Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-85
326 A nemzetgyűlés 85. ülése 1923. évi január hó 17-ên, szerdán. son, amelynek kapcsán elegendő munkaalkalom fakad, úgyhogy az Ínségesek, a munkanélküliek tábora magának az államnak ténykedése következtében szűnjék meg. Mégis vannak rendkívüli idők és rendkivüli állapctok, — aminők a mcstaniak is — mikcr az ínség nagyra nő, mikor gycrs intézkedésié van szükség, s ha ilyenkcr az állam elmulasztotta a maga tennivalóját, akkcr meg tudcm éiteni, — mert ezt meg lehet érteni — ha valamilyen társadalmi utón akciót indítanak a nycmcruság, az inség eltüntetésére. Kétségtelenül ilyen akciónak ígérkezett az az inségakcióis, amelyet a kcrmányzó ur inditítt meg, s amely az ő nevének égisze alatt folyik. Ez az inségakció azonban ma már —amint Györki képviselő ur is megemlítette — kissé lecsúszott anól az útról, amelyet egyszerűen társadalmi akciónak lehet nevezni. Az inségakció egyes vidékeken, egyes vármegyékben és városokban most már oda fajult, hogy a járulékokat közadók módjára kivetik, közadók módjára be is szedik . .. Peidl Gyula: Es el is költik! Reisinger Ferenc :... és el is költik, de hogy hogyan és miként költik el, azt nem tujduk. (Zaj jobbfelől.) Elnök: Csendet kérek! Reisinger Ferenc : Vaunak azonban esetek. — és nem is kis horderejű esetek — amikor még ezen is túlmennek egyes vidékeken. így az én törvényhatóságom területén, Miskclc városában az történik, hogy egy ujabb fogyasztási adót csinálnak az inségakcióból. Nevezetesen minden a vasútra beérkezett szén és fa után le kell fizetni az inségakció oltárára bizonyos összegeket, aminek következtében ez az akció a hozzájárulás ezen formájában egy burkolt íogvasztási adónemmé vált. Kétségtelen, hogy az inségakció a gazdagok megadóztatására volt szánva. Annak idején ugy is hirdették, hogy a kifejezetten gazdagok nyissák meg erszényeiket. Szomjas Gusztáv: Az is megtörtént! Az különálló dolog ! Dénes István : A fogyasztási adót a szegények fizetik. Reisinger Ferenc: Elhiszem, hogy vannak. akik adtak a gazdagok közül, de méltóztassék megvárni, hogy befejezzem mondatomat, mert ha állandóan provokálni méltóztatik, akkor igazán nem ígérhetem, hogy tárgyilagos tudok maradni. Szomjas Gusztáv : Az nem provokálás, ha közbeszólnak, Reisinger Ferenc : Ha megszakítják mindig a mondataimat, akkor nem leszek abban a helyzetben, hogy tárgyilagos maradhassak. (Felkiáltások jobbfelől : Senki sem provokálja ! Egyetértünk abban, amit mondJ) Helyes, de tessék megvárni, legalább azt, mig egy-egy mondatomat befejezem. Mondom, nem vonom kétségbe, hogy a gazdagok adtak, de nem adtak eleget, sőt nagyon sok gazdag nem adott. (Ugy van/ jobbfelől.) Erre vonatkozólag példákkal, hiteles adatokkal tudok szolgálni a nemzetgyűlésnek. (Felkiáltások jobbfelől : Ebben igaza van l) Azonban másról is szó van itten. Szó van arról, hogy ha kifejezetten a tehetősek osztályának, a gazdagoknak megadóztatására volt szánva ez a társadalmi akció, akkor lehetetlen az, hogy egészen rongyos, szegény, nyomorult embereknek tüzelőanyagát drágítsák meg ezen a címen, mert abból a vasúti kocsi szénből és fából esetleg 5—10 kg-ként vásárolhat, hazavihet az a legnyomorultabb ember is, akit talán épen beneveztek ennek az inségakciónak jótéteményeibe, s akinek szenét, fáját szintén meg fogják terhelni, meg fogják drágítani ezekkel a költségekkeL T. Nemzetgyűlés ! A tárgyilagosságot megígértem, s tárgyilagos maradok akkor is, amikor be fogok mutatni itt a nemzetgyűlésnek egy ennél sokkal nagyobb csodabogarat, egy szegénységi bizonyítványt, amelyet Miskolc városában az inségakció javára 15 koronás bélyeggel láttak el, holott törvényből folyólag bélyegmentesnek kellene lennie. (Igaz ! Ugy van ! Zaj. jobbfelől.) Szól ez a szegénységi bizonyítvány arról, hogy Kis József asztalossegédnek, Mátyás király-ut 32. szám alatti lakosnak ingatlan vagyona nincsen, havi keresete 16.000 korona, családos ember stb. Személyesen ismerem az illetőt. Tehát egy olyan egyén, akinek 16.000 korona jövedelme van és aki családos ember, amikor elmegy szegénységi bizonyítványért, nézetem szerint nem terhelhető meg egy 15 koronás bélyeggel az inségakció javára. Peidl Gyula : És ilyen közigazgatásra bizzák a rendtörvényt ! CsÖngedy Gyula : Ott kell fellebbezni ! Mindenkinek jogában áll ! Reisinger Ferenc : Nem olyan egyszerű a kérdés, t. képviselő ur. En nagyon szívesen szóvá tenném ezt Miskolc város törvényhatósági bizottságában, ha ott nekünk, munkásoknak, továbbá a kisiparosoknak és kiskereskedőknek, akik egyesületi életet élnek, akiknek kisiparos és kiskereskedői szervezetük van, szóval ha ennek a három kategóriának szava volna, azonban Miskolc város törvényhatósági bizottságában, szégyen és gyalázat, de egyetlenegy képviselője sincs az Emiltetteknek, s igy nem marad számukra más lehetőség, mint hogy igenis idehozzuk panaszukat az ország szine elé, mert ott lenn, a saját törvényhatóságukban, nincsen módunk ezt a dolgot nyilvánosságra hozni, nincs lehetőségünk ennek megváltoztatását követelni. Viczián István : Fellebbezési joguk van ! Reisinger Ferenc : Kérem, én elmentem a megértés és a tárgyilagosság legvégső határáig. Az én közbenjárásomra akadályozták meg, hogy a vasúti munkások, amikor kedvezményes szenüket kézi taligával haza tolták, a vámnál az inségakció javára szintén meg ne terheltessenek. Ez alkalommal rámutattam a szegénységi bizonyítványok kérdésére és a szén- és a fa megadóztatására is, de persze csak privatim, nem a nyilvánosság előtt s felszól a-