Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-92

A nemzetgyűlés 92. ülése 1923. évi január hó 30-án, kedden. 217 Elnök: Kivan még valaki szólani ? Dénes István (szólásra jelentkezik). Elnök : Dénes István képviselő ur kivan szólani, j Dénes István : T. Nemzetgyűlés ! Én sem akartam ehhez a törvényjavaslathoz hozzászólni, amelyet a magam részéről különben elfogadok, s ha mégis felszólalok, ennek oka előttem szóló t. képviselőtársam felszólalása. Igent, képviselőtársam Peidl képviselőtársammal szemben azt vitatja, hogy a magyar főúri osztálynak, a magyar nagybirtokos-osztálynak nincs meg az a mentalitása, amelyet .Peidl t. képviselőtársam állított, s amely bizony akadálya külpolitikai konszolidációnknak is. Ebből kifolyólag ő olyan dolgokat hozott fel, amelyek a történelemnek némi megmásitását jelentik. Többek között azt mondotta, hogy hiszen a francia forradalom eszméit és vívmányait Magyarország akceptálta legjobban és kik akceptálták Magyarországon mások, mint a magyar urak, a magyar főurak, a nagyok, vagyis a nagybirtokosok, mert ezek vitték a szót. Ez a történelemnek a meghamisítása, mert nem áll. Azokat, akik a francia forradalom eszméit akceptálták Magyarországon, a magyar nagybirtokosok mindenkor kiüldözték az országból, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) B. Lers Vilmos : Széchenyi maga is az volt ! Dénes István: Az sem áll, amitt. képviselőtársam mondott, hogy a magyar főnemesség, a nagybirtokosok nemes gesztussal átvették a terheket magukra. Ellenkezőleg, t. képviselőtársam, a magyar nagybirtokosok, akik urak voltak és urak ma is Magyarországon, ezek egy nemes gesztussal a saját terheiket hárították át a magyar népre. (Ügy van ! Ugy van ! a szélsőbahldalon.) Méltóztatnak tudni, hogy abban az időben, amidőn a nagybirtokrendszer Magyarországon jogosult volt, mert az országban kevés volt az ember és sok volt a föld, akkor azokkal a nagy jogokkal, amelyeket a váruraknak, a magyar grófoknak, a nagybirtokosoknak adtak, egyúttal nagy kötelességeket is róttak rájuk, amelyek közül a legelső az volt, hogy tartsanak fenn bandériumokat, tartsanak fenn rendes katonaságot és viseljék az állam terheit. Ugy-e bár először megszüntették a bandériumokat 1715-ben s azt mondották, hogy most pedig katonáskodjék a nép s viselje az a katonáskodás és a hadiköltségek terheit, azután pedig jött a többi. A főnemesek gyönyörűen kimondották, ugy tudom 1791-ben azt is, hogy ezután nem viselik az állam közterheit, az adókat, hanem viselje azokat a nép, a jobbágyság, a szegény sorokban levő köznemesek. (Zaj és élénk ellemnondások a jobboldalon és a középen : Elnök csenget.) Bogya János: Ez a hordó tetejéről jobban hangzanék ! (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon és a középen. Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kénytelen vagyok a képviselő urat arra figyelmeztetni, hogy Magyarországnak a nemzetek szövetségébe való felvétele van napirenden, (Zaj.)_ Rassay Károly : Ép ugy eltértek tőle mások isj Aggressziv támadás történt ! Elnök : Méltóztassék a tárgynál maradni és folytatni felszólalását, képviselő ur. Dénes István : Az igen t. előttem szóló nem hagyhatta szo nélkül Peidl t. képviselőtársamnak nézetem szerint igen helyes megállapításait és ugy gondolom, én sem hagyhatom szó nélkül viszont az ő téves állá spontját. (Zaj. Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nemes Bertalan : De csak igazat mondhat ! Dénes István : Amikor egy külpolitikai kérdés bírálatánál megnézzük, hogy mi Magyarország külpolitikai boldogulásának az akadálya, ez ide tartozik. (Zaj.) Bogya János : Mintha a hordó tetejéről beszélne ! (Elnök csenget.) Dénes István : En minden képviselőtársam véleményét tisztelem és becsülöm, bár közöttünk kétségkívül nagy elvi, világfelfogásbeli különbségek vannak s ami önnek hordó, az nekem az élet. a magyar nép. (Zaj.) Peyer Károly : Ami magának hordó, az az ő feje ! (Derültség a szélsőbaloldalon. FslkiáUások a jobboldalon : Ez a műveltség, ugy-e ?) Elnök: Peyer képviselő inat rendreutasítom. Dénes István : De tovább megyek : 1848 bekövetkezését szeretik Magyarországon ugy állitani be, mint a francia forradalmi eszméknek az átvételét. Bogya János : Nagyon tudományos előadás ! Dénes István : Nem kell, képviselőtársam meghallgatni l Rassay Károly : Sülyeszti a parlament nivóját ! Bogya János : Maga csinálja ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Újból kérem a képviselő urakat, hogy a folytonos közbeszólásoktól és személyeskedésektől méltóztassanak tartózkodni. Gr. Hoyos Miksa : Nem szabad senkinek közbeszólni ! Rassay Károly : Nagyon helyesli ezt a nivót? Gr. Hoyos Miksa : Csak ha Kassay közbeszól, akkor szabad ! (Zaj.) Rassay Károly : Eddig még önnek nem tudtam sokat közbeszólni ! Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak ! Ne méltóztassanak párbeszédet folytatni. Közbeszólni egyik oldalról sem szabad a házszabályok szerint. ! Rassay Károly : Önnek csodálatos sok baja van velem ! Gr. Hoyos Miksa : Nekem ? Semmi ! De terrorizálni nem hagyom magam ! Dénes István : Elérkezett 1848. amelyben a magyar népnek fel kellett szabadulnia, és igen t. képviselőtársam most közbeszólás formájában is azt mondta, hogy az egyenlő közteherviselés elve valósult meg 1848-ban. Nem pénzügyi politikai kérdésekről akarok most vitatkozni, nem akarok kitérni ennek következtében ezekre a kérdésekre. Én azon.ban. megálla-pitorn és leszögezem SÍ*