hogy előadásokat engedélyezzen-e, vagy sem. Mióta rendőrség egyáltalában létezik és amióta előadásokat tartanak, természetes, hogy mindig mérlegbe tétetett az is, hogy az illető előadáson mi fog történni, mi fog előadatni, mi annak programmja. Rassay Károly: Ez a cenzúra! Rakovszky Iván belügyminister: Soha senki nem is emelt az ellen kifogást, ha például közerkölcsiség szempontjából a rendőrség megakadályozott valami előadást. Azt hiszem, a t. Nemzetgyűlés tagjai között nincs egyetlenegy sem, aki kifogást emelne az ellen, ha egy előadást az állam biztonságára való veszélyes volta miatt a rendőrség nem engedélyez. (Helyeslés a baloldalon.) Ez a kérdés elvi oldala. Rassay Károly: Most jön a gyakorlati alkalmazás ! Rakovszky Iván belügyminister : Ami a praktikus kivitelt illeti, magam is. rájöttem arra, hogy a rendőrség bizonyos tisztviselői ebből a szempontból, hogy ugy mondjam, túlbuzgóságot tanúsítanak, és tényleg áttértek olyan terrénumokra, ahova az én nézetem szerint a rendőrség ilyen előadás engedélyezési joga nem terjed ki olyan mértékig, amilyen mértékben a rendőrség azt igénybevette. En a magam részéről, mihelyt ezeket a tüneteket észleltem, — hiszen maga a képviselő ur volt, aki több konkrét esetben fe'hivta rá a figyelmemet, egy-egy konkrét esetben csakugyan intézkedtem is és a konkrét esetet a képviselő ur óhajtása szerint legalább is bizonyos mórtékig azonnal elintéztem, — általában is intézkedtem a rendőrségnél arra vonatkozólag, hogy valóban csak akkor avatkozzanak bele az ilyen engedélyezett vagy engedélyezendő előadások programmjának kérdésébe, ha bizonyos agitatórius tendenciák látszanak egy-egy ilyen előadás programmjának összeállításánál. Amennyiben azóta is történtek folna kifogásolható esetek, biztosithatom a t Nemzetgyűlést, hogy nem az én intencióim szerint történtek, és amennyiben megismétlődnének, kötelességemnek fogom tartani, hogy erélyesen lépjek fel. Van azonban az éremnek egy másik oldala is, nevezetesen az, hogy Petőfi ünneplésével kapcsolatban igenis fordultak elő olyan esetek, hogy nem Petőfi ünneplése volt az ünnep célja. (ügy van! Ugy van jobb felöl.) Rassay Károly : Hanem pártünnepólyt csináltak ! 14