Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-80
"A nemzetgyűlés 80. ülése 1923. évi január 9-én, kedden. ai kommunista lázadás, mint ahogy elnevezték — nem késztetik önmérsékletre a rendőrséget és nem késztet : k arra a felismerésre, hogy ezek igen kompromittáló balsikerek és épen itt volna az ideje, hogy ezeket már abbahagyják. Nem késztetik önmérsékletre a rendőrséget, sőt ő a saját agyrémeitől annyira izgattatj a önmagát, hogy most már minden házba rendőrspiclit akar állítani, a már régen rendszeresített állambiztonsági megbizottak mellett. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Házbizalmiak ! Igazi bolsevizmus !) Ugy látszik, az állambiztonsági megbizottak nem bizonyultak megfelelő közegeknek az állami és társadalmi rend megóvására, most már a házmestereket, az egész házmestertömeget akarják beállítani mint rendőrségi segédszervet a rendőrség szervezetében. Propper Sándor : Bolsevista Cseka ! Várnai Dániel : Amikor a főváros készült a házfelügyelők jogviszonyainak szabályozására, a rendelettervezetet elküldte a rendőrséghez és a rendőrség ezt a rendelettervezetet olyan véleményezéssel küldte vissza a fővároshoz, amelyet érdemes, legalább a vonatkozó passzusában felolvasni. Azt mondotta az államrendőrség ebben a véleményében, hogy nézete szerint (olvassa) : »... a házfelügyelők és a segédházfelügyelők, ha őket a rendőrhatóság válogatná össze egyénileg, illetőleg ha alkalmaztatásukra döntő befolyást gyakorolhatna, mind nagy számuknál, mind pedig ama különleges helyzetüknél fogva, hogy megfigyeléseiket egészen az egyes családokig terjedő részletességgel terjeszthetik ki. . .« (Zaj a szélsőbaloldalon.) Peyer Károly : Hetediziglen ! Várnai Dániel (továbbolvas) : ». . . kiválóan alkalmasak lennének arra, hogy a rendőrhatóság közegeit különösen a megfigyelő és preventív rendőri teendőkben ők pótolják, illetve a rendőrhatóságoknak segédszervei legyenek.« T. Nemzetgyűlés ! Nekem erről a kis véleményről eszembe jut az a pár sor, amelyet a moszkvai Izvestiában olvastam a nyáron. A moszkvai Izvestia az orosz birodalmi munkás- és katonatanács hivatalos lapja és ennek a lapnak egyik májusi számában ezt a cikket lovastam, amely Derzsinszki belügyi népbiztos figyelmébe ajánlotta, hogy a cári Ochranának azt a segédszervét, amely a rendőrségnek kezére jár, amely a rendőrségnek besúgója, spiclije volt, alaposabban igénybe kell venni az úgynevezett Csrezvicsájnájá Komisszija működése számára, — azon komité számára, amely Cseka néven egész Európában ismeretes lett, — mert ez a szervezet, amely jól működött a cári Ochranában, igen jól fog működni a bolsevista Cseka szolgálatában is. Peidl Gyula : És a keresztény Magyarországon is ! Onnan veszik a receptet ! Rothenstein Mór ; ölelkeznek ! (Zaj és ellenmondások jobbfelöl.) Várnai Dániel : Ez a m. kir. államrendőrségi vélemény és az Izvestiának ez a cikke, ha nem is szórói-szóra, de a szellemében annyira megegyezik egymással, hogy én itt az összefüggést csak abban a szellemben tudom megtalálni, amely a demokrácia ellen való harcban ugy a bolsevista kormányt, mint a magyar kormányt egybefüzi. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Peidl Gyula : Szép kis társaság ! (Derültség. Ellenmondások jobbfelöl.) Várnai Dániel : Én azonban azt hiszem, hogy olyan szemét, olyan minden érzéséből kivetkőzött ember aligha fog akadni Budapesten, aki a rendőrség számára egyenesen spicliszolgálatot fogna teljesíteni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) A budapesti házfelügyelők, amikor ennek a gyönyörű rendőrségi segédszervnek a terve első izben felmerült a sajtóban, tiltakoztak, népgyűlést tartottak s ezen kimondották a következőket (olvassa) : »Az Almássy-téren 1922 március hó 26-án délelőtt megtartott nyilvános házfelügyelőnagygyűlés batározatilag kimondja, hogy a házfelügyelők jogviszonyainak rendezését kívánja, de tiltakoznak az ellen, hogy a házfelügyelőket a rendőrség bármily formában is saját céljaira felhasználja. Továbbá tiltakozik az ellen, (Zaj a jobboldalon.) hogy a házfelügyelők alkalmaztatása vagy elbocsátása felett a rendőrség határozzon. Elvárja a főváros tanácsától, hogy a házfelügyelők jogviszonyainak rendezésével nem ad lehetőséget arra, hogy Budapesti lakosainak családi otthonát feldúlják azzal, hogy a házfelügyelőt mint rendőrségi besúgót ültetik a lakók nyakára.« Amint tehát látható, akadtak tisztességes gondolkozású és becsületes férfiak, akik ezen terv ellen már eleve tiltakoztak s előre megmondták, hogy ilyen aljas szerepre pedig nem fognak vállalkozni. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Klárik Ferenc: Ez a belügyminister ur tudtával megy valószínűleg! Várnai Dániel: Ezek a tervek, ha felmerülnek, nem nagyon tudnak kiesni a hivatalos koponyákból, mert ezeknek megvan az a végzetesen rossz szokásuk, az a végzetes tulajdonságuk, hogy ha valamilyen öílet ilyen vonatkozásban felmerül, akkor ahhoz a végletekig ragaszkodnak és nem nyugszanak addig, amig azt keresztül nem vitték. Erre a magyar Csekára és egyéb rendőrségi segédszervekre vonatkozólag csak annyit mondok, hogy amely ország megunta az életét, amely állam megunta saját létezését, megunta az önérzetét és a becsületét, az csak másolja le a bolsevista Csekának és a cári uralom Ochranájának rendőrségi védelmi szervezeteit s egész biztosan el fogja érni célját, egész biztosan el fogja érni a cári Muszkaország sorsát. Klárik Ferenc: El fog pusztulni a kulturnemzetek sorából. (Mozgás a jobboldalon.) Várnai Dániel : Amint mondottam, azt az ingoványt, azt a politikai és társadalmi lápot, amelyből az ilyen javaslatok, mint a rendjavaslat, kivirágozhatnak, egyrészt a rendőrség csinálja, másrészt pedig a sajtó, az a sajtó, amely — mint az előbb mondottam •— keresztény nemzeti sajtó-
