Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-85

350 A nemzetgyűlés 85. ülése 1923, Szomjas Gusztáv : Épen azért, mert érde­kelt vagyok, én is meg vagyok gyanúsítva! (Zaj.) Elnök". Csendet kérek. Megjegyezni kívánom, hogy minden egyes képviselőnek jogában áll fel­szólalni, de egyúttal minden képviselőnek köte­lessége is a közbeszólásoktól tartózkodni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Mivel a képviselő ur azt mondja, hogy az illető birtokos kivétel, annál inkább meg­érdemli, hogy megnevezzem. Az illető nagybir­tokos a földreform végrehajtásánál minden cse­lédnek, aki birtokán alkalmazásban volt és ebbe beleegyezett, öt évi ingyen lakást ajánlott fel eddigi lakásában és felajánlotta neki, hogy a kiosztásra kerülő földek felszerelését előmozdítja. (Éljenzés.) Minthogy a földigénylés különösen a nagy ősi birtokoknál, nem olyan nagy mé­retű, hogy egész nagy birtokokat elvennénk, a birtokosok legtöbbjének módjában volna ilyen előzékenyen járni el azokkal a cselédekkel szem­ben, akik földigénylés révén a munkából kima­radnak. Példaképen oda merem állítani az igen t. gróf urat. Az interpelláló t. képviselőtársam ennek ellenkezőjét panaszolja. Epen ma is szoba hozta egyik t. képviselőtársam Zselénszky gróf cikkét, . . . Meskó Zoltán ; Mit szól hozzá a minister ur ? Nagyon érdekel bennünket ! . Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : . . . amelyben arra hivatkozik, hogy a cselédség ellenzi a földreformot. Természetes, hogy ha annak a cselédnek azt magyarázzák be, hogy a földreform révén elveszíti szolgála­tát, nem lesz megélhetése, azt fogja mondani, hogy ne vegyék el a földet a birtokostól. Ez természetes, az egész akció azonban, amely most az országban észlelhető, nem az igazsá­gon alapul, (ügy van! ügy van! a hal- és a s'zélsöbaloldalon.) Azok az urak, akik azt hir­detik, nem az igazat mondják. (Taps a bal- és a tzélsöbaloldalon.) Ahogyan Széchenyi Emil gróf gondoskodni tudott arról a cselédről, tudna gondoskodni, ha akarna, Zselénszky gróf is. (ügy van! ügy van! a baloldalon.) Az az akció, amely az országban folyik, csak azt a célt szolgálja, hogy annak a földbirtokreform­nak, amelyet úgysem hajtanak végre az ország­ban azzal a gyorsasággal, amint azt min­denki szeretné, útjába akadályokat gördítsenek. Az a földbirtokos, aki napszámosát azzal fenyegette meg, hogyha igényli azt az egy-két­három hold földet, amelyet a legjobb esetben kaphat, nem juttat neki aratást, a Zselénszkyek táborába tartozik. (Taps a Ház minden oldalán.) Arra nézve, amit a t. képviselő ur kivan tőlem, hogy hajlandó vagyok-e intézkedni, hogy ilyen esetek elő ne forduljanak, sajnálattal ki kell jelentenem, hogy ilyen irányban nincs módom­ban intézkedni ; a törvény ugyanis nem ad módot arra, hogy a munkáltatót kényszerithes­sük, hogy kit fogadjon fel munkásának, mert. évi január hó 17-én, szerdán. ugyebár, egy ilyen törvénynek viszonylagosnak kellene lennie, és a munkásra is ki kellene terjednie olyan értelemben, hogy köteles ott szolgálni, ahol fel akarják fogadni, vagy ahol kény szeritik, hogy szolgáljon. Ez nagyon nehéz dolog. Én a múlt esztendőben is, két évvel ezelőtt is, felhívást intéztem a birtokosokhoz, hogy lehetőleg a helybeli munkásokat alkal­mazzák, mert hiszen, szerintem, az illető bir­tokosnak is érdekében áll, hogy a falujában lakó munkások megélni tudjanak. *Azt hiszem, a múlt nemzetgyűlésen is je­leztem azt, hogyha a birtokosok nem alkalmaz­zák a helybeli munkásokat, annak csak az lehet a következménye, hogy azoknak a munkások­nak, akik munkához, keresethez nem juthatnak, több földet kell adniok, mint amennyi a törvény szerint járna nekik. (Taps a bal- és a szélsőbal­oldalon.) A birtokos tehát, szerintem, saját maga ellen dolgozik, amikor, nem tudom, milyen számításból vagy milyen szándékból, nem ad munkát a helybeli munkásoknak. A minister­nek azonban nincs joga ráparancsolni a birto­kosra, hogy kit fogadjon fel cselédjének, mert ezt csak törvénnyel lehetne szabályozni. Egyet kijelenthetek : ha történnek az or­szágban olyan esetek, hogy egyes igénylők, akik azt a kevéske földet megkapták, lemondanak róla azért, mert máskülönben nem kapnak ara­tást, a lemondott föld nem kerül vissza a bir­tokos kezébe, (Taps a bal- és a szélsöbaloldalonj úgyhogy ezzel a módszerrel nem éri el a birto­kos azt, hogy kevesebb földet adjon le. Alig van az országban olyan hely, ahol az igénylő­ket a törvény keretei között teljesen ki lehetett volna elégíteni. Ha tehát az igénylők megfogyatkoznak, a lemondás folytán megürült területet más igénylő­nek kell odaadni. Abban a tekintetben válla­lom a felelősséget, hogy ha ilyen panaszok elő­fordulnak, — panaszokat hallottam, de azok jogosultságát megáll api tani még nem tudtam — a bírósággal karöltve fogok intézkedni, úgyhogy a birtokosoknak ez a próbálkozása nem fog arra vezetni, hogy visszaszerezzék földjüket, mert a lemondás folytán üresedésbe jövő föld a többi igénylők között fog szét­osztatni. Ez az álláspontom. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés és éljenzés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó! Gubicza Ferenc: A választ köszönettel tudomásul veszem. Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóz­tatik-e a földmivelésügyi minister urnák Gubicza Ferenc képviselő ur interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudo­másul vette. Ki a következő interpelláló? Héjj Imre jegyző: Csöngedy Gyula!

Next

/
Oldalképek
Tartalom