Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.
Ülésnapok - 1922-89
r Â''nemzetgyűlés 8*9. ülése 1923. évi január hó 24-én,' szerdán. 8f nak az u. n. demokratikus ellenzékiek, vagy demokratikus polgári pártiak, akik bizonyos pártfrakciókban vannak csoportosulva, s akiket a többiektől megkülönböztet az, hogy a szociáldemokrata munkássággal s képviselőikkel bizonyos kérdésekben együttműködnek. Be kell vallanom egészen őszintén, bogy a kormány és az egységespárt meg lehet elégedve, mert kormánynak és kormányt támogató többségnek soha még szalonképesebb ellenzéke, mint ez a polgári ellenzék, a mi ellenzékünk, nem volt. Kószó István: Arról lehetne beszélni! Peidl Gyula: Nincs megelégedve? Rupert Rezső; Kószó bácsi Franciaországban nyaralt ! Azóta nagyon finom ! (Zaj. Elnök csenget.) Hegymegi-Kiss Pál : Azok a választási visszaélések, amelyeket velünk szemben a kormány és közegei elkövettek, nem adattak elő ebben a nemzetgyűlésben kellő' eréllyel és nyomatékkal. KÓSZÓ István : Örökké arról beszéltek ! Hegymegi-Kiss Pál : Az ellenzék egy része állandóan a posszibilitás gondolatával foglalkozik, holott ez a mai időkben, mikor egy rendtörvényjavaslattal állunk szemben, az inaktivitást is jelenti. Nagyon sok közöttünk az, aki a vezérségre törekszik, azonban kevés a közkatona. Ez a magyarázata annak is, hogy mi szerte vagyunk folyva, s ez a magyarázata annak is, hogy azt az üldöztetést, amit mi a kormány és a kormány közegei részéről egy félesztendő óta választóinkkal együtt szenvedünk, kellő nyomatékkal itt a nemzetgyűlésben előadni nem tudjuk. Nagy kérdésekben sem jutunk egy véleményre s most, amikor itt áll előttünk egy olyan nagy válság, amellyel szemben igazán össze kellene fognunk, megint abban a helyzetben vagyunk, hogy széjjelhuzunk s annak a polgári társadalomnak, amely tőlünk demokráciát, szabadságot, megértést és haladást vár, nem tudunk gouvernementális alakulatot mutatni. Mindez azt bizonyítja, amit Szilágyi Lajos képviselőtársam is elmondott a maga beszédében. Én nem akarom ezzel kapcsolatban még jobban fellebbentem az ellenzékről a fátyolt. Az én álláspontom az, hogy ennek a polgári ellenzéknek minden elkülönzés ellenére is feltétlenül össze kell fognia legalább is a demokratikus gondolkozásban. Ha ez nem történik meg, akkor ebből a demokratikus iránynak rendkivül nagy kára származik, másfelől fejfája lesz ez annak a küzdelemnek, amelyet Szilágyi Lajos és a többi képviselőtársaim már a múlt nemzetgyűlésben is a szabadság; jogokért folytattak itt. Azonkívül meg kell állapitanom őszintén, — amint azt vidéki emberekkel, választóimmal való tárgyalások alapján is megállapitottam — hogy a polgári ellenzéknek ez a széthúzása a demokratikusan érző választópolgárok nagy tömegében elkeseredést eredményez, (ügy van! a ssélsÖhahldalon.) Én, t. Nemzetgyűlés, semmi mást ígértem választóimnak, amikor ide bekerültem ... Meskó Zoltán: Azt könnyű megtartani! (Derültség.) ; Hegymegi-Kiss Pál : ... csak kettőt, azt, hogy törekedni fogok arra, hogy e nemzetgyűlés helyett a nemzet közvéleményét igazán kifejezni hivatott parlament küldessék be, (Helyeslés balfelol.) másfelől pedig rajta leszek, hogy a demokratikus alapon álló és széthúzó tábort csekély tehetségemhez képest mint közkatona a magam részéről is egyesítsem. Az alatt a félesztendő alatt, amióta képviselő vagyok, ennek az utóbbi törekvésnek is becsületes és hűséges katonája voltam és állom ma is azt az álláspontot, hogy minden áldozatot meg kell hozni ennek az egyesülésnek az érdekében. Szilágyi Lajos : Egyetértünk ebben a tekintetben ! Hegymegi-Kiss Pál : S még mindig remélem, hogy lesz is egyesülés. Ne keressük a hibákat, ne keressük az ellentéteket. Lehetetlen dolog az, hogy a magyar városi polg gnak egy olyan kiváló képviselője, mint Bárczy István, ezeknek az eszméknek oly kiváló harcosa, mint Szilágyi Lajos, és a régi függetlenségi politikának olyan nagynevű é> kiváló hagyományosa, mint Ugron Gábor, most más irányban haladjanak. Lehetetlenség, hogy mikor mi demokráciát akarunk, mikor a munkásság képviselői egymásután tesznek itt tanú-"• ságot a hazaszeretet mellett... Héjj Imre: Családi jelenet! Hegymegi-Kiss Pál :... és az áldozatkészség mellett, akkor mi ezzel a munkássággal ne munkálkodjunk együtt. Abban nekik tökéletesen igazuk van, hogy össze kell fognunk, meg kell egyeznünk, mert akkor erősebben tudjuk képviselni ebben a megegyezésben a polgári oldalt, én azonban a magam részéről a mai időkben a munkássággal szakitani nem akarok, nem is lehet ez a célom, s különösképen nem akarom a szabadságjogokért folytatott küzdelmet feláldozni. Mert vagy helyes volt az a kitűzött cél, amelyért dolgoztunk, s akkor azért helyt kell állnunk, akkor azt feláldoznunk nem lehet, mert kormánymentésre ez az eszköz ugy sem alkal-? mas, vagy pedig nem volt helyes s akkor a társadalom érdekében az ellenzéknek más kötelessége nem lehet, mint hogy félreálljon. Nézetem szerint tehát, t. Nemzetgyűlés, ma. még a pártkeretek nem alakultak ki ebben a ; nemzetgyűlésben. Hiszen egy parlamentáris államban a pártokat nem választhatja el egy-, mástól más, mint az _államélet nagy kérdései, s az ezen nagy kérdésekre vonatkozó megoldási módozatok. A nemzeti lét alapelveit, a hon szeretetet illetőleg azonban parlamentáris államban,, annak parlamentjében a pártok között különbség nem lehet. (Igaz! Ugy van! a bal- és a.[ 12*
