Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-85

340 A nemzetgyűlés 85. ülése 1923. évi január hó 17-én, szerdán. mán mintegy klimax- semmi esetre sem szolgálja a tanácskozás komolyságát. Farkas István : Azok beszélnek igy, akik nem tudnak kormányozni. (Nagy zaj jóbbfelől. Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak! Farkas István : Ez - nem kormányzás, ez tehetetlenség ! B. Kaas Albert: Mikor itt összejöttünk, erre klasszikus példa épen a szociáldemokrata párt és a mellette ülő Rassay-pártnak a taktikájában egy bizonyos klimax, amely legtöbbször parlamenti turbulenciára vezetett. Rassay Károly: Mi volt? Mondjon példát! B. Kaas Albert: Hallottuk a szociáldemokrata párt szónokának pronunciamentóját, Peidl t. képviselőtársamét, s mondhatom, az tartalmában, mint hangjában is mérsékelt veit. Még a proletár szót is kerülte, magyarul mindig munkásokat Emiltett és általában nagyon komely elabcratumnak és komoly pro grammnak benyomását keltette. Később azonban jött sokkal aggresszivebben a szociáldemokrata párt. Jött Hébelt képviselő ur beszéde (Ugy van ! jóbbfelől.) s jöttek olyan kijelentések, amelyek a külföld előtt határczettan más világitásba helyezték a dclgokat, mint azok a tényeknek megfeleltek, (ügy van! jóbbfelől.) Csatlakozott ehhez a Rassay-párt részéről valakinek — bocsánatot kérek, nem tudom megmondani hirtelenében, hogy ki volt — beszéde, vagy interpellációja, amely először is Kárclyi Mihály vagyonáról, azután a Károlyi-peiről, majd egy alkalommal az emigránsokról szólt. És ebben a klimaxban ment felfelé az ellenzék vitája, egészen 'eddig az ünneprontásig, amely itt a decemberi utolsó ülésen lejátszódott. (Igaz ! ügy van ! a jobboldalon. Zaj és ellenmondás balfelöl.) Mélyen +. Nemzetgyűlés ! A kritika joga mindenkit megillet, de vannak olyan esetek, olyan dolgok, amiket hangoztatni egy komoly nemzetgyűlés előtt legalább is sértő. A Károlyirezsimet itt védeni a nemzet lelkületében való durva turkálás ... Bogya János: Gyalázat! B. Kaas Albert:... azt a rezsimet védeni, amely Magyarországot fegyvertelenné tette, amely katonaságunkat szétzüllesztette, amelyben ha résztvettek is politikailag naiv lelkek, olyanok, akik az első 24 órában, de csak az első 24 órában hangoztatott nemzeti szabadság eszméjétől megtévesztve felültek. . . Bogya János : Ugy van ! Hogy lehet ma dicsérni Károlyiékat ? B. Kaas Albert:... akik azonban sorban otthagyták a legnagyobb undorodással azt a kormányt, amely ugy viselkedett, mint ahogy pl. a belgrádi látogatásnál viselkedett. XIV. Lajos, a napkirály, azt mondta : L'état c'est moi, és akkor a Dauphin születésekor, amik; r a legnagyobb amnesztia volt szokásban. 0 nem adhatott amnesztiát a Lajosok fejedelme &anak a hadvezérnek, aki kapitulációé szerződés aláirása nélkül tette le a fegyvert, mert ez örökös infámia volt. Már pedig itt hallottuk Lovászy Márton mondását ebben a teremben és viszont épen tegnap hallottuk dicsérni Lovászy Mártont. (Igaz ! ügy van! jóbbfelől.) Nos, ez nem a békének, nem a megegyezésnek az útja. Ha mi itt a megegyezést akarjuk, akkor őszinteséget és komolyságot kérünk minden oldalon. Elválaszthat minket a túloldaltól sok minden, elválaszthatnak talán olyan áthidalhatatlan ellentétek is, amelyek mögött, hogy mennyiben áll a szenvedély és ha a szenvedélyt lecsapolnám, mi maradna, azt most nem akarom kutatni, csak konstatálom, hogy olyan ellentétek is állhatnak fenn közöttünk, amelyek soha át nem hidalhatok. Bogya János : A haza és a világpolgárság fogalma ! B. Kaas Albert : De én kérdezem, t. Nemzetgyűlés, hogy az ellenzék konstrukciójában nincsenek-e ilyen ellentétek ? (Halljuk! Halljuk!) Vagy mi az, ami elválasztja most ujabban Vázsonyi Vilmos mélyen t. képviselőtársamtól a régebben vele együtt ment Bárczy Istvántól és mi az, ami összetartja és összehozta most Bárczy Istvánt Zichy Jánossal ? Eddig mindketten más és más gondolatot képviseltek, más utakon járt az egyik, más utakon a másik és most együtt vannak. És Rakovszky István mélyen t. képviselőtársam a maga néppárti múltjával, a maga határozott egyéniségével ma közelebb áll Rassay mélyen t. képviselő ur pártjához, semmint az az ő múltjából következett volna. (Zaj halfelöl.) Nem akarok én távolról sem bárkit is inkonzekvenciával vádolni, nem akarok senkinek politikájába ugy beleszólni, amint ahhoz jogom nincsen, nem akarom birálni, hogy ki miként tartja a megváltozott helyzetben elhelyezkedését megfelelőnek. En csak nézek, kombinálok és tépelődöm magamban, hogy mi itt a parlamenti taktika, a megengedett, a megszokott, de mégis parlamenti taktika, és mi a dolgok mélyén fekvő, elrejtett, világnézeti bázis és mik a világnézeti különbségek, vagy együttérzések. Pikler Emil : Kaas Ivor sem beszélne onnan, ha élne ! B. Kaas Albert : Azokra a világnézeti különbségekre és ellentétekre szeretnék visszamenni az önzetlenség és őszinteség alapján, amelyekbe ha behatolhatnánk, tudnánk talán egy olyan^ bázist találni, amely a békét igazán szolgálhatná. Es nemcsak arra volna jó, hogy ad hoc egyesüljünk és szétváljunk, paktumot kössünk, vagy ne kössünk és viharosabb, vagy néptelen legyen ez a terem — mert ma csak erről van szó — hanem, hogy előlegezzük egymásnak azt a bizalmat, amelyet megérdemlünk és előlegezzük az őszinteség alapján, amelyet nem titkolunk. 'Gömbös Gyula és Zichy János gróf mélyen t. barátaim megemlékeztek itt a szociáldemokrata pártról. Különböző nézőpontról fogták fel a helyzetet. Pár szóval felelni akarok nekik, Megészitve