Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-83
•d nemzetgyiüés S3, ülése 1923. bocsátása után továbbra is rendőri felügyelet alatt maradjon-e vagy nem.« Esztergályos János: Szép kis oktatás lesz! Saly Endre : Ha tehát valakit hat hónap után szabad onbocsátanak, még mindig nem menekült meg, mert újra rendőri felügyelet alá helyezhetik, esetleg egy-két hónap múlva ismét visszakerülhet a dologházba, vagyis rövid megszakításokkal újra odakerül, ahol volt. (Egy hang a szélsübdloldalon : Egész életfogytiglan megy a játék!) Még van egy súlyos rendelkezése ennek a rendtörvéiiyjavaslatnak, amelyre szintfn rá kívánok mutatni, már azért is, mert valószínűleg a nemzetgyűlés tagjainak figyelmét ez elkerülte. Azt mondja nevezetesen a törvényjavaslat, hogy ha valaki rendőri felügyelet alá van helyezve, akkor nem irhát levelet, nem telefonálhat, nyilvános helyeken nem jelenhet meg és politikai gyűléseken nem vehet részt. Esztergályos János: Lásd Fényes Lászlót! Saly Endre : Ha valaki politikai gyűléseken nem vehet részt, ennek konzekvenciája az én megítélésem szerint az, hogy az illető politikai párthoz tartozó képviselőjelölteket nem is ajánlhat abból a célból, hogy megválasszák. S ha nem ajánlhatja az illető képviselőjelöltet, akkor még kevésbé mehet el és szavazhat le arra a képviselőjelöltre, akit ő akar, mert hiszen rendőri felügyelet alatt áll s igy semmiféle politikai tevékenykedésben nem vehet részt. A kormány tehát nagyon leegyszerűsítette a választási harcot, mert ha ez a rendtörvényjavaslat életbelép, akkor ebbe a nemzetgyűlésbe csak kormánypárti képviselők juthatnak be . . . Györki Imre : Ez a cél ! Saly Endre : ... és esetleg olyan ellenzéki képviselők és olyan számban, akiket és amenynyit a kormány jónak és helyesnek tart. (Mozgás a jobboldalon.) A kormány tehát teljesen leegyszerűsítette a képviselőválasztásokat. Mert amig eddig, ha egy kerületben a kormány győzni akart, mozgósítani kellett neki pár száz csendőrt, rendőrt, egy pár tucat detektívet, szolgabírót és esetleg pénzt is, s még ez esetben sem volt egészen biztos az, hogy a kerületet meg tudja hódítani ; addig majd a jövőben, ha ez a rendtörvóny életbelép, ha ebből a rendjavaslatból törvény lesz, akkor ezt a nagy munkát, ezt a nagy terhet a kormány megspórolja. Teljesen elégséges lesz neki az, ha a szolgabírói hivatalba két vagy három napra beállít tíz hivatalnokot, akik a rendőri felügyelet alá való helyezési blankettákat kitöltik és kétszer 24 óra alatt széthordják, s mindazokat, akikről azt hiszik, hogy ellenzéki képviselőjelöltre fognak szavazni, rendőri felügyelet alá fogják helyezni. Akkor egészen biztos, hogy a kormánypárt, a kormány jelöltje fog bejutni a jövő nemzetgyűlésbe. (Mozgás a jobboldalon.) Ez a legsúlyosabb rendelkezése ennek- a törvényjavaslatnak s ha ebből évi január hó 12-én, pénteken. 217 törvény lesz, akkor ennek csak ez lehet a konzekvenciája. Ezek után méltóztassék megengedni, hogy a felszólaló képviselők közül Gömbös Gyula, Bodó János és Alföldy Béla képviselőtársaim által felhozott dolgokra néhány szóval reflektáljak. Gömbös Gyula t. képviselőtársam beszélt a fajvédelemről, beszélt az anya- és csecsemővédelemről, beszélt az egykerendszer ellen és sok olyan dolgot felhozott, amely tényleg kifogásolható. Ezeket a dolgokat nem azért mondom, mintha kifogásolnám, hogy egy egységespárti képviselő felszólal, mert hiszen annyi joga van neki, mint bárki másnak, és elmondhatja a maga véleményét, csak viszont utalással Bethlen István gróf véleményére, megint azt kell mondanom, hogy Gömbös Gyula t. képviselőtársam elmondhatja henn a kormányban ós az egységespártban a maga véleményét és mindazt, amit ő a fajvédelem szempontjából szükségesnek tart, teljesen felesleges neki idehoznia mert, elintézheti ő ezt odahaza házilag is Különösen akkor felesleges ez, ha nem mondja meg ennek a betegségnek a minőségét, nem állapítja meg a diagnózist és nem ír rá receptet, orvosságot, amely orvossággal azt a betegséget gyógyítani és gyógykezelni lehet. (Zaj. Kuna P. András közbeszól.) Szeder Ferenc: Kuna P. mint fajvédő! Kuna P. András: Úgyis van! Nekem fáj a legjobban ! Én tudom, mert az én fajom. Saly Endre : Ha a fajvédelmet komolyan, őszintén akarjuk szolgálni, akkor ennek nézetem szerint csak egy módja van ; az anyát meg kell védeni a betegségek ellen, lehetővé kell tenni, hogy gyermekét otthon táplálhassa, otthon nevelhesse ; férjének gazdasági helyzetét olyanná kell tenni, hogy keresetéből családját el tudja tartani, hogy felesége, az anya ne legyen kénytelen neveletlen gyermekét odahazaza hagyni és műhelybe, gyárba és egyéb helyekre eljárni dolgozni, munkába járni, hanem az anya, a nő teljesíthesse azt a hivatást, amely az ő feladata : családjának ellátását és gyermekeinek nevelését, ami azonban csak ugy érhető el, ha a férj maga annyit bir keresni, hogy abból családját el tudja tartani. Az egykerendszer ellen is beszélt Gömbös Gyula t. képviselőtársam. Erinek az egykerendszernek, t. Nemzetgyűlés, az én megítélésem szerint mélyreható gazdasági okai vannak Igaz az, amit Haller t. képviselőtársam mondott, hogy vannak Magyarországon egyes községek, amelyekben az egykerendszer a gazdáknál is dívik, — azt, hogy a katholikusoknál vagy reformátusoknál fordul-e elő több eset, én nem tudom . . . Kuna P. András : Ahol a nagytőke lefoglalta magának a birtokokat! Peidl Gyula: Igaza van! Saly Endre : ... én csak annyit tudok, hogy én is ismerek egynéhány olyan községet, ahol
