Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-84
262 A nemzetgyűlés 84. ülése 1923, Érdekes jelenség, hogy az 1921. évben palakőből és palatáblából behozatalunk 1860 métermázsa, mig kivitelünk csak 12 métermázsa volt akkor, amikor óriási mennyiség áll rendelkezésünkre ugyanolyan jóminőségü palákból, mint aminőt drága valuta árán külföldről hoztunk be. Hogyha külforgalmi statisztikánkat vizsgáljuk, hihetetlennek tűnik fel előttünk, hogy mindazon szükséges anyagok legnagyobb részét külföldről hozzuk be, amelyekre nézve nemhogy behozatalra volnánk utalva, hanem amelyekből bőséges mennyiségben szállíthatnánk a külföldre. A külforgalmi adatok szerint 1921. évben nyers épület- és kövezetkövekből behozatalunk 1,845.000 métermázsa, kivitelünk pedig csak 28.061 volt. Homokból és kavicsból behozatalunk 19.110, kivitelünk pedig 14115 métermázsa; fürészelt kövekből és tűzálló anyagokból behozatalunk 200 métermázsa; kivitelünk pedig semmi. Kőlapokból és kőfaragómunkákhoz szükséges kvarcitból behozatalunk 2462 métermázsa; kivitelünk pedig 1592 métermázsa. Már pedig épen ezekből a kövekből áll ennek a szerencsétlen országnak rendelkezésére oly nagy mennyiség, amiből bármennyit képesek volnának exportálni. Budapest környékén az Ürömhegyen és a kiscelli platón van a legkiválóbb édesvizi mészkő, melyből a Halászbástya épült, vagy a tétényi platón, felső mediterrán és szarmata durvamészkő, melyből a Mátyás-templom épült, továbbá Pilisborosjenő környékén kitűnő minőségű olygocén homokkő, amely piros színénél fogva az építkezésnél igen keresett. Ezekből olyan nagy mennyiség áll rendelkezésünkre, hogy ebből bármennyit szállíthatnánk külföldre. De a legjobban bevilágít a mi közgazdasági életünk hátramaradottságába az, hogy az utcaburkolathoz szükséges hasított és kockaköveket majdnem valamennyit a tőlünk elszakított cseh területen lévő korláti bányákból hozzuk be még Budapestre is, holott ezen utcaburkolatra alkalmas kövekből — gránitból, bazaltból és andezitből — olyan mennyiség áll rendelkezésünkre, amely akár egész Európa utcaburkolásához elegendő volna. Az Erzsébet-hidnak a burkolása is azért szünetelt két hónapig a múlt évben, mert a csehek megtiltották a bazalt behozatalát. Közutaink javítási munkálatait is az hátráltatja legjobban, hogy az állami ós magánkőbányák nem képesek elegendő követ rendelkezésünkre bocsátani. Ennek egyetlen oka az, hogy a magánvállalkozás lekötve tartja ugyan a kőelőfordulásokat, de nem tartja rentábilisnak azt, hogy a mostani pénzviszonyok mellett nagyobb összegeket ruházzon bele a kőfejtőtelepekbe, mert azokat az összegeket ma a tőzsdén egyéb spekulációk utján jobban tudja kamatoztatni. Van a Balaton mellett olyan bazaltbánya magánkézben, amely törmelékkővel teljesen el van tömitve. A tulajdonos azt mondja, hogy ezt azért nem bányásszák, mert előbb a törmelékkövet évi január hó 16-án, kedden. kellene onnan kihordani. Pedig én azt hiszem, mindenki előtt ismeretes az, hogy a törmelékkőre ép olyan nagy szükségünk van, mint a hasított kőre vagy a kockakőre, mert hiszen a törmelékkövet egyenesen az útépítéshez lehet kihordani. Itt is a lehető legsürgősebb állami beavatkozásra volna szükség. Felsorolhatnék még számtalan olyan anyagot, melyei bőséges mennyiségben el vagyunk látva, de amelyeket mégis csodálatosképen külföldről hozzuk be. Ilyenek a különböző festékanyagok és a tűzálló anyagok is. De különösen fontosnak tartom megemlíteni, hogy az 1921. évben mennyi agyagföldet és kaolint, valamint agyagipari terméket hoztunk be az országba. Agyagföldekből ós kaolinból behozatalunk 61.274 mázsa volt, kivitelünk pedig 1758 mázsa. Közönséges cserépedényben és más agyagárukban behozatalunk 1288 mázsa volt, kivitelünk pedig semmi sem. Agyagcsövekben behozatalunk 1903 mázsa volt, kivitelünk 64 mázsa. Fal- és padozattáblákban, épületdiszitményekben és kályhákban behozatalunk 1812 mázsa volt, kivitelünk 274 mázsa. Agyagból és porcellánból készült játékszerekből, pipákból és díszműárukból behozatalunk 977 mázsa volt, kivitelünk 380 mázsa. Agyag és porcellán asztali és használati edényekben behozatalunk 17.779 mázsa volt, kivitelünk ellenben csak 310 mázsa. Pedig csonka Magyarországon majdnem mindenütt vannak bőségesen szénelőfordulások közvetlen közelében kitűnő anyagok, amelyekből minden olyan edényt, minden olyan fali diszitményt elő lehet állítani, amelyekre ennek az országnak szüksége van. Szükséges volna tehát az, hogy a bankokat, amelyek most egyéb célokra használják fel tőkéjüket, esetleg talán kényszerítenek arra, hogy jövedelmeik egy részéből ilyen agyaggyárakat, agyagégetőket állítsanak fel. Mai nehéz helyzetünkben nem csodálom, hogy olyan igen sok szó esett a szénbányászatról. Abszolúte megbizható adataink szénkincsünkről, sajnos, nincsenek, mert a Pap-féle statisztika is kiegészítésre szorul, s különben is ennek a statisztikának összeállítása óta már igen sok újabb széntelepet találtunk. Annyi azonban feltétlenül bizonyos, hogy szénkmcsünkkel takarékoskodnunk kell Ennek a takarékoskodásnak azonban nem szabad túlzásba mennie akkor, amikor bebizonyítható, hogy az 1921. évben feketeszénből 3,634.089 mm volt a behozatalunk, kivitelünk azonban csak 330.000 mm ; barnaszénből behozatalunk 79.465 mm. volt, kivitelünk pedig ebből 1,570.000 mm; brikettből behozatalunk 980.199 mm volt, kivitelünk pedig semmi sem. Azt hiszem, ilyen körülmények között fel kell vetnünk azt a kérdést, vájjon nem volna-e feltótlenül szükséges az indokolatlanul egy kézben összetömöritett hegyzárlatokat feloldani, vagy talán a termelési kényszert kimondani. (Helyeslés a jobbóldalon.) Legrégibb szenünk a 7000 kaióriás liász-