Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-82

184 A netr.zet gyűlés 82. ülése 1923. vitát, azután megint indemnitási vitát és igy tovább, A költségvetési vitában ujat ugy sem mondhatunk, hanem ha egyáltalán lehet stabil, fix számokkal operálni, kénytelenek lesznek ezzel operálni. Nem érzem magam feljogosítva arra, hogy szavazatommal előmozdítsak oly dolgot, amit legjobb meggyőződésein szerint szalmacséplésnek tartok. Másik feltételem, amitől az indemnifcás megszavazását függővé teszem, az, hogy mig ez a javaslat érvényben van, vámok, illetékek, fogyasztási adók generális felhatalmazás utján nem emelhetők, hanem mindig csak az adott esetben a nemzetgyűléstől megadott felhatalmazás alapján. Nem a szuverenitás beszél belőlem, mert én nem hiszek ebben a szuverenitásban és ugy tekintem magamat, hogy mi itt megbízottak vagyunk, hogy végezzük el az ország ügyeit, de nem érzem magamat felhatalmazva arra, hogy generális felhatalmazást adjak a kormánynak, minden betekintéstől magunkat megfosszuk és igy lehetségessé tegyük azt, hogy gazdasági életünket egyes, talán jószándéku intézkedésekkel, de teljesen megzavarják. Harmadik feltételem az, hegy itt rövidesen valami zárszámadást lássunk. Ugy képzelem ezt, hogy a parlament külön bizottsága a nagy tételekre nézve megvizsgálja a számadásokat, mert eddigi tanulmányaim folyamán nagyon sok vicces dolgot olvastam, igy pl. azt, hogy a francia kamarában tiz-tizenegy vagy öt-hét esztendő elmultával nézték át a zárszámadásokat általános ásitozás és tanácskozásképtelenség közepette. Szilágyi Lajos : Itt telt ház van ! (Derültség.) Farkas Tibor : Az, hogy az elköltött összegeket tizenöt vagy húsz év múlva vizsgálja át az országgyűlés, ez céltalan és nem tartom ezt az ország érdekében annyira fontosnak, mint azt a másik kérdést, hogy nyújtsanak a nemzetgyűlésnek betekintést az elköltött összegek kimutatásába. Belőlem nem a szuverenitás szempontja beszél, én csak azt a fonák helyzetet érzem, amikor tulajdonképen tőlünk képviselőktől egyes dolgokat számonkérnek vagy érdeklődnek aziránt, mi hogyan van, és mi tulajdonképen azt vagyunk kénytelenek mondani, hogy erről nem tudunk semmit. (Ugy van! bal felöl) En velem megtörtént, hogy annakidején, mondjuk talán magántudósi passzióból érdeklődtem az ország pénzügyei iránt, két évvel ezelőtt egy pár ismerősömet megkérdeztem, hogy hol tájékozódhatnék én Magyarország pénzügyi helyzetéről. Erre egészen komolyan azt felelték az illetők: menj el a gazdasszonyok álarcosbáljára, mert a pénzügyminister ezeknek szokott ott programrajt tartani. Ez Hegedűs idejében történt. (Derültség.) Elmentem az álarcos bálra, de csak ott közvetve láthattam programmot, láttam ugyanis egy meglehetősen lezüllött álarcos bált és csak közvetve gondoltam, hogy amit ez az álarcos bál mutat, az Magyarország gazdasági és pénzévi január hó 11-én, csütörtökön. ! ügyi helyzete. Talán helyes volt ez a tanács ebből a szempontból. En azt hiszem, hogy talán annyi bizalommal egymás között is vagyunk, és abból sem külpolitikai, sem belpolitikai zavarok nem származnának, hogyha mi bizonyos olyan zárszámadásszerü dolgot csinálnánk rövid utón. (Helyeslés balfelöl.) Megmondom ennek az okát. Yannak hosszú utak, pedáns utak és ez a speciell zárszámadási praxis mindig eszembe juttatja, hogy annak idején, amikor önkéntes koromban a különböző hadi tudományokra ben* bünket kitanítottak, volt egy előadónk, aki teljes szent meggyőződésével azt vallotta, hogy őszerinte a jövő háborúnak legfontosabb momentuma, legfontosabb eleterejeaMilitär-G-eschäftsstil és mindaz, amit a Rechnungsführer ad, és akkor azokat az embereket elneveztem számkukacoknak Én tehát tulajdonképen nem azt értem ez alatt, hogy mi most belemenjünk abba és ezt itt szépészeti szempontból és egyes minuciózus detailokra nézve megnézzük, de csak ugy a nagy tételekre, millió, 10 millió, 20 millió, 100 millió szempontjából. Szilágyi Lajos : Csekély tételek ! (Derültség bal felölj Farkas Tibor: Ezek volnának azok a momentumok, azok a feltételek, amelyek honorálását kérem, mert ha nem történik meg az sem, akkor én nem tudom a lelkiismeretemet megnyugtatni. Még volna nem egy feltételem — ettől nem teszem függővé, hogy a negyediket elfogadják-e vagy nem — hanem volna egy kérésem (Halljuk! balfelöl.) ez pedig a következő volna. E kérésem oka talán az, ,hogy foglalkoztam elméleti dolgokkal is. Én mindenesetre nagyon kívánatosnak találnám, hogyha a pénzügyi gazdasági helyzetünket teljesen megbízható, arra hivatott külföldi szakemberek által megvizsgáltatnánk. (Helyeslés balfelöl.) Nem mondok neveket, akiket ajánlanék, de megmondom kikre gondolok : olyan nevekre mint Keynes, Gassel, Nitti. Csak azt akarom mondani, hogy ezzel is konstatáljuk, hogy mi betegnek érezzük magunkat, mi betegek vagyunk. Gaal Gaston; Hóhérainkat hívjuk ide? Farkas Tibor : Hogy ne hóhérjainkat hívjuk ide, épen azért Emiltettem Keynest, akinek volt bátorsága és őszintesége mint kormánymegr bizottnak ahhoz, hogy Yersailesben odacsapja a megbízást és kijelentse, hogy ő ostobaságba, lehetetlenségbe nem megy bele; aki éveken keresztül az angol kormány megbízásából az akkori idők egyik legnagyobb és legnehezebb problémáját dolgozta ki, India pénzügyét, akit világszerte elsőrendű szakembernek tartanak, aki azonfelül ugyanabban a hibában szenved, hogy a munkáspárthoz tartozik, amit azonban én nála nem hibáztatok és ami nem korlátozza azt a véleményemet, melyet felőle táplálok. Mig egy másik szakférfiú, Cassel, ugyancsak világhírnek