Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-79

? A nemzetgyűlés 79. ülése 1923. évi január hó 8-án, hétfőn. Rakovszky Iván belügyminister: Nem lehet! A vizsgálatot meg kell ejteni! Ugron Gábor: Hogyne lehetne este 8-ig? Ráér! Rakovszky Iván belügyminister : Vizsgálatot nem tarthat! Ugron Gábor : El akarják tussolni, mint ahogy mindent eltussolnak. Elő fog lépni az a tiszthelyettes ! Hadnagy lesz ! Rakovszky Iván belügyminister : Tiszta hipok­rizis a képviselő ur állítása ! (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások : Ellenpróbát !) Elnök: Csendet kérek! Most kérem azokat a képviselő urakat, akik nem kívánják a men­telmi bizottságot arra utasítani, hogy már hol­nap tegyen az ügyben jelentést, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) (Felkiáltások a balolda­lon •" Kisebbség ! Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. ) Csendet kérek : Kérem a jegyző urakat, szíves­kedjenek a most szavazó képviselő urakat meg­számlálni. Forgács Miklós jegyző (megszámlálja a kép­viselőket.) Ugron Gábor : Az efféléből is pártkérdést csinálnak! Természetes, hogy igy fog viselkedni mindegyik, ha látják, hogy védik őket! Elnök: Kérem azokat a képviselő urakat, akik a sürgősség mellett szavaznak, szíveskedje­nek felállani. (Megtörténik.) Kérem a jegyző urakat, szíveskedjenek megszámlálni a képviselő urakat, iFelkiáltások a baloldalon: Hol a másik jegyző? Az ellenzék jegyzője hol van?) Forgács Miklós jegyző (megszámlálja a kép­viselőket.) Elnök : A sürgősság mellett szavazott 39, ellene 48 képviselő, a nemzetgyűlés tehát a sürgősségi javaslatot nem fogadta el s igy a bejelentés egyszerűen áttétetik a mentelmi bizott­sághoz. Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Rassay Károly ! Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés ! Annak a parlamenti szokásnak, hogy az előttem szólott képviselőtársam beszédjére reflektáljak, ezúttal nem teszek eleget, hanem ehelyett megjegyzéssel kisérek egy el nem mondott beszédet, (Halljuk ! Halljuk!) Az előbb lezajlott itt egy mentelmi bejelentés feletti szavazás. Felháborító, brutális esetet halottunk, amely annál súlyosabb, mert nem önmagában álló, hanem vissza-visszatérő jelensége a magyar közéletnek. (Ügy van!) Es mi hiába vártuk, hogy a belügyminister ur felemelje elitélő szavát az ilyen jelenségekkel szemben. Rakovszky Iván belügyminister : Előbb meg kell vizsgálni az ügyet ! Nem nyilatkozhatom arról, amit nem ismerek. Ugron Gábor : Majd egy év múlva meg lesz vizsgálva! Rassay Károly: Nagyon jól tudjuk, hogy mielőtt a belügyminister ur végleges kijelentést tenne ebben az ügyben, ahhoz a régi recepthez kell fordulnia, hogy az ügyet előbb vizsgálat tárgyává teszi. Azonban legyen meggyőződve róla, hogyha a régi rendszerben, amelyet oly nagyon leszólnak, elhangzott volna egy ilyen bejelentés, a minister bizonyosan megragadta volna az alkalmat arra, amire különösen mai viszonyaink között oly nagy szükség van, hogy legalább is szupponálva annak az előadásnak valóságát, mely elvégre is itt egyik képviselő­társunk részéről történt, legsúlyosabb elítélő szavával illette volna ezen jelenségeket s az ily cselekményt elkövető egyéneket . . . Huszár Elemér : Valószínűleg a háta mögött áll ! Sándor Pál : A szabadelvű pártban ezt nem tanulta ! Rassay Károly : Akármint fog is a minister ur ebben az ügyben intézkedni, legyen róla meg­győződve, hogy az nem használhat annyit a közrendnek, mint amennyit árt az, hogy ilyen esetet el lehet mondani itt a Házban anélkül, hogy arra azonnal elhangoznának a ministeri székből a legsúlyosabban elitélő kijelentések, amelyek kedvét vennék ezeknek a kicsiny embe­reknek attól, hogy ilyen szolgálatokkal akarja­nak a kormány előtt maguknak érdemeket sze­rezni. Akármilyen fényes gazdasági programmot fog is Bell Miklós t. képviselőtársam itt elő­adni, legyen meggyőződve arról, hogy minden jóakarata ugyanilyen jelenségeken fog hajótörést szenvedni, mert olyan országban, ahol ilyen je­lenségek merülnek fel, közgazdasági reorganizá­cióról, közgazdasági újjáépítésről komolyan be­szélni sem lehet. Őrgr. Pallavicini György : Forradalomban nincs megállás, hiába! Rassay Károly : Ha az indemnitási vitának ebben az előrehaladott stádiumában felszólalok, ezt kizárólag azért teszem, mert az elmúlt na­pokban néhány olyan probléma, amely a ma­gyar közéletnek eddig is legégetőbb kérdései közé tartozott, a véletlen körülmények folytán még nagyobb aktualitást nyert. Ezekkel a prob­lémákkal szemben kívánom a magam és poli­tikai barátaim álláspontját határozottan meg­vonni. Mielőtt azonban ezt tenném, kénytelen vagyok foglalkozni a nemzetgyűlés legutóbbi ülésén lejátszódott incidenssel és az ezzel kap­csolatosan elhangzott elnöki kijelentéssel. A nemzetgyűlés legutóbbi ülésén ugyanis, amelyen betegségem miatt nem voltam jelen, egyik kép­viselőtársunk azon beszéd után, amelyet a Petőfi-emlékünnepéllyel kapcsolatosan az elnök elmondott, ezt a f közbeszólást tette : Éljen Petőfi szelleme! Éljen a magyar népköztársa­ság! Erre a kijelentésre a Házban nagy fel­zúdulás támadt. Drozdy Győző : Dehogy, csak a grófok ricsajoztak !

Next

/
Oldalképek
Tartalom