Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-82
A nemzetgyűlés 82. ülése 1923. évi január hó 11-én, csütörtökön. 187 az esetben is a párt nem tarthatja meg a programmját, és abban az esetben is nem Zichy János lesz a győztes fél abban a politikai együttműködésben, hanem feltétlenül a szociáldemokrata párt. Peidl Gyula: Ne ijessze el Zichy Jánost. Miért ijesztgeti? (Mozgás) Kiss Menyhért: Nem ijesztgetem. Amikor 1918-ban az akkori polgári pártok szövetséget kötöttek a szociáldemokrata párttal, három párt kötötte a szövetséget, a Károlyi-párt, Jászi Oszkárék pártja, azaz a radikális párt, és a szociáldemokrata párt. De már a második héten a kultuszministeriumban az ottlevő államtitkár, aki igen exponált tagja volt a Károlyi-pártnak, panaszkodott, hogy sem a ministertanácsban, sem a kormányzatban nem tudnak semmit sem keresztülvinni, mert bárhogyan akarnának is tiltakozni ellene, mindig az történik, amit a szociáldemokrata párt akar. Bogya János: Nekik vannak a tömegeik! Kiss Menyhért: Tényleg az történt. Már mindjárt november közepén, amikor a legfontosabb volt, hogy a hadsereg viselkedése milyen lesz, annyira vörössé tették a hadsereget, hogy máról-holnapra, huszonnégy óra alatt, képesek voltak a saját ministerük, Bartha minister ellen felvonulni. A Népszavát tették a puskák csövére, vörös zászlókkal, felfegyverkezve, ágyukkal, mintha csak Varsónak, vagy egy olasz városnak, pl. Asiagonak mentek volna, ugy mentek fel saját ministerük ellen, igy vonult fel a szociáldemokrata párttól saját céljainak megnyert katonaság. Bogya János : A polgárság adta nekik a zászlót, addig, amig hatalmon voltak. Szabó István (sókor ópátkai) : A kis ártatlanok itt mindig tiltakoznak. (Nagy zaj. Egy hang a jobboldalon : A legitimisták az ördöggel is kezet fognak!) Meskó Zoltán : A menetrendet nézték a polgárok Svájc felé, az a baj. Rassay Károly: Csak akinek pénze volt! (Zaj.) Meskó Zoltán: Persze, akinek pénze volt! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Kiss Menyhért: Pium desiderium ez a kívánság, és lehet, hogy arra talán alkalmas volna, hogy egy adott pillanatban tényleg kifordítanák a kormányt, és egy olyan alakulást hoznának létre, de heterogén elemekből, amelyek hónapokig talán tudnák a kormányrudat keményen kezelni, végeredményben azonban ez az alakulás nem maradna meg, hanem felborulna, és a mostani kaotikus európai viszonyok között óriási szerencsétlenséget és kárt jelentene ennek az országnak. (B$y van! TJ.gy van! jobb felől) . Ezzel én : végeztem gróf Zichy János képviselő ur felfogásával és beszédével. Most röviden néhány őszinte, szóval bátor leszek jellemezni azt.vaíí politikai helyzetet,. amelybem ma van a kormány, a párt és az ellenzék : néhány őszinte kijelentéssel szeretném a helyzetet tisztázni. (Halljuk! Halljuk!) Igaza volt gróf Zichy Jánosnak, amikor rámutatott arra, hogy a kormány és a többségi párt között van különbség és nézeteltérés. Bogya János : G-yenge árnyalat ! Kiss Menyhért: Nemcsak egy árnyalat, hanem majdnem árkot lehetne mondani. Ennek megvan az oka. Hiszen Mándy Samut és Wolff Károlyt egy pártban elképzelni merész fantázia. (Nagy mozgás. Egy hang a jobboldalon: Nincsenek egy párton!) Meskó Zoltán : Hát akkor Nagy Emilt és Berki Gyulát! Berki Gyula : Egészen jól érezzük magunkat együtt! (Zaj.) Elnök (ősenget): Csendet kérek! Kiss Menyhért: Legutóbb is az egységespártban, amikor a ministerelnök ur elmondotta azt az újévi beszédet, amelyet újév napján szoktak elmondani, azok az emberek, akiknek ilyenkor mindig felköszöntőt kell mondaniok, mint például az ügyvezető alelnök vagy ügyvezető elnök és nagyon sok fontos oszlopa a pártnak, akiknek a megszólalását várta volna a párt is, az ország is, nem voltak ott . . . Berki Gyula : Bocsánatot kérek ! (Zaj. Felkiáltások a jobboldalon : Nagyon jól tudja, hogy ott voltak.) Kiss Menyhért: Hát el voltak foglalva. Oly jelenségek ezek, amelyek azt mutatják, hogy egység azért nincsen. Hegymegi-Kiss Pál: 164-en voltak! Rassay Károly : Majd az uj kegyelmesek és tanácsosok megtámogatják az egységespártot ! (Zaj.) Kiss Menyhért: Ha az ember a párt tagjaival külön-külön beszél. . . (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak ! A képviselő uraknak figyelmébe ajánlom a házszabályok 225. §-át, amely szerint a szónokot közbeszólásokkal zavarni nem szabad. Méltóztassék ehhez tartani magukat! Kiss Menyhért: Ha az ember külön-külön megbeszélést folytat (Zaj. Elnök csenget.) és egyes fontos kérdésekben megkérdezi a párt egyes tagjainak a véleményét, akár Eőri-Szabó Dezső képviselőtársamtól, akár Szomjas Gusztávtól, akár sokorópátkai Szabó Istvántól kérdezi meg az ember, a kérdéseknek 98°/o-ában olyan nézeten vannak, akár a keresztény ellenzéknek tagjai. (Zaj jobbfélbl.) Rassay Károly: Egynehányszor ezt ón is elmondhatnám minket, illetőleg ! Kiss Menyhért: És ha megvan az ellentét, ez arra mutat, hogy az egyes kormányzati ténykedések mégis olyanok, amelyek nem fedik a párt hangulatát. Mi ennek az oka? En semmiféle emléket nem elevenítek fel, hogy miként történt a választás és nem ismétlem meg azokat, amiket Rassay t. képviselőtársam elmondott,