Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-83

236 A nemzetgyűlés 83. ülése 1923. évi január hó 12-én, pénteken. államnak arra és csakis az államnak, kegy ott, ahol szükséges, ahol a nép terjeszkedési vágya, egészséges gazdasági helyzete megkívánja, akármilyen kézben van az a birtck, akár kötött birtok, akár egyházi birtck, akár zsidó kézen van, akár keresztény kézen, az állam a saját független biróságával megállapittatná azt, hogy ennek az igénybevétele szükséges s annak 3 vagy 6 hónap alatt érvényt is tudna szerezni. Dénes ÍStván ; Nem tudták volna félrevezetni a múlt évi nemzetgyűlést ! Fráter Páí : H Igy mennyire érezte a törvényszerzője és a felelősséget ezért viselő jelenlegi földmivelésügyi minister ur azt, hrgy ez a íörvény nem tökéletes munka és hegy egy bizcnyes lázas és még mindig forradaImi hangulatck által bef-Iyásdt miljőben keletkezett, rrutaija az az elős;ón^k nevezhető munkálat, amely nagyatádi Szabó István minister ur aláírásával látott annak idején nepvilág't. Griger Miklós: Rubinek csinálta! Fráter Pál: Azt mondja (olvassa): »Ez a törvény epy meghatározott irány álláspontját még nem foglalja magában Ezzel a törvénnyel célunkat még nem értük el teljesen és tovább kell küzdeni. Mihelyt látni fogom, hogy bárhol J0'->'os és méltányos igények az eddigi törvények alapján ki nem elégíthetők, azonnal felvesszük a küzdelmet a hiányok pótlására « Annak a meghatározását szeretném tudni és mint becsületes és egyenesszavu ember annak a határozott körülírását szeretném hallani, bárkitől, hogy mi az ebben a törvényben illetőleg ebben az előszóban, hogy : »jogos és méltányos igény«. Hol van ez meghatározva? (Helyeslés a hal oldal on) A tönény 2. §-ában van ez meghatározva? Sajnos, azt tapasztaljuk, hogy a királyi biró vezetése. mellett működő tárgyalj) bizottságok ezt a jogos és méltányos igényt legtöbb esetben vagy nem tudják megállapítani ugy, amint az az életben és a természetben megvan, vagy, akár politikai akár más elfogultságból elsurranak bizonyos olyan követelmények és szempontok mellett, amelyek a törvény 2. §-ának alkalmazását lehetővé tennék. (Helyeslés a baloldalon.) Baross János: Azért kell novella! Fráter Pál : A magam részéről feltétlenül kérem nagyatádi Szabó István minister úrtól, akinek pályája és politikai nagysága iránt őszinte tisztelettel viseltetem, hogy vigye ezt a kérdést minél hamarább egy ankét elé és terjessze a nemzetgyűlés elé a földreformtörvény idevonatkozó módosításáról szóló novelláját . . . Baross János: Revízióját! Novellát! Ez a helyes ! Fráter Pál : ... mert az Országos Földbirtokrendező Bíróság és a tárgyaló bizottságok' semmiesetre sem lesznek abban a helyzetben, hogy ezt a soha utol nem érhető nemzeti érdeket --kizárólag ennek a törvénynek alapján kielé"githessék és tető alá hozhassák. Elnök : Minthogy d. u. 2 óra van, kénytelen vagyok a képviselő ur beszédét félbeszakítani. Az ülést két órai időtartamra délután 4 óráig felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Scitovszlcy Béla foglalja él.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Fráter Pál képviselő urat illeti a szó. Fráter Pál : T. Nemzetgyűlés ! A szünet előtt, d. u. 2 órakor, a földbirtokreform hiányosságainak tárgyalásánál hagytam abba beszédemet s folytathatnám ennek a törvénynek nagy hiányosságait részben agitatorikus, illetve szociális szempontból, részben pedig a szociológia szempontjából, mert hiszen a szociális követelmények és a szociológia követelményei ebben a törvényben nem futnak párhuzamos utakat. Felhozhatnám azt is, hogy az én nagyon szerény meggyőződésem szerint ez a törvény kétségkívül átmenetileg, de feltétlenül a termelés rovására fog menni, de a magyar nemzetnek ama riéprétege irányában, amelyeknek javára ez a törvény megalkothatott, el nem engedhető kötelessége e/en a téren is az áldozatkészség. El kell viselnünk ennek az átmeneti időnek esetleges következményeit azért, hogy a magyar földmivesosztályt az őt megillető jogokba belehelyezzük. (ügy van! Ugy van!) Nem hallgathatom el azonban a törvénynek azt, az intencióját, amelyet teljesen megoldania nem sikerült, t. i. a szociális békének megteremtését. A tárgyaló bizottságok munkája nyomán az egyes vidékeken nem alakult ki a szociális béke; az igények és a velük szembenálló törvényes lehetőségeknek korlátai szembeállították egymással az embereket, és szembeállították épen azt a két osztályt, amely nemzeti szempontból a leghűbb és a legmegbízhatóbb : földbirtokos osztályunkat és kisbirtokos osztályunkat. Es a törvénynek véghetetlenül nagy hibája, hogy az eljárás eltagolásában hosszú időt kellett a törvény végrehajtására szánnia, és hogy a törvényt rövid idő alatt nem lehet végrehajtani. A törvény eltagolása jelentkezik a megváltás közigazgatási előkészítésében, a megváltás megengedhetőségének elkülönítése kérdésében, magának a megváltási eljárásnak lefolytatási kérdésében, a megváltási ár birói megállapításának kérdésében és mindezeknek tetejében a telekkönyvezési eljárás kérdésében. Halász Móric : Ugy van ! Ez az igazság ! Fráter Pál : Látjuk, hogy öt bázisa van a törvénynek a végrehajhatóság tekintetében, ami az idők végtelenéig elnyújthatja a törvény végrehajtását, és nem termi meg a szociális béke gyümölcseit azzal a népréteggel szemben, amelylyel szemben a kötelezettség vállaltatott. Én ma is hajlandó vagyok és kapható vagyok arra a megoldásra, hogy a földbirtoktörvény félretétele