Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-80
60 A nemzetgyűlés 80. ülése 1923. évi január 9-én, kedden. ügyelet alá helyezhetők, sőt az országból ki is utasíthatók. Az aggályra okot adó személyeknek fogalmi körét a javaslat oly tágan állapit]a meg, hogy azt az állam közegei kényük-kedvük szerint bárkire is kimondhatják, alkalmazhatják.« A javaslat ismertetése után következik a glosszálás és épen ez az, amit itt a kormánynak és a rendj avaslat támogatóinak meg kell hallaniok. Azt mondja a Temesvári Hirlap (olvassa) : »Mi lesz azonban velünk, az elszakított területeken élő magyarsággal, ha az utódállamok a magyarországihoz hasonló törvényt akarnának hozni. Mi lesz velünk, nemzeti kisebbséggel az utódállamokban, ha Magyarországhoz alkalmazkodva, korlátozzák a személyes szabadságjogot, a véleménynyilvánítást és aggályra okot adó személyeknek deklarálják vezetőinket. Hogy meijünk mi a magunk számára alkotmányos jogokat követelni, amikor azokat Magyarországon fajtestvéreinktől is elveszik. Az az egy remény vigasztal minden utódállamban élő magyart, hogy a magyar nemzetgyűlés előtt fekvő javaslatból sohasem lehet törvény. De még akkor is — fejezi be a Temesvári Hirlap —szomorú és bántó, hogy egy ilyen javaslat egyáltalán megszülethetett.« Teljesen igaza van ebben a Temesvári Hírlapnak. Szomorú és bántó és ! az országnak minden tekintetben ártalmas az, hogy ilyen javaslatnak a gondolata is megszülethetett, de még ártalmasabb az, hogy ide került a nemzetgyűlés elé és, amint látszik, a legkomolyabban törvényt akarnak belőle erőszakolni. De én azt mondom, hogy ezeket a hangokat ma minden magyar kormányférfinak meg kell hallania. Meg kell hallania minden hangot, amely a rendjavaslattal vonatkozásban az elszakított területek magyarságára vonatkozik, mert ebből az érdeklődésből azt a tanulságot meritheti, hogy az elszakított területek magyarsága még reménykedve néz ide. Azonban vigyázzanak a magyar kormányférfiak és ezeknek minden akadályokon át való támogatói, hogy az elszakított magyarság szivében ki ne hűljön, az anyaország után való vágy és szeretet, mert ha elfordul tőlünk ez a magyaraág, ha többé már nincs mit várnia innét, ha reakciós törvények alkotásával megutálja régi nagy hazáját és kétségbeesik a sajáö sorsa felett, akkor a kormány és a kormányt támogató párt végleg és örökre megölték Magyarországot. De micsoda atmoszféra az, amelyben egy kormánynak eszébe juthat a végleges végrehajtásnak komoly gondolatával, hogy ilyen lehetetlen javaslatot, ilyen erkölcoi képtelenséget terjesszen a nemzetgyűlés elé. Ezt a politikai és társadalmi atmoszférát már nagyon régóta preperálják. Preparálják rendőrségi és hírlapi segédlettel és épen erre a prepaTálási munkára való tekintettel nem is tudunk csudálkozni a felett, hogy a kormany a saját közegeinek, illetve saját parancsainak végrehajtását olybá veszi, mintha az valóban a tényleges társadalmi és tényleges politikai helyzet volna. A kormány sohasem fogja elárulni, az bizonyos, de aki lát, aki olvas és aki hall, az tudja, hogy a rendőri ügybuzgóság, a rendőri stréberség csinálja az atmoszférát az ilyen szörnyűségek számára, és csinálja az a sajtó, amely, nem tudom, hogy milyen okon, kereszténynek és nemzetinek tituláltatja önmagát, legalább is az előfizetési felhívásaiban ezt csinálja. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Üzlet !) Hát, ami a rendőrséget illeti, arról el kell ismerni, hogy ebben a vonatkozásban, egy ilyen társadalmi és politikai atmoszféra megteremtésében, egy ilyen atmoszféra látszatának megteremtésében, igen jól dolgozik. Farkas István igen t. képviselőtársam a javaslat vitája során elmondott beszédében már idézett erre nézve egypár bolsevista leleplezést, elmondotta már egypár ilyen tanúkihallgatás lefolyását és hiteles történetét, és elmondotta, hogy az ilyén szörnyű összeesküvéseknek tulaj donképen mennyi a magjuk. En ebben a vonatkozásban csak egy esetre akarok hivatkozni, hogy láthassa a t. Nemzetgyűlés, mennyire komolyak ezek a bolsevista összeesküvések, hogy az a s ejt szervezkedés, amelytől megremeg minden polgárnak, minden úgynevezett intranzigens keresztény lap előfizetőnek a háta,.. . Homonnay Tivadar : Dehogy remeg ! Nagyon téved ! Várnai Dániel : . . . mennyire komoly és tulajdonképen mi van abban. Ez csak egyetlen egy példa lesz. A rendőrség szeptember közepén egy úgynevezett nagy arányú bolsevista összeesküvést leplezett le. Félhivatalos jelentés szólt róla, hogy szeptember 21-én már 105 bolsevista üzelmekkel nem gyanúsított, hanem komolyan vádolható egyént letartóztattak ; letartóztattak ennél sokkal többet, körülbelül 130—140-et, és amikor a letartóztatás megtörtént, ellenben a vizsgálóbíró és az ügyészség még nem látta az esetet, a rendőrség egy több mint 100 oldalra terjedő memorandumban rémítgette a belügyministeriumct és a legfelsőbb köröket, hogy micsoda sejtszervezkedés, micsoda bolsevista összeesküvés folyik Magyarországon. Amikor azonban ezt az ügyet már komolyabban megnézték, vagy helyesebben : komolyabb férfiak néztek bele, akkor kitűnt, hogy a 1051etartóztatott közül körülbelül 60—65 %-ot nyomban szabadlábra kellett helyeztetni, mert nem volt vádolható, nem volt gyanúsítható semmivel. Hogy mi történt az ügyészség letartóztatásában megmar adtákkal, azt nem tudom, de hogy mennyiben lesz ez az óriási bolsevista összeesküvés felhasználható ennek az atmoszférának, ennek a rendjavaslat-atmoszférának a megteremtésére és fejlesztésére, az majd elválik a törvényszéki tárgyalásnál, amikor ez is bizonyára azzal fog végződni, mint a gólyautcai ügy, amelyben Ítéleteket hoztak ugyan, de a felmentő Ítéletek olyan tömegesen történtek, hogy ez valósággal meglepte azokat, akik sokkal több politikai hasznot vártak ettől a kommunista összeesküvéstől. Én megértem azt, hogy az ilyen balsikerek — amilyen a gólyautcai is, meg a szeptemberi nagy
