Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-81

A nmnzetgywlés 81. ülése 1923. amikor Tarányi Ferenc lemondólevelét kézhez vette, ezt annak rendje, módja szerint a Házban kihirdette és engem mint beliigymimstert a le­mondásról értesített, amire én kötelességemhez képest még aznap elintéztettem az aktát és a központi választmányt értesítettem. Az igen t. képviselő ur, aki a választási rendeletet többizben citálta, valószínűleg olvasta a rendeletben azt is és tudja praxisból is, hogy a választás határnapját nem én tűzöm ki, hanem a központi választmány. Hegymegi-Kiss Pál: Ezt nem is mondtam! Rakovszky Iván belügyminister : Én a köz­ponti választmányt, mint ahogy feltételezni tet­szett, nem rádiótávíró utján értesítettem, hanem rendes, szabályszerű hivatalos utón. Miután pedig a Nemzetgyűlés t. elnöke 22-én értesített engem Tarányi Ferenc lemon­dásáról, abban egyáltalában semmiféle boszor­kányság nem keresendő, hogy a központi választ­mány 28-án, tehát hat nappal később összeült és a törvényszerű 15 nap betartásával a válasz­tási határidőt kitűzte. A kifogások második csoportja az ajánlási ivek körüli kifogások. Itt az igen t. képviselő ur elhallgatott egy momentumot, amelyre való­színűleg szintén emlékezni fog ós amelyet ón is tudok. Én leküldettem rögtön a központi választmányhoz küldött rendeletemmel kapcso­latban az illetékes járásbírósághoz 200 ajánlási ivet. Tekintettel arra, hogy a kerületben 13.000 választópolgár van, egy ajánlási ivre pedig közel 200 .. . Hegymegi-Kiss Pál: Száz! Horváth Zoltán : SzázhuNzonegy ! Rakovszky Iván belügyminister: . .. körül­belül 120 választó írhatja alá a nevét, a kerület választóinak arányához képest a leküldött ajánlási ivek bőven elegendők voltak. Megkap­tam a járásbíróság értesítését 30-án, hogy az ajánlási ivek kifogytak, amire még 30-án elkül­dettek a ministeriumból az ajánlási ivek, amelyek­nek átvételét az illetékes járásbiró rövid időre rá igazolta is. Közben azonban az történt. — és erre szeret­nék kiterjeszkedni, mert erről a képviselő ur nem beszélt, — hogy 31-én, tehát vasárnap délelőtt a képviselő ur felhívta titkáromat és kérte, hogy intézkedjem aziránt, hogy ajánlási ivek rendelke­zésre álljanak. En a képviselő urnák azt válaszol­tattam, hogy ugy, mint az általános választások idején szokás volt, hajlandó vagyok az iveket a ministeriumban átadni, másnap ugyan vasárnap, tehát ünnepnap van, de intézkedni fogok, hogy az erre hivatott tisztviselők a ministeriumban jelen legyenek. Hegymegi-Kiss Pál : Ezt méltóztatott nekem üzenni ? Ilyen üzenetet nem kaptam. Rakovszky Iván belügyminister : Mindennek ellenére sem a képviselő ur» sem megbízottja a délelőtt folyamán a ministeriumba nem jött, ha­nem vasárnap délután 3 órakor a magánlakásán . ]S T APLÖ VIII. évi jnnuár hó 10-én, szerdán. 155 kereste az illető referenst. Abszolúte érthető, hogy a referens vasárnap délután magánlakásán az ajánlási iveket kiadni nem tudta. Ugyanez történt másnap, újév napján, amikor egész délelőtt várta az apparátus a képviselő urat a ministeriumban, hogy az ajánlási iveket részére kiadhassa, de a képviselő ur nem jelent meg a mi­nisteriumban, hanem megint délután három órakor megjelent az illető referens magánlakásán, kérte az ajánlási iveket és csodálkozott rajta, hogy a refe­rens lakásán azokat nem tudja megkapni. (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Rakovszky Iván belügyminister : Végre máso­dikán délelőtt csakugyan megjelent a ministeiium­ban a Nagy Vince-párt részéről egy kiküldött, aki az ajánlási iveket minden nehézség nélkül azonnal meg is kapta, úgyhogy nyilvánvaló, hogy az aján­lási ivek kiosztása körül a ministeriumot semmi mulasztás nem terheli és ezért nem vagyok hajlandó semmiféle vádat vállalni. A legsúlyosabb kifogása a képviselő urnák a választási gyűlések betiltására vonatkozik, A vá­lasztási gyűlésekre nézve a tényállást a következők­ben vagyok bátor ismertetni. A csabrendeki gyűlés bejelentését a főszolgabíró azért nem vette tudo­másul, mert a folyamodók visszavonták kérel­müket. Ez azonban csak az egyik ok volt ; a lényeges ok abban rejlett, amiért mindenképen meg kellett tagadni a gyűlés engedélyezését,hogy Csabrendeken, tehát egy olyan községben, ahol közvilágítás nincs, este öt órára kérték a gyűlés engedélyezését. Tudva­lévő, hogy már akkor is este öt órakor vak sötét volt a községekben, ugy hogy a főszolgabíró egészen helyesen járt el, amikor ezt a — hogy ugy mondjam — éjszakai gyűlést nem engedélyezte. Horváth Zoltán : Kértük, hogy engedjék meg a kaszinó termében, de ott sem engedték ! Rakovszky Iván belügyminister : A képviselő ur panasza annál kevésbé jogosult, mert utólag Csabrendeken a népgyűlést meg is tartották, hiszen maga Horváth képviselő ur van itt tanuként, aki maga mondotta el, hogy a csabrendeki gyűlésen egy fiatalembert megpofozott. A második betiltott gyűlés a sümegi gyűlés volt. A sümegi gyűlés össze­hívói azonban a jegyzőkönyvek tanúsága szerint kijelentették, hogy ők nem tudták, mit irnak alá, ezért kérték, hogy tekintsék az aláírásukat meg nem történtnek ; tehát a gyűlést kérő bejelentés utólag szabálytalannak bizonyult. Pikler Emil : Szelid nyomás ! Rakovszky Iván belügyminister : A türjeí gyű­lést azért tiltotta be a főszolgabíró, mert ugyanarra az időre és helyre a Vass-pártnak már előzőleg enge­délyezték a gyűlést, ugy hogy teljesen igazat adok azoknak a közigazgatási hatóságoknak, amelyek különösen akkor, ha egy választási harc többé­kevésbé kiélesedett, nem engedélyeznek ugyan­abban a községben két párt részére egyszerre gyűlést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom