Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-85

À nemzetgyűlés 85. ülése 1923. Gömbös Gyula t. képviselőtársam felszólalását a következőkkel. Zichy János azt mondotta (olvassa)]: »Nem tartom szerencsésnek a kormánynak a szociál­demokráciával folytatott politikáját, mert kérlel­hetetlenül generalizál, és mindazokért a hibákért, amelyeket a szociáldemokrácia és a szociáldemok­krata párt okozott a múltban, tulajdonképen min­denkit kivétel nélkül ostoroz.« T. Nemzetgyűlés l Én sem akarok' generali­zálni. Sőt a szociáldemokrata párt soraiban ül egy képviselő ur — ha kivánják és nem ártok neki, meg is mondom a nevét — aki akkoriban a prole­tárdiktatúra alatt, amikor szerény személyem Perényi Zsigmond báróval együtt, mint akik az ellenforradalmat terveztük és csináltuk . .. (Zaj és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Hol csi­nálták ? Mit csináltak ? Maguk csinálták ?) Buda­pesten csináltuk. Ha nem méltóztatnak tudni ezt, tessék utána nézni, én most nem térek arra ki, hogy, hogy és mint volt. (Zaj balfelől.) Mondom, van ott egy képviselő ur, aki nem­csak dolgozott ellenünk, hanem tudott róla, hogy mi dolgozunk, sőt bizonyos tárgyalások is folytak közöttünk. Annyira, hogy mi, akik aktiv vettünk részt Kun Béla elleni küzdelemben, kiállíthatjuk a képviselő urnák azt a bizonyítványt, amelyre bizo­nyára nincs szüksége, mert bizonyítja egész múltja is, hogy ő egyáltalán távol állt minden néven neve­zendő kommunisztikus velleitástól ; velünk bizo­nyos mértékben kooperálni hajlandó lett volna, ha azok a premisszák, amelyekről szó volt, bekövet­keztek volna. Tehát én nem generalizálok. De amikor a szociáldemokrata párt a maga eminciá­cióján túlmenőleg olyan harcmodort vesz fel és olyan kij elentéseket tesz és kockáztat meg, amelyek itt többször vihart okoztak, amelyek a külföldön nekünk ártanak és amelyek nem fedik a valóságot, mint pl. a Propper t. képviselő urnák arról a 10.000 munkásról szóló meséje . . . Peidl Gyula : Provokálták ! B. Kaas Albert : Provokálni, mélyent. Nemzet­gyűlés, senkit sem lehet annyira, hogy nemzete ellen valótlanságokat mondjon. (Igaz! Ugy van/ jobbfélM és a középen.) Már pedig amit Propper képviselő ur arról a 10.000 munkásról mondott, az valótlanság és a nemzetnek végtelen sokat árt. Peidl Gyula: Mondják meg maguk, hogy mennyien voltak. (Zaj jobbfelől.) B. Kaas Albert: Hogy a szociáldemokrata párttal együtt tudjunk dolgozni a nemzet érdeké­ben, a külpolitikában és ha lehet, a belpolitikában is, az attól függ, hogy a szociáldemokrata párt maga is vagy ne generalizáljon, vagy dezavuálja azokat a kijelentéseket, amelyek lehetetlenné teszik számunkra azt, hogy a nyugodt trágyalási mederből a párt néha ki ne zökkenjen. Barla-SzabÓ József: Hallgatással helyeselték Propper kijelentését ! B. Kaas Albert : T. Nemzetgyűlés ! Nem aka­rom figyelmüket sokáig igénybe venni, csakis a évi január hó 17-én, szerdán. 341 majdnem minden szónok által Emiltett rendtör­vény ről akarok pár rövid megjegyzést tenni. Nem értem azt a ner vozitást, amely végig zsong az egész termen abban a percben, ha valaki ki­mondja a rendtörvény nevét. Ez még csak javaslat, mindenki tudja, különösen a régebbi képviselők, hogy mennyi retortán megy keresztül egy javaslat, ami g ide kerül és amíg abból törvény lesz. A múlt­ban nagyon sokszor nyújtottak be javaslatot, amelyet az ellenzék nem helyeselt, amely a leg­élesebb vitákat provokálta, azonban csak akkor, amikor napirendre került, előbb nem. Rassay Károly : Jellemzi a kormány szelle­mét ez a javaslat ! B. Kaas Albert: Nervozitásra ok még nin­csen . . . Rassay Károly: A kormány szellemét jellemzi a rend javaslat ! Rakovszky Iván belügyminister: Az általános hipokrizist jellemzi ! Tiszta hipokrizis ! (Zaj a bal­oldalon.) B. Kaas Albert: . . .és itt csak arra hivat­kozom, amit gróf Apponyi Albert t, képviselőtár­sam egyik régebbi beszédének egy passzusában az ő klasszicitásával igy definiált (olvassa) : »Mert magánál a forma]cgnak és a szabadságnak ezen garanciájánál többre kell hegy becsüljem a nem­zeti létnek, a nemzeti lét feltételeinek fentartását.« Rassay Károly : De nem a kormány létének a feltételeit ! B. Kaas Albert: A kormány, amikor a javas­latot benyújtja, nem fc g fukarkodni azon indokok ismertetésével, amelyek a javaslat benyújtását szükségessé tették. Csak ne helyezkedjünk a forma, jognak és a szabadságnak egyes garanciáira ugy, hogy azokat elébe helyezzük a nemzeti lét f en­tarte sának. Ha Angliában, a közszabadságok unos­untig hangoztatott hazájában ilyen viszonyok lennének, mint ma itt vannak, a habeas corpus acta régen fel Volna függesztve. Legyen szabad feldvasnem néhány rövid passzust Mikszáth Kslniánnak egy nagyen komoly tanulmányából, amely magasabb tanulmány, mint egy-egy zsurnalisztikái cikk szekett lenni. Nem lehet megcáfolni, hogy Anglia a legdiákóibb rend­szabályokat alkalmazza mindannyiszer, valahány­szor a nemzeti lét fentartására ezt szükségesnek tartja. Nem akarok Irerszágra utalni, csak ma­gára Angliára. (Zaj a baloldalon.) Farkas István : A rendtörvény nem a nemzeti lét, csak a kormány léte I B. Kaas Albert: Angliában (olvassa) »a bel­ügyi államtitkárnak olyan levélcenzura joga van, amellyel Anna királynő törvénye alapján igen sok esetben és igen önkényesen él.« (Zaj és felkiáltások : Hol ?) Rakovszky Iván belügyminister: Angliában! Dénes István : Írországban a nagybirtokosok, de nem Angliában ! B. Kaas Albert (tovább olvassa) : »... a gya­korlat ezt a jogot a közrend megóvása érdekében odafejlesztette, hogy a minister bizonyos szemé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom