Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-93

A nemzetgyűlés 93. ülése 1923. évi január hó 31-én, szerdán« fSS. elég erővel súlyos bajok előfordulása esetében, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a középen.) mig az államok másik része még a háború előtti állapothoz képest is erősebb fegyverkezést űzhet (TJgy van! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) nemcsak teljes ki gúnyolása azoknak az elveknek, melyek a Nemzetek Szövetségének paktumában le vannak fektetve, hanem egyenesen tűrhetetlen, s ujabb konvulziók előfordulásának állandó veszélyét magában rejtő állapot. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon.) Mert nem áll meg az a feltevés, amelyen ez a mai állapot alapul, hogy az egyik oldalon, mondjuk, a háború győzteseinek oldalán lévő nemzetek és kormányok csupa angyalok, a leGyőzőttek pedig csupa ördögök, nem áll az, hogy ott van az erény, itt pedig a bűn. Én nem mondom, hogy itt van az erény és ott van a bűn, én azt mondom, hogy gyarló emberek vagyunk itt is, ott is (Igaz! TJgy van!) és bizonyos kísértéseknek nem tudunk ellenállani. Már pedig az, aki érzi iiogy minden-kockázat nélkül a másikkal szemben megengedhet magának mindent, az olyan kisértésnek van kitéve, melynek épen a nemzeti önérzet felduzzadása folytán nincs az a kormányférfi, aki ellent állana. (TJgy van! TJgy van!) Másfelől azokban a nemzetekben, amelyek igy magukat kiszolgáltatva érzik nem mindig jóindulatú szomszédok önkényének, ezekben a nemzetekben kell hogy a keserűségnek olyan foka fejlődjék ki, hogy ennek a megalázó bizonytalansági érzetnek következtében a végén létrejön az, aminek akkor, amikor Magyarországot képvisőlni tragikus szerencsém volt a párisi békeküldöttségben, kifejezést adtam, hogy ilyen békeszerződések által önök megteremtik azt, amit az összes kétségbeesések koalíciójának nevezhetnék, ami igen nagy veszedelem, bármely anyagi hatalmat tudjanak vele szembeállítani. (Ugy van! ügy van! Taps.) Ez az állapot tehát — és ezt nem lehet eléggé s elég gyakran leszögezni — nemcsak a mi speciális helyzetünkből folyólag, hanem egy mindezeken kívül álló, elfogulatlanul, objektive itélő elmének szempontjából Európa helyzetének egyik botránya, Európa helyzetének egyik veszélye és a Nemzetek Szövetsége irányzatának, szellemének javulása, odafejlődése, ahova fejlődnie kell, akkor fog kezdődni, amikor a lefegyverzés kérdésével érdemlegesen a méltányosság és a mindenkinek egyenlően osztó igazság szellemében fog foglalkozni. ( Ugy van ! Ugy van ! Taps.) Különben legyen szabad egy árnyalatban való eltérésemet kifejeznem az igen t. külügyminister ur nyilatkozatával szemben, aki azt mondotta, hogy a lefegyverzés kérdése a leGyőzőtt államokra nézve meg van oldva : miránk nézve is. En ezt nem tartom, mélyen t. Nemzet-; gyűlés. Amint én értelmezem t. i. a Nemzetek Szövetségének a paktumát, abban a pillanatban, áimkor mi a.JTémjaeiek. Szövetségébe.beléptünk. ránk nézve uj helyzet állott elő. MielőM & Nemzetek Szövetségének tagjai voltunk, a lefegyverzés tekintetében a trianoni diktátum volt ránk nézve mérvadó. Mióta a Nemzetek Szövetségéibe beléptünk, nem ez a mérvadó, hanem a Nemzetek Szövetségének paktuma, (Ugy van! Ugy van!, -a középen.) amely azt mondja, hogy a Nemzetek Szövetségének tanácsa a. kérdéses csökkentésnek terveit minden egyes állam földrajzi fekvésének és bizonyos körülményeknek figyelembevételével eszközli avégből, hogy a különféle kormányok ezeket a terveket megvizsgálhassák és megfelelően intézkedhessenek. Ez a paktum a békeszerződésnek része. Mikor ezt nekünk elfogadásra ajánlották, akkor velünk szemben ők is elfogadták. Az én felfogásom szerint Magyarország felfegyverzésének kérdése uj stádiumba lép, megújítható, újból felvethető, és a Nemzetek Szövetsége paktumának 8. cikke értelmében döntendő el a többi államok fegyverkezésének kérdésével együtt. Az lehet, hogy a Nemzetek Szövetségének tanácsa azt fogja mondani, hogy ő tekintetbevéve a körülményeket, Magyarországra nézve igazságosnak tartja a lefegyverzésnek azt a fokát, amelyet a trianoni szerződés megállapít. Ez lehet, de nem szükségképen következik be. Mindenesetre módunkban. van ami érveinket újból érvényesíteni és megpróbálni, hogy teljesen legális szerződéshű utón szabaduljunk attól a nyűgtől, amelyet nemcsak a fegyverkezés jogának korlátoltsága, hanem abszurd. hadkiegészítési rendszer is reánk szab, amelynek alá vagyunk vetve. Tehát a lefegyverzés kérdésében való hatályosabb fellépés lehetősége is Magyarországra nézve egyik előnye a Nemzetek Szövetségébe való belépésnek. Arról igazán már nem is szükséges szólani, hogy a kisebbségek védelmének kérdésében a mi helyzetünk teljesen megváltozott, .mert addig, amig kívül állottunk, panaszainkat meghallgatták, amikor tetszett és nem hallgatták meg, amikor nem tetszett. Mint tagoknak módunkban áll meghallgatást, kihallgatást és valamelyes intézkedést, nem mondom, kierőszakolni, hanem követelni és erkölcsi súlyunkkal és a velünk bizonyára együtt tartó idealisztikus nemzetszövetségi tagok segítségével keresztül is vinni. Egyáltalában itt is szeretek egész őszintén beszélni, ugy amint külföldi tényezőkkel szemben is egyenesen és őszintén beszélteim JÉÉ. dacára ezeknek az előnyöknek, amelyeket most felsoroltam és amelyek, gondolom, elég lényegesek és elég megfoghatók, nem lettem volna barátja annak, hogy a Nemzetek Szövetségébe belépjünk. Miért? Mert a Nemzetek Szövetsége alapokmánya* nak egyik paragrafusa mintegy szentesíteni láá-« szik a békeszerződések által teremtett területi és egyéb állapotokat (Ugy van! ügy van!) és» ezek íentartására kötelezi a Nemzetek Szövetségének tagjait: amit én olyan súlyosnak tartok.^ hogy dacába az előbb ecsetelt előnyöknek nem