Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-81
4 nemzetgyűlés 81, ülése 192c Szabó József: Saját pártszervezeteikben sincs demokrácia ! (Zaj.) Csik JÓZSef: önök folytonosan tiltakoznak az ellen, bogy ba a Nép cimü napilap a zsidók ellen, a szociáldemokraták ellen mer irni. Tiltakoznak ez ellen, azt azonban n,em veszik észre, hogy a Népszavában önök milyen agitáciát folytatnak. Semmiféle tekintélyt nem ismernek, lehúznak mindenkiről minden tisztességet. De nemcsak ott, hanem itt a nemzetgyűlésben is. Várnai Dániel t. képviselőtársam a tegnapi nap folyamán olyan embert támadott meg, akihez eddig csak becsület, csak jóakarat, csak a legnagyobb elismerés tapadt, Bangha Jézustársasági atyát. (TJgy van! Ugy van! a jobb- és baloldalon.) A Népszavában néhány hónappal, vagy héttel ezelőtt »Fekete szőrös kéz« cím alat,t vicceltek ki és irtak ellene. Ez nekik nem kiáltó cím, a Nep címei azonban szemet szúrnak nekik. Esztergályos János: A Népszava nem kér gyilkot, nem kér kötelet, nem kér akasztófát ! (Nagy zaj a jobboldalon.) Hornon nay Tivadar (közbeszól). Esztergályos János : A szociáldemokrata párt soha ! Aki ezt állítja, az hazudik ! Hazudik, aki azt mondja, hogy a szociáldemokrata párt gyilkot és akasztófát kér ! Ugy látszik, nem ide való . . . (Folytonos nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek. Esztergályos képviselő urat rendreutasítom. BarthOS Andor : Randre ! Kendre ! Azt mondotta, hogy hazudik ! Micsoda hang ez itt ? (Folytonos nagy zaj.) Homonnay Tivadar: Ott vagyok, ahol jogom van lenni ! A1 ürelemnek vége lesz ! Esztergályos János: Higyjuk magunkat megvádoltál ni ? (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Saly Endre (közbeszól). Elnök: S ily képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Rothenstein Mór (közbeszól). Elnök: Rothenstein képviselő urat hasonlóképen kérem. Drozdy Győző: Két óra van. Négy órakor folytassuk. (Egy hang a balközépen: Hangszerelnek a népbiztosok !) Pikler Emil: Fehér bolsevisták! Dinich Ödön : Csak a vörösöknek volt szabad minden ? Azoknak szabad ? Ilyen gyalázatot merészelnek irni ! (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Csik József: Én nem veszem rossz néven azt, ha a Népszava nem kivan gyilkot, kötelet és akasztófát . . . (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek. Zeőke Antal : Gyilkosok ! Én nem gyilkoltam, sem a pártom ! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Maguk a gyilkosok !) Peyer Károly : Ki gyilkolt ? Gyáva gazember, ha nem mondja meg, hogy kikre értette ! Maga panamista ! Maga meri a száját kinyitni.? évi január hó 10-én, szerdán. 113 Zeőke Antal: A kommunisták voltak! Maga bútortól vaj ! (Folytonos nagy zaj.) Hát a butor hol van ? (Folytonos nagy zaj minden oldalon.) Elnök : Peyer Károly képviselő urat rendreutasítom! (Nagy zaj jobb felől.) Csendet kérek a jobboldalon is. Rothenstein Mór : Komédia az egész ! Elnök : Rothenstein képviselő urat rendreutasítom. (Nagy zaj.) Csendet kérek, képviselő urak ! Tekintettel arra, hogy két óra van, kérnem kell a képviselő urat, hogy a szünet után 4 órakor legyen szives a beszédét folytatni. Az ülést délután 4 óráig felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök." A felfüggesztett ülést újból megnyitom. Csik József képviselő urat illeti a szó ! (Halljuk! Halljuk!) Csik József." Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Beszédemet ott hagytam abba, hogy az októberi forradalom részesei nagyrészben okai voltak annak a körülménynek, hogy az országunk abba a szomorú helyzetbe jutott, amelyben most van. (ügy van! Ugy van ! a jobb- és baloldalon.) Ismételten hangoztatom és leszögezem azt, hogy nem pusztán ennek az egy körülménynek t udom be országunk megcsonkítását és lei gázt at ásat, ismételten hangoztatom, hogy egy történelmi esemény nem egy körülménynek az eredője, hanem számtalan apró, kisebbnagyobb eseménynek eredője, de mindennek dacára is kénytelen voltam leszögezni a mondottak alapján, hogy az októberi forradalom részesei nagymértékben voltak okai országunk tönkre t ételének. így természetesen a szociáldemokrata párt szintén részese volt az októberi forradalomnak, részese ennek a körülménynek, ennek a helyzetnek is, amely az októberi forradalom folytán bekövetkezett. Már most hiába rekriminálunk a multakra vonatkozólag, ebből legfeljebb tanulságokat meríthetünk a jövőre nézve, és pedig tanulnia kell a multakból elsősorban annak a pártnak, amely bizonyos szempontból részese volt ezen események előidézésének ; tanulni kell pedig a szociáldemokrata pártnak, amely akkor a Károlyi-párttal egyetemben az ország vezetését kezébe ragadta, meg kell tanulnia azt, ami az októberi forradalomban a nemzet romlását okozta. Én nem nehezményezem azt a szociáldemokratáknál, hogy ők a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméiért küzdenek, én nem nehezményezem azt, hogyha a munkásosztály védelmére kelnek, sőt tapasztalhatták mindig, hogy amikor a munkásérdekekről, a szociális igazságok megvédéséről vagy biztosításáról volt szó, akkor bennünket keresztényszocialistákat mindig mellettük találtak, mindig velük szavaztunk, még sokszor a többségi párttal szemben is, (Zaj.) A jövőben is, amikor ezekről a
