Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-89

1Ö2 A nemzetgyűlés 89. ülése 1923. évi január hó 24-én, szerdán. Rakovszky Iván beiügyminister ; Nem Petőfi géniusza előtt akartak hódolni azok, akik ezt az előadást vagy szavalóestet rendezték, hanem már a programm összeállításából, a kiválasztott versek tartalmából látható volt, hogy nem egy ünnep és nem egy irodalmi est rendezéséről van szó, hanem ellenkezőleg egyenesen agitáció céljaira akarják felhasználni Petőfit, (ügy van ! Ügy van! jobbfelöl.) Én a magam részéről akkor, amikor ilyen tendenciákat látok, épen Petőfi hagyományainak, Petőfi verseiben lefek­tetett nagy, nemes gondolatoknak érdekében is szükségesnek tartom, hogy a rendőrhatóságok megtegyék az intézkedéseket, . . . (Zaj a jobb­oldalon.) Elnök: Csendet kérek! Kabók Lajos : Saját ministerét nem hall­gatják meg? Rakovszky Iván beiügyminister : .. . mondom, épen Petőfi szellemének, Petőfi hagyományainak, Petőfi verseiben megénekelt nagy és nemes gon­dolatoknak érdekében is szükségesnek tartom, hogy a rendőrhatóságok ne engedjék meg azt, hogy Petőfi szellemét kiforgassák vagy legalább is teljésen egyoldalúan beállítva agitatórius cé­lokra használják fel. Arról ellenben biztosit­hatom a képviselő urat, hogy olyan területekre, amelyeket a képviselő ur többizben több-keve­sebb joggal már kifogásolt és amelyeket magam sem tartok helyesnek, nem fogom engedni a rendőrségnek ezt a működését átcsapni. Kérem, méltóztassanak válaszomat tudomá­sul venni. (Élénk helyeslés és taps a jobbol­dalon.) Elnök '• Az interpelláló képviselő urat illeti a szó! PakotS József: T. Nemzetgyűlés! Nagyon köszönöm a minister urnák, hogy szives volt megállapitani egy határt s azt, hogy úgyneve­zett túllépések történtek ezen a téren. Szeret­ném azonban a túlbuzgó rendőrséget megvédeni, megvédeni a t. beiügyminister úrral szemben. Én ugyanis meg vagyok győződve, hogy a rend­őrség nem magától csinálja ezt (ügy van! ügy van! a szélsöbaloldalon.) s a rendőrség nem mer ennyire beavatkozni, mert hiszen ő is Petőfi költeményein nevelkedett; nem mer annyira beavatkozni, ha határozott utasítást nem kap ebben az irányban. Ugyan kérem, mélyen tisztelt minister ur, hogyan lehet egy olyan Petőfi-ünnepet betiltani, ahol a »Teme­tésre szól az ének«, a »Fürdik a holdvilág« és »Az őrült« című költeményeket szavalják? Akárhol szavalják ezeket, igazán nem tenden­ciózus összeállítás ez. De én láttam azokat a műsorokat. Az Apostolt, azt el lehet nyugod­tan szavalni anélkül, hogy az ember különösebb tendenciát keresne benne, mert annak igazságai örök igazságok. Bogya János: Önök Petőfibe is tendenciát visznek! (Zaj a szélsöbaloldalon.) Benne is az internacionálét keresik. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő ur ! PakotS József: Nekem nagyon fáj a minis­ter ur kijentése, de amellett az állambiztonság nagyon gyönge lábon állhat, ha Petőfi költemé­nyeinek összeállításától ilyen kritikával akarják megvédeni. Ezt a rendszert nem lehet fentar­tani, és köszönöm a minister urnák, hogy ennek a rendszernek megáll-t parancsol, de ez a pa­rancs legyen teljes. Petőfit lehet összeválogatás nélkül szavalni, ez egy szentséges elv. Petőfihez hozzányúlni magyar embernek nem szabad. Ez bibliája a magarságnak, ( ügy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) olyan érték, amelyre mindig büszkék leszünk, amely mindig fenmarad. El­múlik sok minden a világon, de Petőfi költe­ményei meg fognak maradni és a nemzeti és világszellem örök kincsei maradnak. Bogya János: Tendenciát visznek bele, mi­kor internacionalizmust akarnak belemagyarázni! (Nagy zaj. Felkiáltások a szélsöbaloldalon : A konzul! Elnök csenget.) Rassay Károly: Taceant consules! Drozdy Győző: Hagyjátok, hiszen ló is volt már konzul. Elnök : Csendet kérek ! PakotS József : A minister ur azonban nyil­ván megfeledkezett egy kérdésemről, amelyre választ nem adott. Minthogy egy szerencsétlen embernek exisztenciájáról van szó, aki kenyeré­től el van ütve . . ., Peidl Gyula : Ártatlan ember ! PakotS József : . . . művészembernek, szerin­tem teljesen ártatlan embernek az ügyéről, mél­tóztassék megvizsgálni az ügyet. Én nem vagyok birói fórum, nem tudom megállapítani, hogy áll a dolog, de senkinek sincs joga megakadályozni azt, hogy valaki éljen a művészetéből. Ezért kérdem a minister urat ós felvetem azt a kér­dést, hogy helyesnek tartja-e, hogy a rendőrség őt eltiltja attól, hogy szerepeljen, holott ő haj­landó arra, — és minden egyes esetben meg is tette, — hogy bemutatja a maga műsorát, itt meg kell állapitanom egy érdekes dolgot, azt, hogy mikor egy ujabb műsorát mutatta be a magyar királyi kultuszministeriumnak, abból a célból, hogy a Zeneakadémián előadhassa, s a kultuszministeri um azt jóváhagyta. 0 azonban ekkor óvatosságból megkérdezte hogy vájjon mi történik, ha az államrendőrség mégis megtiltja az előadást. Erre a kultusz ­ministeriumban azt a választ kapta, hogy ez bizony megeshetik. Egészen különös dolog, hogy a kultuszministerium jóváhagyásával szentesitett programm előadását betilthatja a rendőrség. (Mozgás a jobboldalon.) Ez mégis nagyon kelle­metlen dolog, de minél tovább tart ez az ügy, annál kellemetlenebb. Tisztelettel kérem a mi­nister urat, méltóztassék erre a kérdésemre is választ adni. Elnök: A beiügyminister ur [kíván szólni. Rakovszky Iván beiügyminister : T. Nemzet­gyűlés ! Fehér Artúr ügyére is annak idején épen

Next

/
Oldalképek
Tartalom