Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-86

372 r  nemzetgyűlés 86. ülése 1923. évi január hó 18-án, csütörtökön. zetet, amikor keresztül száguld rajta a nagy taifun, amely az addigi rendet gyökeresen fel­forgatja, amikor feldől a trónus, amikor meg­inognak azok az oszlopok, melyek a régi rend­nek voltak fundamentumai, akkor ez a nagy világzivatar minden nemzetet belekerget ebbe a rengetegbe. A nagy angol történelemiró meg­állapítja, hogy forradalmak után minden nemzet ugy érzi magát, mint a rengetegben eltévedt vándor, aki keresi és nem találja a kivezető utat. Szomjas Gusztáv: Csak hogy erre minden képviselőnek rá kellene eszmélnie. Peidl Gyula: Különösen azon „az oldalon! Drozdy Győző : Köszönjük az Ön tanácsait, Szomjas képviselő ur! Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak csendben maradni és ne zavarják a szónokot. Benedek János : Szerencsés és boldog az a nemzet, amely önzetlenségével, önfeláldozásával, bölcsességével, tapasztalatával meg tudja találni a rengetegből kivezető utat. Mi nem tudtunk idáig erre az országútra kijutni, még pedig azért, mert akik után indultunk, nem helyes irányba vezették a nemzetet. (Ugy van ! a bal­oldalon.) A magyar politikának mostani irány­zata teljesen elhibázott, más irányt kell keres­nünk és megtalálnunk, amely kivezet minket, mert nemcsak hogy benne vagyunk a renge­tegben, hanem ujabb és ujabb tömkelegekbe, labirintusokba tévedünk, és ahhoz, hogy e labirin­tusokból kikerüljünk, kellene a bölcsesség Ariadne­fonala és Theseus elszánt bátorsága, hogy a benne levő minotaurusok fejét leüthessük. Mi még itt bolygunk a rengetegben, nagyon nehe­zen tudunk kivergődni, mert az az irány, ame­lyet nekünk megjelöltek, nem bizonyult meg­felelőnek. Hogy mi ez az irány, azt az indemnitási vita vezérszónoka, Gömbös Gyula képviselő ur jelölte meg közelebbről, aki azt mondotta, hogy nem lehet máskép ezt az országot boldoggá tenni, csak a faj védelmi, vagy filokrisztiámus, vagy az antiszemita programmal, ez a három egyre­megy, tessék közüle választani. Ezt még ilyen nyiltan, ilyen leplezetlenül senkitől sem hallot­tam, mint Gömbös Gyula t- képviselőtársamtól. Kállay Tamás : A saját nézetét elmond­hatja. Peyer Károly : A párt nézete, hiszen ügy­vezető elnöke a pártnak. Peidl Gyula : Vagy vezér, vagy nem ! Szomjas Gusztáv: Azt nem mondta! Propper Sándor : Szóval, megtagadják Göm­böst ! Pikler Emil: Felelőtlen egyéni akció volt ez is! Horváth Zoltán: Szóval, nem vezér? Kállay Tamás : Nem is tartja magát annak ! Benedek János: Jól esik hallanom ezt a tiltakozást és azt, hogy Gömbös Gyula t. kép­viselőtársam ezen felfogásában nem az egész túloldal osztozik. Horváth Zoltán: Egyáltalán nincs, aki osztozik benne. (Derültség a baloldalon.) Benedek János: Egybevág ez a bosszúállás azon politikájával, mellyel a nemzetet meg­akarják téveszteni. A bolsevizmusért bűnbakul oda akarják állítani a zsidóságot. Kállay Tamás : Hiszen van benne valami kis része! Benedek János : .. . és azt mondják, hogy minden baj és romlás oka Magyarországon a zsidóság. Régi recept ez. Amikor a csehek és németek veszekedtek egymással Ausztriában, egy-egy pillanatra kibékültek egymással és azt mondták, hogy minek ütjük egymást, hiszen itt van a zsidó, van, akit üssünk. Nálunk is mindenért a zsidókat akarják felelőssé tenni. Gömbös Gyula t. képviselőtársam egész sta­tisztikát olvasott fel a zsidó faj elszaporodásá­ról, amely ellen fajvédelmi politikára van szük­ség, amely helyesli a numerus clausust, sőt ő meg is mondta, hogy a numerus clausust kizá­rólag a zsidóság ellen hozták. Rassay Károly: Genfben ezt letagadták! Benedek János: Kifejtette az ő úgyneve­zett faj védelmi politikáját. Ijedten jegyezte meg, vagy legalább is meg­ütközve, hogy a zsidóság milyen geometriai arány­ban szaporodik Magyarországon, ennek ellené­ben pedig a magyarság nem szaporodik olyan mértékben. Amikor Magyarországot újjá akarjuk építeni, akkor e tekintetben disztingválni olyan jelenség, amely messze vezet tulajdonképeni célunktól. Hogyan fogjuk mi felépíteni ezt a kis országot,... Szomjas Gusztáv : Ha a zsidóság nem sza­porodik ? Benedek János: ...hogyan fogjuk a magyar nemzetet újra talpra állítani, ha először is abban kezdünk gáncsot találni, hogy ki milyen fajból származik, kinek hogyan görbül az orra. Aki részt akar venni a nemzet felépítésének munká­jában, aki a nemzettel együttérez, aki maga is tagja, még pedig szerető, hozzátartozó, hűséges tagja a nemzetnek, azt visszautasítani, kifogá­solni, azzal méltatlanul bánni egyáltalán nem szabad. Szuhányi Ferenc: A sok galíciait kár volt beengedni ! Rassay Károly: A munkapárti aera alatt engedték be őket ! Benedek János: Mi nemcsak saját nemze­tünk boldogulását akarjuk ezen a csonka terü­leten megépíteni,... (Zaj a jobbóldalon. Hallj uh ! Halljuk! a széísobaloldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Benedek János: . . . hanem a magyarság munkásságával egyszersmind itt akarjuk tartani tőlünk elszakadt testvéreinket is. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom