Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.
Ülésnapok - 1922-90
124 A nemzetgyűlés 90. ülése 1923. évi január hó 25-én, csütörtökön. jelszavunk, mint az, hogy : »Segíts magadon és az Isten is megsegít.« Mindezekre a nagy kérdésekre várom a magyar királyi kormány megnyugtotó nyilatkozatát és még inkább határozott cselekedeteit. (Helyeslés balfelöl es a középen.) Elnök I A ministerelnök ur kivan szólni. (Halljuk ! Halljuk !) Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nemzetgyűlés t (Halljuk! Halljuk!) Meg fogja engedni t. képviselőtársam, hogy az általa felvetett kérdésekre né most válaszoljak, mert remélem, hogy még a mai nap folyamán az indemnitás rendjén alkalmam lesz ezekre a kérdésekre bővebben kiterjeszkedni. En csak kötelességemnek tartom, hogy egy megjegyzésére és. egy kérdésére válaszoljak. A megjegyzése, amelyre válaszolnom kell, az, hogy ő jónak tartaná, ha mi vészkiáltásokkal alarmiroznók a világot, hogy Magyarországot a szomszédai fenyegetik és hogy Magyarország az egész világnak segítségét kéri ezzel a fenyegetéssel szemben. Én azt hiszem, hogy erre a vészkiált a magyar nemzetnek nincs szüksége. (Ugy van! Ugy van!) A magyar nemzet megbizhatik a maga igazságának erejében, mint ahogy a közelmúltban lefolyt incidenseknél is igazságainkra hivatkozni és igaz, egyenes, becsületes eljárásunkat bizonyítani elegendő volt, hogy azokat a felhőket, amelyek a magyar ég határán tornyosultak, megint visszazavarja. Ami azt a kérdését illeti, van-e a magyar kormánynak tudomása arról, hogy azok a hadikészülődések. amelyek Románia részéről az utóbbi hetekben történtek, még ma is fennállanak és vissza nem csináltattak, ugy erre válaszom az, hogy tudok ezekről a hadikészülődésekrő] és tudom azt is, illetve a mai napig még nem vagyok olyan információ birtokában, amely azt jelentené, hogy ezek a hadikészülődések visszacsináltattak volna. Ezt nem mint feleletet, hanem mint felvilágosítást kell mondanom, mert hiszen egy napirend előtti felszólalás nem interpelláció, amelyre válasz adható és a választ a Ház; vita tárgyává nem is teheti. Csupán felvilágosításul mondom ezeket anélkül, hogy ezáltal a magyar közvéleményt alarmirozni akarnám, mert hiszen ezek a hadikészülődések a mi benyomásaink szerint nem voltak oly mérvűek, hogy Magyarorszá gra nézve. komoly fenyegetést jelentettek volna. A kormány azonban ennek dacára kötelességének tartotta, h^gy a nagyhatalmak figyelmét erre felhívja (Helyeslés.) és különösen az utóbbi napokban is felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a hadikészülődések még vissza nem csináltattak és ennek folytán Magyarországgal szemben esetleg fenyegető jelleget ölthetnek. (Helyeslés.) Azzal a kéréssel fordultunk a nagyhatalmak itteni képviselőihez, hogy saját kormányuknál ebben a tekintetben felvilágosítást adjanak és kérjék meg saját kormányaikat, hogy Romániában abban az irányban lépjenek közbe, hogy ezek a hadikészülődések tényleg vissza is fejlesztessenek. Ezeket voltam bátor megjegyezni. Megengedi t. képviselőtársam, hogy magára a kérdés meritumára abban a beszédben terjeszkedjem ki, amelyet az indemnitás rendjén elmondani bátor leszek. (Általános helyeslés.) Elnök : A vallás- és közoktatásügyi minister ur kivan szólani. (Halljuk ! Halljuk ! jobb felöl) Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: T. Nemzetgyűlés! A tegnapi ülésen más irányú elfoglaltságom miatt nagy sajnálatomra nem vehettem részt és igy csak a lapokból értesültem arról, hogy személyem tegnap támadásban részesült minden alap nélkül. Én a magam személyi dolgaival sohasem szoktam a nemzetgyűlés idejét igénybe venni. Azt hiszem, az idők nem olyanok, hogy mi itt személyi kérdésekkel foglalkozhatnánk. Mivel azonban mint minister támadtattam meg és mint ember is. kötelességem, hogy erre a támadásra reflektáljak. Az az állítás vettetett be a vitába — nem tudom rnelyik képviselő ur részéről, — mintha én az Ébredő Magyarok ellen azért a plakáttámadásért, amit ellenem intéztek, a bűnfenyitő eljárást nem tétettem volna folyamatba. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Kérdem, megfelelő módja-e a minister megtámadásának az, hogy még annyi fáradságot sem vesznek maguknak az igen t. urak, hogy a biróságnál tájékozódnának afelől, vájjon az az eljárás meg van-e indítva vagy sem, amiről mindenki meggyőződóst szerezhet magának. Az eljárás folyamatban van.... Rassay Károly; Hol? Hol? (Zaj balfelöl.) Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister : A büntetőbíróságnál. Rassay Károly: Melyiknél? (Zaj. Felkiáltások jobbf elöl ; Mi köze hozzá ! Ne gyanúsítson !) Az illetékes biróságnál nem találjuk! (Nagy zaj jobbfelöl.) Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister : Ez felhatalmazásra üldözendő büntetendő cselekmény és én annak idején rögtön megkerestem az igazságügyminister urat, hogy a felhatalmazást a kir. ügyészségnek adja meg. Napokkal ezelőtt, amikor érdeklődtem, hogy milyen stádiumban van az ügy, azt a felvilágosítást kaptam az igazságügyminister úrtól, hogy a tárgyalás azért nem volt eddig kitűzhető, mert az egyik terhelt eddig még nem volt előállítható. (Zaj balfelöl) Az eljárás folyamatban van... Rassay Károly: Hol van folyamatban? (Nagy zaj jobbfelöl.) Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: Kéretn, menjenek a kir. ügyészséghez ! Rassay Károly: Hiszen keressük! (Zajos felkiáltások jobbfelöl : Mi köze hozzá!) Micsoda ízetlen, ostoba beszéd ez ! (Nagy zaj.)
