Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-90

122 A nemzetgyűlés 90. ülése 1928. ein január hó 25-én, csütörtökön. aiéná] magasabb kultúrájának megfelelő élet­viszonyokat biztosítanak a részére. (Élénk he­lyeslés.) Meg kell győzni az európai közvéleményt arról is, hogy itt Magyarországon senki sem akarja felbontani az amúgy is késhegyen álló európai békét, mert mi csak azokat a legminimálisabb jogainkat követeljük, amelyek a békeszerződés­ben biztosit va vannak, Hiszen az a bánásmód, amelyben szomszédaink az uralmuk alá került magyar és egyéb kisebbségeket részesitik, nem­csak megszegése a trianoni békének, az szégyene Európának és arculverése a keresztény eszmének és az emberi civilizációnak is. (Igaz ! Ugy van ! balfelól.) Ezt nemcsak mi magyarok mondjuk, hanem mondják mindazok az elfogulatlan kül­földiek, akik a rabságba került három és fél millió magyar helyzetét és sorsát megszállott területeken tanulmányozták. Meg kell továbbá azt is értetni a világgal, hagy a mi második követelésünk is, hogy t. i. a Millerand-féle kisérő levélben beigért határkiiga­zitások az etnográfiai igazságoknak megfelelően mielőbb teljesíttessenek, szintén a békeszerződésen alapszik. Tehát mi csak azt követeljük, amit ellen­ségeink a trianoni békében biztosítottak és a mi nélkül mi életképtelenek vagyunk. (Igaz! Ugy van!) De mert olyan vakmerőek vagyunk, hogy a trianoni béke végrehajtását követeljük, ezért Ítélnek halálra és ezért akarnak feldarabolni szom­szédaink. Ne éljünk illúziókban, t. Ház, mi magyarok már annyit csalódtunk, annyit szenvedtünk, hogy azokban a frázisokban, amelyekről az utóbbi évek­ben annyit szavaltak a világon, mint a humaniz­mus, nemzetek szolidaritása, népek önrendelkezési joga és egyéb ilyenek, azokban mi magyarok már nem nagyon hiszünk. A rideg valóság az, hogy a népeket nem vezeti más, mint az önérdek, amelyet az olaszok olyan találóan »sacro egoismc«-nak neveznek. Tehát épen arról kell meggyőzni a magyar diplomáciának Európa népeit, hogy a magyar kérdés békés és igazságos megoldása egész Európának az érdeke, mert a mi holttestünktől ők is hullamérgezést fognak kapni. (Helyeslés a közé­pen.) Meg kell ismertetnünk az igazságot, hogy egész Európa szociális bajainak, gazdasági pangá­sának és lázas nyugtalanságának nem mi, kifosz­tott, lefegyverzett, agyongyötört magyarok va­gyunk az okai, hanem a kis­entente mai elhibá­zott és rövidlátó rancune-politikája, amely nem megbékélni akar a magyar néppel, hanem abban a téves hitben él, hogy a XXI. században egy 12 milliós, erős, művelt, ezer év óta szabadon élt nemzetet rabságban tarthatnak és kiirthatnak, miért is még a trianoni szerződésben lefektetett kevés jogokat sem akarják nekünk koncedálni. Képtelen politika ez, mely már csak azért is végrehajthatatlan, mert a 12 milliós magyar nemzet számbelileg is nagyobb, mint külön-külön bár­melyik tagja a kisentente vezető népeinek. Ennyi börtönt és ennyi rabot nem lehet megőrizni akkor sem, ha a kisentente minden férfia csendőr és börtönőr lenne. (Helyeslés halról.) A magyar gondolattól való fél el műkben azután keresztül-kasul metszették Közép-Európát mes­terséges gazdasági, közlekedési, pénzügyi kinai falakkal, nehogy a szétdarabolt magyar nemzet részei között a szabad forgalommal együtt a magyar gondolat is szabad utat nyerjen. Naiv törekvés. Mintha bizony a gondolatok és érzések repülése ellen védelmet adna a finánc és a csendőr­kordon ! (Ugy van!) Elfeledkeznek arról, hogy a gondolat és az érzelem szabadon száll, mint a sas és mint a postagalamb folyókon, hegyeken, csend­őrökön, fináncokon keresztül is rátalál arra, akit szeret. (Helyeslés balról.) Ez a politika tehát célját nem érheti el, mert a természet örök törvényeibe ütközik. (Helyeslés a középen.) Ez csak arra alkal­mas, hogy Európát örökös lázban és nyugtalan­ságban, saját népeit pedig örökös fegyveres hadi­állapotban tartsa. (Igaz ! Ugy van !) Megállapít­ható az, hogy a kisentente által a magyar gondolat terjedése ellen felállított közgazdasági kinai falak megakasztották Európa természetes gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi forgalmát és ha tovább folytatják ezt a politikát, akkor tönkremegy Európa egész közgazdasági élete és a szociális bajok ezer nyomorúságát fogják rázuditani az összes többi népekre is ! (Helyeslés a középen.) íme tehát, a kisentente mai politikája a béke­bontó és közveszélyes, nem pedig a mienk, le­igázott, kirablott magyaroké. (Helyeslés balról.) Mivel pedig azt látjuk, hogy szomszédaink ezen végzetes utón nemcsak hogy megállani nem akar­nak, hanem azt Magyarország teljes leigázásáig és felosztásáig még fokozni és folytatni akarják, sze­rény véleményem szerint, itt a végső pillanat, hogy a velünk együtt vitális érdekeikben veszélyeztetett összes európai államok szemét kinyissuk és köz­véleményét felrázzuk, egy mindenüvé elhangzó nagy felvilágosító propagandával. Hogy azonban ezt megtehessük, kell, hogy kormányunk azonnal szüntesse meg eddigi passzív és gyámoltalan kül­politikánkat és cserélje ki, frissítse fel a legnagyobb részben tehetetlen és hasznavehetetlen diplomáciai karunkat a magyar társadalom legkülönbözőbb ré­tegeiből kiválasztandó alkalmas férfiakkal. (He­lyeslés a középen.) Drozdy Győző : Ezt nem teszi meg ! Baross János : Még két kérdéssel akarom a t. Nemzetgyűlés türelmét pár peTcre igénybe venni. (Halljuk !) Ezekben a nehéz órákban segély kiáltást kell hallatnunk túl az Óceánra, ahol körülbelül egy millió magyar testvérünk él. Hallják meg a tenge­reken tűi is a mi segélykiáltásunkat. Álljon össze az egész amerikai magyarság, álljon az élére annak a világpropagandának, amely felvilágosítsa a nem­zeteket Magyarország igazáról, ellenségeink sötét terveiről és azokról a nagy veszélyekről, melyek az egész világ és főleg Európa egyensúlyát veszélyez­tetnék, ha Magyarországot ellenségei megsemmisí­tenék és feldarabolnák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom