Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-98

3S4 A nemzet gyűlés 98. ülése 1923. évi február hó 9-en, pénteken. Walko Lajos kereskedelemügyi minister; T. Nemzetgyűlés ! Bitor vagyok utalni arra, amit röviddel ezelőtt elmondottam, és kérném, hogy a törvényjavaslat címe eredeti szövegében fentar­tassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : méltóztatik-e a törvény­j avas! at címét eredeti szövegezésében, szemben a Prcpper képviselő ur által beadott módcsitó indítványával elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem, !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szövegezést elfogadják, szíveskedjenek fel­áll ani. (Megtörténik.) Többség, Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik az 1. §. Perlaki György jegyző (olvassa az 1. %-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. B. Lers Vilmos előadó: T. Nemzetgyűlés ! A bizottság határozatához képest bátor vagyok azt a javaslatot előterjeszteni, hogy az 1. § második bekezdésének második sorában e szó helyett »életbeléptetésének« tétessék »benyújtásának«. Elnök : Kiván-e még valaki szólani ? Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom és a tanács­kozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozat hozat a]. A kérdést ugy kívánom feltenni, hogy méltóz­tatik-e elfogadni az 1. §-t eredeti szövegezésében, szemben az előadó ur által javasolt módosított szöveggel. Amennyiben nem méltóztatnak elfo­gadni az eredeti szöveget, akkor a szakasz az elő­adó ur által javasolt módosított szöveggel fogad­tatik el. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e elfogadni a szakaszt eredeti szövegében ? (Nem !) A sza­kasz tehát az előadó ur által javasolt módosított szövegben fogadtatott el. Következik a 2. §. Perlaki György jegyző (olvassa a 2. §-<, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 3. §-t). Elnök : Az előadó ur kíván szólni. B. Lers Vilmos előadó: A 3. §-ra nézve bátor vagyok egy módosító javaslatot előterjeszteni. Elnök : Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az előadó ur módosítását felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa) : »A 3. § első bekezdésének második sorában, valamint második bekezdésének második sorában a »területén« szó után a következő szöveget szúrjuk be : »valamint a vele szomszédos más községek és városok közül azokban, amelyeket a kereskedelemügyi minister rendelettel megjelöl«. Elnök: Kíván még valaki szólni ? Perlaki György jegyző : Gschwindt Ernő ! Gschwindt Ernő: T. Nemzetgyűlés ! A sütő­ipari munka szabályozásáról szóló törvényj avaslat 3. §-hoz az előadó ur által beterjesztett módosító indítványt, én is óhajtottam beterjeszteni ; röviden bátor vagyok ezt itt a nemzetgyűlés előtt meg­indokolni. Az eredeti törvényjavaslat szerint az éjjeli munka vidéken este 9 órától reggel 4 óráig, Buda­pesten pedig reggel 5 óráig volna eltiltva. A módo­sító indítvány azt célozza, hogy mivel a törvény­javaslat nem a meglévő versenyviszonyokon óhajt változtatni, hanem az éjjeli munkát óhajtja lehető­leg kiküszöbölni, az olyan községekben és városok­ban, amelyek a főváros tőszomszédságában van­nak, a kereskedelemügyi minister által megjelölt e városokban és községekben, ugy mint Budapest székesfőváros területén, a munkaidő csak öt óra­kor kezdődjék. (Helyeslés a jobboldalon.) Még egy indítványom van és mind a kettőt együtt ad­tam be. Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző : Szabó József ! Szabó József: T. Nemzetgyűlés ! Már az álta­lános vita során voltam bátor jelezni, hogy a tör­vényjavaslat részletes tárgyalása során néhány módosítást kívánok indítványozni. Megemlít ettem a sütőipari munka szabályozásáról szóló törvény­javaslat tárgyalásánál, hogy a munkásoknak, tehát az érdekeltek egy részének kívánsága az, hogy a munka ne reggel 5 órakor, hanem 6 órakor kez­dődjék. Ugyanakkor elmondottam azt is, hogy nem látom lehetségesnek e kívánság teljesítését máról-holnapra, de jöhet idő, amikor az egész ipar átszervezése következik be és jöhetnek viszonyok, amelyek módot adnak arra, hogy ez a kedvez­mény a munkások javára a fogyasztó közönség ká­rosítása nélkül kereszt ül vit essék. Ezért egy módosító indítványt vagyok bátor a 3. §-hoz csatolva, uj bekezdéskent javasolni és ez a következőképen szól (olvassa) : »Indítványo­zom, hogy a törvényjavaslat 3. §-a a következő uj bekezdéssel egészíttessék ki : A kereskedelemügyi minister felhatalmazást nyer, hogy amennyiben a termelés és a fogyasztás viszonyai megengedik, egyes városokra vagy községekre, esetleg az egész országra kiterjedő hatállyal elrendelhesse, hogy a jelen szakaszban említett munkák az előző bekez­désben megállapított időnél csak egy órával később kezdhetők meg.« Kérem a t. Nemzetgyűlést, mél­tóztassék módosításomat elfogadni. Elnök : Szólásra következik ? Perlaki GyöMgy jegyző: Jászai Samu! Jászai Samu : T. Nemzetgyűlés ! Szabó József képviselőtársam nem fog bennünket túllicitálni. Nagyon szívesen hozzájárulunk j avaslatához. Mint­hogy ez a szakasz a legsérelmesebb, •— a munkások is sérelmesnek tartják, — azt hiszem, haladás van már abban is, amit a t. előadó ur indítványozott, de nem tudom belátni, azt, miért ne lehetne a na­gyobb vidéki városokban, pl. Szegeden, Győrött a munkaidőt ugy szabályozni, mint Budapesten, hogy a munka ott is 5 órakor és ne 4 órakor kezdődjék. Méltóztassék figyelembe venni, hogy azoknak a munkásoknak, akik 4 órakor kezdik a munkát, a dagasztóknak, már 3 órakor fel kell kelniök, tehát tulaj donképen nincs éjjeli munkaszünetük. Ezért én bátorkodom e szakasz szövege he­lyett a következő szöveget ajánlani (olvassa) : »Az 1. §-ban emiitett üzemekben az ott megjelölt cikkek előállítási munkájának esti 9 óra és

Next

/
Oldalképek
Tartalom