Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-84
À nemzetgyűlés 84. ülése 1923. volt egyidőbeni potsdami jó barátjánál, Nagy Frigyesnél, akinek — hogy esak egyet mondjak — Kattal folytatott beszélgetéseiből túl radikális tartalma miatt nem is tartom célszerűnek a nemzetgyűlés termében citátumokat felolvasni. Jól tudom, hogy az intézményeket emberek valósitják meg és az emberek gyarlók. De viszont nem szabad ezeket a gyarlóságokat a cirógatás rendszerével mélyíteni és állandósítani. Nemrég egy rokonom esküvőjén voltam. Aktiv katonatiszt a férj, nagyon illusztris, zseniális, nagykvalitásu szónok eskette őket — tábori püspök — magas szárnyalású beszéddel. Az egyébként gyönyörű beszédnek az volt a lényege, hogy igazi áldozatot, önfeláldozó, önzetlen szeretetet és szerelmet tulajdonképen csak az aktiv tisztné vihet a házasságba. Tábori beszédnek ez nagyon szép lehetett, de nekünk az egyház üditő fájára is szükségünk van. Már pedig az oltár előtt megkülönböztették azt a polgárasszonyt, akinek férje mint tartalékos, mint népfölkelő hozta a hazáért a soha jóvá nem tehető áldozatokat, az aktiv tiszt feleségétől. Az annyira keresett társadalmi egyetértést ilyen utón aligha szolgáljuk. Meg kell menteni az egyházat, igenis, mert ma is érvényes Voltaire szava, hogyha Isten nem léteznék, ki kellene őt találni. Ennek megmentésére azonban szerintem elsősorban a liberalizmus hivatott, amely a gyűlölet letiprásával az evangéliumi szellemet akarja és tudja is megvalósít ani. Gyermekeink nevelésénél szembetűnő, hogy nem látunk az iskolában gyakorlati ismeretekre oktatást, pedig a gyermek már zsenge korában ráeszmél arra, hogy a katekizmus és a szószék magában véve nem elegendő. Én arról az intézkedésről tudok, amelyet a legtöbb gimnáziumban pontosan megtartanak, melynek alapjánmegülik a természet tiszteletére kijelölt ünnepeket, így május elsejét, a madárnapot, stb. De nem tudok olyan ministeri rendeletről, mely intézményesen irná elő a gyermekek számára a szociális érzés növelésére alkalmas meglátogatását a nyomortanyáknak, a szegényházaknak, kórházaknak, vakok intézetének. Pedig ezek a gyakorlati ismeretek a zsenge gyermekszívben felejthetetlen impressziókat keltenek és emellett nagyon nagy igazságokat derítenének fel, a felekezetek szerint széttagolt társadalom nagyobb megnyugvására. Miért ? Azért, mert a felekezetek fő parancsainak megegyező voltát, az emberszeretet kötelező voltát gyakorlatilag dokumentálná minden gyermekszív előtt. Azt hiszem, a legutóbbi ülésen Györki Imre t. képviselőtársam sürgette a szociális problémáknak állami utón való megoldását. Valamennyiünknek ez az ideálja, de ma még nincs az állam abban a helyzetben, hogy ennek megfelelhessen. Azonban, ha ebben a helyzetben lesz is, szivben nemes generációt nevelnénk fel az ilyen gyakorlati iskolában, és ez a generáció a hozandó törvényalkotásoknál is a nemzet javára érvényesítené a maga gyermekkori, de felejthetetlen tapasztalatait. B csánatot kérek, ha talán a t. földmivelésNAPLÓ VH1. évi január hó 16-án, hedden. 2Í3 ügyi minister urat álmából riasztom fel, de egy őt is érdeklő témáról óhajtok beszélni. A veszprémi kisgazdák és földmivesék 300 held clyan legelőt kérnek már esztendők óta az egyik ottani katolikus hitbizománytól, amely 300 hcldon összesen 24 darab marha legel, a nemzetgazdaság, a fogyasztó közönség és igy egész Magyare rszág érdekeinek is igen jelentékeny rovására. Hiába könyörögnek, nem kapnak egyetlen holdat sem. Az egyszerű ember nem disztingvál, ő a papi ruhában, a pap reverendájában látja az egyházat és mivel a papi ságot ilyképen szidja — nem. lehet tekintélye előtte az egyháznak sem, tisztában vagyunk azzal, hogy az egész nemzetet közelről érdeklő javaslatok, óhajok, princípiumok nem képezhetnek közöttünk pártdifferenciát, — hivatkozom a legutóbbi üléseken és a mai ülésen is felszólalt képviselőtársunkra Fráter Pálra, akivel az egész ellenzéki vélemény azonosította magát, ezzel szemben joggal elvárhatjuk, hogy az önöket is érdeklő, az egész országot érdeklő kérdések tárgyalásánál lehetőleg ne méltóztassanak mosolyogni, hanem hozzásegitéssel honorálni. Szomorú eset az is, hogy Veszprémben és talán más várc sbanis a katc liku szárdai elemi és polgári iskr Iában is aránytalanul hosszú szünetet adnak ; iskolaszünetet, mely ezúttal körülbelül két hónap, amennyiben február 3-án nyílik meg újra az iske la, tekintettel az enyhe télre. Ez történik oly várrsban, ah/ 1 a hitbizemány urai az alapító intézmény, a 65000 h( ld szántó mellett circa 55.000 katasztrális h< ld erdővel, tehát fűtőanyaggal rendelkeznek. Nagyen félek, hegy a . . . Erdélyi Aladár : Az a baj, h( gy mindig r< ssz tanácsadóik vdtak ! Jó tanácsit meg sem fc gadnak ! Drózdy GyŐZŐ : Siv kellene, nem jó tanács Î Rainprecht Antal : Ait hiszem a t. képviselő ur í{ galmi tévedésben szenved. Talán bennem véli a rossz tancsadót feltalálni. Egyben kencedálcm a monde ttakat. Ez az adminisztráció, a büix kratizmus, amely a maga hibáit sajnes különösen ezen a téren érezteti a kat< Hl.us közönséggel. Azt sem mendem, hegy a hitbizemány főurai minderről tudemással birnak. Tény az, hegy megtörtént és ha erről a tényről nem bír tudomással, akker felelősség terheli; félek nagyc n, he gy a mesterséges fa — az akadémián elültetett, —a zárda elemi iske Iájában elíegja az életnedvet azoktól a rügyektől, amelyekből a keresztény társadalomnak rekrutélódnia kell. Ez nemcsak a katk likus családapák sérelme, mint ilyent nem is hozom elő, de sérelme a liberalizmusnak, amelynek fáj az. hí gy a referma tus isk< Iák és a jóval áldezatesabb zsidó isk Iák tizennégy napi szüret után megkezdik a tanítást, migakath likus iske Iákban hónapokra terjedő szünetet adnak tm if s hiány címén. Nagyon jól tudom, hegy mest is mint tavaly, amikor ezt a városban szóvá tettem, a legkülönfélébb és legirgalmatlanabb vádaknak leszek kitéve, hegy éppen ugy, mint tavaly, felém kiáltják, hogy én a vallásomat gyalázom. A kishitűek erre tényleg meg is ijednek; Sortűz a gyenge lelkekre. 87
