Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-98

386 A nemzetgyűlés 98. ülése 1923. foglalkoztatottakra, ez a törvény illuzőrius lesz, mert hiszen az ebben az iparban foglalkoztatott munkásokra a kereskedelemügyi minister kivételt tehet azokban a gyárakban, ahol az alkalmazottakhármas csapatban 24 óránként 8 órát dolgoznak. Szociálpolitikai és higeinikus szempontból tökéletesen mindegy az, hogy egy schichtben dolgoznak-e, vagy háromban, az éjjeli munka hatásai és következményei egyformán jelentkeznek a kisiparban, egyformán a nagyiparban, egyformán egy szakmany mellett és három szakmány mellett. Ha tehát ezen a bajon segíteni akarunk, akkor nemlehet kivételezéseket megengedni és nemlehet a munkások egyrészét a törvény hatása alól kivonni. Ez az egyik szempont. A másik szempont fontos gazdasági szempontból és a versenyképesség szempontjából. Nem lehet a kisipar rovására a nagyiparnak fokozatos kedvezéseket adni. Ennek a szakasznak alapján a nagyipar egész nyugodtan a törvény léte alatt bátran folytathatja a maga éjjeli termelését, munkálatait ugy, hogy ezeknek a nagyüzemeknek szempontjából a törvény mintha nem is léteznék. Ez pedig a törvényalkotás és a törvényalkotók intenciója nem lehet. A versenyképesség szempont]ából különösen figyel emreméltó ez a szakasz, mert ha már kivételezéseknek van helyük, az én felfogásom szerint akkor a gyengébbek kedvére kell kivételezni, a gyengébbek pedig nem a nagyüzemek, hanem a kisiparosok. A nagyüzemtulajdonosok sok tekintetben amúgy is sok előnyt élveznek, mert hiszen nagyban vásárolnak, jobb a munkamegosztásuk, jobb a technikai berendezkedésük, sokkal előnyösebben, olcsóbban termelnek, sokkal fejlettebb az üzemük. Hogyha ezeknek még azt a kedvezést, a friss kenyérrel járó konkurrencia előnyét is megadjuk nekik, akkor ez a kisipart el fogja nyomni. Nem az én tisztem a kisipart megvédelmezni, ellenben itt olyan nagy igazságtalanságot látok a kisipar rovására, amelyet szó nélkül nem hagyhatok. Kaptunk megnyugtatást olyan kijelentésekben, hogy ez a szakasz csak a fővárosi kenyérüzemre vonatkozik, amely üzem közszükséglet szempontjából fontos, hogy éjjelnappal dolgozzék. T. Nemzetgyűlés ! Nem fontos egy üzemben sem, hogy éjjel-nappal dolgozzék, vagy ha fontos az egyikben, fontos a másikban, ha nem szükséges egyikben, nem szükséges a másikban sem, de különösen tiltakoznom kell az ellen, hogy közüzemeknek adjanak szociálpolitikai kötelezettségek alól könnyebbséget, pláne felmentést. Ez pedig felmentése egy közüzemnek a szociálpolitikai terhek és kötelezettségek alól. Azért véleményem az, hogy a közüzemek, akár államiak, akár városiak, kedvezése nem tartható fenn ; ezek kötelesek sokkal többet vállalni, mint akármelyik más üzem. Ennek alapján javaslom az 5. § törlését. Elnök '. Kivan valaki szólani ? Az előadó ur kivan szólani ! B. Lers Vilmos előadó : T. Nemzetgyűlés ! Bizonyos fokig csodálkozásunknak kell kifejezést adnunk; hogy noha sikerült ezt a szakaszt akképen évi február hó 9-én, pênteliërL megfejelni, hogy objektiv olvasás mellett egyáltalában nem vonatkoztatható már másra, mint egyedül és kizárólag a főváros községi kenyérgyárára, az előttem szóló t. képviselő ur mégis általános beállításba helyezi a kérdést és pedig a nagyiparnak és kisiparnak versenykérdése szempontjából. Csak épen hogy nincs megadva annak az egy vállalatnak neve, de a körülírás olyan, hogy abszolúte felismerhető akár fotografiailag is. Propper Sándor : Miért kell ajándék a fővárosnak ! B. Lers Vilmos előadó : Nem ajándékról van szó, mert ha azt mondja a képviselő ur, hogy a közüzemektől elvárható, hogy minél többet kötelesek teljesiteni, azt mondom, hogy méltóztassék a másik konzekvenciát levonni. Ha valaki annak terheit, költségeit mégis csak viseli, akkor azok megint csak mi vagyunk, Budapestnek adófizető polgárai, sőt elvileg majdnem csodálkozni kell, hogy a képviselő ur egy igen klasszikus, objektiv, helyes példánya ellen a kollektív gazdaságnak elvileg küzd, mert hiszen az önök programmja szerint a kollektiv ipari termelésnél kivánatos a községesités és államosítás. Peidl Gyula : Megfelelő feltételek mellett. B. Lers Vilmos előadó : Helyes, elfogadom. Azonban szinte csodálkoznom kell egy szakemberen, aki azt mondotta, hogy mint szakember, mint munkás megérti a dolgot, olyan javaslatot hallunk ma, hogy, amint mondja, egészen közömbös, hogy ugyanazon munkaágban egy helyett három schicht munkás dolgozik-e. Kijelentem, hogy ez a községi kenyérgyárra nézve teljesen kivihetetlen abszurdum az eredmény szempontjából, mert ha még háromszor annyi munkás elférne ott a dolgozóhelyiségben és a sütődében, azok egymást a mozgásban gátolnák. A sütőkemencék pedig egyenesen azért nem birnak háromszor annyit sütni, ha az éjjeli munka kiesik, mert a fütőfelületek nagyságához nem viszonyuk a sütési eredmény. A kenyérsütésnél a mostani üzem mellett is 1 óra számitandó egy sütési tártamra. Egy órán belül a kenyérnek készen kell lenni. Hiába hevítjük háromszorosra a kályhát, nem képes annyit sütni, hanem az első sütésnél valamennyit elégeti. Ha technikai abszurdumot akarunk bemutatni ezen a példán, akkor nem a szociálpolitikai javaslat áll első helyen, hanem ez a kivihetetlenség. Mint ahogy tegnap mondottuk, nem a javaslat számszerű megszavazása, és elvetése a feladat. Áll különben az, amit a címkérdésnél magamba fojtva nem mondtam el. A képviselő ur mondta, hogy az egészségügyi szempontról, amelyet tegnap taglalt^ nem mondtam el a nézetemet, de most egy mondatban felelek ; tulaj donképen minden irányú egészségi szempontokhoz, amelyeket a képviselő nr tegnap fejtegetett, ennek a törvénynek 13. §-ában a szükséges felhatalmazás meg van adva. Végezetül megismétlem, amit szavaim elején mondtam. Mikor fotografiailag kivehetőleg is ; egy gyárüzemről van szó, énóvom a^törvényhpzást,.