Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-94

A nemzetgyűlés 94. ülése 1923. é sága annak, hogy mezőgazdasági államban lehetőleg ipari térre is terelődjék a termelés. A mezőgazdaságnak magának iparra lévén szüksége, ha egy államban a mezőgazdaság és az ipar egyesül, ezáltal megvan a mezőgazdaság megfelelő ellátásának a lehetősége. Epen ezért nagyon kell ügyelnünk arra, hogy amikor megállapodásokat csinálunk, akkor az ipari érdekekre mindenképen tekintettel legyünk. Tekintettel keli erre lennünk egyebektől eltekintve már szociális szempontokból is, sőt azt merném mondani, hogy a szociális szempontokra való tekintettel az adott esetben még áldozatoktól sem szabad visszariadni. A tárgyalás alatt álló törvényjavaslat vitája folyamán különösen két kérdés merült fel : az egyik a szabadkereskedelemnek a kérdése, a másik az uj vámtarifának a kérdése. Ami a szabadkereskedelem kérdését illeti, egészen kétségtelen, hogy mindannyiunk előtt egy minél szabadabb nemzetközi forgalom tűnik fel ideálisnak. De az is kétségtelen, hogy egy olyan kis ország, mint Magyarország, mindenkor az adott helyzethez kénytelen alkalmazkodni. Nekünk azt kell tekintetbe vennünk, hogy mi történik más országokban. Mi nem tehetjük azt, hogy amikor a jelenlegi helyzetben még erős országok sem tudnak kaput nyitni és nem tudnak a korlátozásoktól eltekinteni, akkor mi a magunk részéről kaput nyissunk annak, hogy Magyarországba szabadon történjék a forgalom. Mi mindenkor azon voltunk a korábbi nemzetközi tárgyalások alkalmával, amikor módunk volt szavunkat hallatni, hogy mennél előbb mennél szabadabb nemzetközi forgalom létesüljön, de mindig csak olyan módon, hogy az kölcsönösen igy alakuljon, nem pedig ugy, hogy mi Magyarországon megadjuk a lehetőségét annak, hogy hozzánk szabad, nyitott ajtók vezessenek, ellenben mi zárt ajtókra találjunk. Különben a legutóbbi hónapok tapasztalata is mutatta, hogy mi ezen korlátozások terén nem mentünk túlságba, sőt hogy talán még szükség is van bizonyos további korlátozásokra. Hiszen az utóbbi hónapokban láttuk, hogy Magyarországba kész árukból igen jelentékeny mennyiségek jöttek be, annyira jelentékeny mennyiségek, hogy Magyarországon ezidőszerint, különösen a textiliákat és a kész bőrárukat illeti, igen jelentékeny készletek vannak, nagyobbak, mint amilyenre nekünk tulajdonképen szükségünk van. Ebből az következik, hogy a közelebbi időkben nagy készáruimportra nincs szükségünk. Ami reánk nézve fontos és amire a mi Devizaközpontunknak különösen ügyelnie kell, az az, hogy azok a kötelezettségek, amelyek már megtörtónt szállitásokból folynak, mindenképen teljesíttessenek, (Ugy van! jobb felöl) mert ha ezeket teljesíteni nem tudjuk, ezáltal a jövőre gazdasági és hitelügyi szempontból igen nehéz szituációt teremtünk. A másik dolog pedig, >vi február hő 1-én, csütörtökön. 269 ' amire Devizaközpontunknak működésénél vigyáznia kell, az, hogy ne vesse gátját annak, hogy az ipar teljesen a mostani keretekben tudjon továbbra is dolgozni, és épen ezért nyújtson lehetőséget ahhoz, hogy a nyersanyagok továbbra is megfelelő mennyiségben impor^áltassanak az országba. (Helyeslés jobbfelöl) Általában azt hiszem, ezen a téren nekünk mindenkor az a főfeladatunk, hogy alkalmazkodjunk ahhoz a szituációhoz, amely esetenkint adódik és akképen járjunk el, amint az az adott helyzetben mindenkor a legmegfelelőbb. A másik kérdés, amely a vita folyamán felvettetett, az uj vámtarifa kérdése. Az uj vámtarifa tervezete körülbelül készen van. Most jutottunk el ahhoz a stádiumhoz, amikor azt a legalaposabban meg akarjuk beszélni, szakemberekkei. En azt hiszem, hogy ez meglehetősen rövid idő alatt meg is fog történni, hogy hamarosan olyan javaslatunk lesz,

; amelyet a nemzetgyűlés elé fogunk terjeszthetni. A kérdés csak az, hogy ez azután mint kerettörvény léptettessék-e életbe, vagy pedig olyan törvényt alkossunk, amely az egész tarifát is magában foglalja. Ez még eddigelé nincs eldöntve. En a magam részéről húzok afelé, hogy ez inkább kerettörvény legyen (Helyeslés jobb felöl) azért, mert annyira változik naprólnapra a valutáris szituáció, még pedig nemcsak abban az irányban, hogy a mi valutánkban áll be változás, hanem a különböző államok valutáiban is hol felfelé, hol lefelé menő tendenciával, minduntalan nagyobb változások állnak elő s ezért azt hiszem, jő, ha mi meghagyjuk a lehetőségét annak, hogy a közeli esztendőkben mindenkor a helyzetnek megfelelően csinálhassunk változásokat. (Helyeslés jobb felöl.) Azt nem tudom megígérni, hogy hány héten, vagy hány hónapon belül fogom ezt a törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé terjeszteni, de mindenesetre az az igyekezetem, hogy ez a legrövidebb időn belül megtörténjék, s a magam részéről azt hiszem, hogy tényleg bizonyos előnnyel jár az, ha ez az autonom vámtarifára vonatkozó javaslat mennél előbb törvénnyé válik. Bizonyos előnyt jelent ez számunkra, mert mindenesetre megkönnyíti helyzetünket tárgyalásainkban. Ez nem jelenti azt, mintha mostani tárgyalásoknál ennek hiánya miatt különösebb nehézségeink lennének, de mindenesetre könnyebb akkor, amikor van egy már teljesen elfogadott és a nemzetgyűlés által is jónak tartott bázisunk, ezen bázisból adott esetben a szükséghez képest valamely téren koncessziókat tenni, mint a mostani állapotban mindenkor teljesen ingatag alapon kell vinni a tárgyalásokat. Ez is egyik oka annak, hogy igyekezetem odairányul, hogy ez a törvényjavaslat mennél előbb a nemzetgyűlés elé kerüljön," (Helyeslés jobb felől és a középen.) Visszatérve a most tárgyalás alatt álló törvényjavaslatra, azt hiszem, hogyha az törvény38*