Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-86

A nemzetgyűlés 86. ülése 1923, évi január hő 18-án, csütörtökön- 37..1 egy olyan szegény, kicsiny nemzet, mint a mi kis nemzetünk, hanem nagy nemzetek is alá vannak rendelve a világtörténelem ezen törvényének. Ott volt 1870-ben a gloire nagy nemzete, Franciaország. Az elvesztett porosznémet háború után vájjon nem került-e bele a kommunizmus paroxizmusába ? ! S ha ezzel a nagy nemzettel is megtörténhetett ez, hogyne lehetett volna még inkább áldozata a kommunizmusnak a mi kis nemzetünk. Ezért egyes embereket ma már felelőssé tenni nem lehet, még kevésbé egyes frakciókat, vagy pláne egyes felekezeteket. Szomjas Gusztáv: De a bacillusokat igen! Benedek János : Azokat nem lehet összeszedni Î Drozdy Győző : Ki tenyészti a bacillusokat ? A tenyésztőket kellene feleiősségre vonni ! * Szomjas Gusztáv; Azok, akik a szabad szerelmet tanítják! (Igaz ! Ugy van !jobbfelöli) Drozdy Győző : Szeretné azt ön is tanulni ! Öreg ur, mindig a szabad szerelemről szeret beszélni! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Benedek János: A múltkor, amikor erről a tárgyról beszéltem, közbevetette az én Kuna P András képviselőtársam, höíry a bolsevizmus okai a szabadgondolkozók voltak. Egy másik képviselőtársam, Láng János pedig azt mondotta, hogy a kommunizmust, a forradalmakat a szabadelvüség idézte elő, a laikus erkölcs, mert a szabadelvűsé^ volt az oka az ország élne inzetietlenedésének s mert a szabadelvüség és a nemzet egymással ellentétben álló fogaltnak. Hát* t. Nemzetgyűlés, ahány szó, ahány vád, annyi valótlanság. Nem, mintha szántszándékos valótlanság volna, henem teljes félreértése, félremagyarázása ugy a tényeknek, mint az azokból levonható tanulságoknak. En a szabádelvüségnek mindenkor nagy tisztelője voltam, nemcsak azért, mert a szabadelvüséget Magyarországon olyan férfiak hozták be, akiknek emléke előtt még ma is a legszentebb kegyelettel és tisztelettel hajlik meg a nemzet, hanem azért is, mert azt tapasztaltuk, hogy a szabadelvüség, a szabadelvű irányzat volt az, amely Magyarországot a kulturális és a gazdasági jólét legmagasabb fokára emelte. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelöl) Ha visszatekintünk a múltba, láthatjuk, hogy a történelem tanulsága szerint Magyarország legfényesebb ideje az volt, amikor közéletünket és vezető férfiainkat a szabadelvüség szelleme hatotta át. 1848-ban a nagy reformok munkája nyomán megkapta a nemzet a maga teljes állami függetlenségét és mindazokat a népjogokat, amelyek után már régóta sóvárgott. S ha nézem a közelmúltát, akkor egy kép ragadja meg az én tekintetemet, az a kép, amelyet ott láthatunk, Benczúr ;Gyula festményéből, aki megörökítette .azt a jelenetet, amikor a magyar ; törvényhozás tagjai bemutatták hódolatukat az akkori "államfő, a koronás alkotmányos apostoli NAPLÓ VIII. magyar király előtt a millénium alkalmából. Ezen a képen láthatjuk Magyarország akkori tekintélyét, nagyságát és ragyogását. (Igaz ! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) Magyarország* neve akkor tisztelt volt világszerte, a magyar korona egyenlő értékű volt a svájci frankkal, kultúra és gazdaság tekintetében együtt voltunk a világversenyben Európa összes államaival. . Ha erre az időre gondolok vissza, azt a tanulságot kell levonnom, hogy Magyarország mindig akkor volt nagy, erős és hatalmas, amikor nem egyoldalú, elfogult szempontok vezették, amikor nem vezette előitélet, hanem amikor át volt hatva attól a tudattól, amely a magyar nemzetnek az évezred folyamán megadta a létjogosultságot és a lendületet. Európai hivatást, világtörténelmi hivatást töltött be nemzetünk és meghajolt mindig a kor követelményei előtt, ragaszkodván-— igaz — magyar nemzeti mivoltához, amelyből jottányit sem engedett, mindig elfogadta a kultúrának, az emberi haladásnak és emelkedésnek azokat a jelenségeit, amelyek elől kitérni létének kockáztatása nélkül nem, lehet.és.ámeneket felismert az emberiség haladásának tényezőiként. Ez a szellem vezette ezer év előtt őseinket, amikor a keresztény vallásra tértek át, hiszen a keresztény vallás az akkori régi valláshoz képest modern, liberális vallás volt, ujitás volt, és ime, ami őseink isteni sugalattól és saját érdekük felismerésétől vezérelve befogadták a kereszténységet. Később, amikor a kereszténység elfoglalásával, amelynek nagyszerűsége mindnyájunkat tisztelettel 'kell, hogy eltöltsön, visszaélések ütötték fel fejüket, amikor hatalmi tényezőnek, üzletnek kezdték egyesek tekinteni, — legalább igy fogták fel annak idején a nagy reformátorok, — akkor a mi országunk népének egyrésze elfogadta ezt is, amit az emberi mivelődés és emberi haladás terén szintén egy lépcsőfoknak keli tekinteni. A francia forradalom vérzivataraiból hazai talajunkba el tudtuk ültetni a szabadság, egyenlőség és testvériség örök igazságait anélkül, hogy ismétlődtek volna azok a vérfagyasztó jelenetek, amelyek a francia forradalmat oly irtózatosan, oly rettenetesen nagyszerűvé teszik. Látjuk tehát, hogy nemzetünk hajlamos volt mindig a befogadására azoknak az eszméknek és igazságoknak, amelyek az emberiség haladásának lépcsőfokai voltak. Ép ezért csodálkozom, hogy az elfogultság odáig tudja vinni egyik-másik t. képviselőtársamat, mint amilyen kifakadásokra engedte magát ragadtatni Láng János t. képviselő ur a szabadelvüséggel szemben. Hogy mi abból a rengetegből, amelybe belesodródtunk, még mindig nem tudtuk megtalálni a kivezető^ utat, annak is megvan a maga természetes magyarázata. Nemcsak mi kerültünk bele ebbe a rengetegbe. À világtörténelem tanulsága szerintj amikör világkatasztrófa éri a rmi50