Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-81

ÍÖá A nemzetgyűlés 81. ülése 1923. évi január hó 10-én, szerdán. nak, & kormányzatnak a földbirtokreformmal szemben. Itt kitérek arra is, hogy vájjon jó-e a földbirtokreform-törvény. Sokszor felhangzott itt a nemzetgyűlésen az, hogy ez a föld birtokreformtörvény nem hajtható végre, hogy alapjában van elhibázva, és hogy azt uj alapon kell megkonstruálni. Látom, hogy Kenéz mélyen t. képviselőtársam nem akceptálja ezt a felfogást, és én is teljesen azonosítom magamat az ő felfogásával. Á földbirtokreformtörvény olyan, hogy ha akarom, vemhes, ha akarom, nem vemhes Teljesen a végrehajtó közegek eljárásától függ, hogy egészségesen végre lehet-e hajtani, vagy nem? Nem mondom, hogy az idők multán esetleg nem lesz pár változásnak kitéve, valami pótlásra fog szorulni, melyet a nemzetgyűlésnek eszközölnie kell, — erre nézve leszek bátor majd határozati javaslatot is beterjeszteni — lényegében azonban a földbirtokreformtörvényt nem lehet okolni azzal és nem lehet támadni amiatt, hogy egészségtelen alapokon nyugszik és hogy azt nem lehet végrehajtani. Dénes István : Az van benne a törvényben, hogyan lehet kijátszani a reformot ! Csik József : Sok jóakarat is van a törvényben, de a legnagyobb hiba az, hogy a végrehajtő közegek nem fektetnek rá elég súlyt, azt erővel félremagyarázzák, amint az előbb a törpebirtok típusának megállapításánál is Emiltettem. Ezek a közegek félremagyarázzák a törvényt és nem hajtják végre ugy, ahogy az a törvény Szellemének megfelelne. Lehetett volna talán ezt a földbirtokreformtörvényt más formában is létesíteni. Például nagyon célszerű lett volna, ha a központi irányító szervnek bizonyos decentralizációját létesítették volna épen ugy, mint az például a román földreform törvénynél van, ahol vármegyénként és járásonként megvannak a földbirtokrendcző eljárás közegei és ahol sokkal gyorsabban is megy épen ezen decentralizáció következtében a földbirtokreform végrehajtása. Lehetett volna ezt akként is létesíteni, hogy a kielégítés sorrendjében bizonyos rendszert kellett volna felállítani ; ugy például, mint ahogy Dániában van. Dániában igénye van földre mindenkinek, aki négy éven keresztül mint független mezei munkás dolgozott. Akinek nincs meg a négy évi praxisa, annak nincs igénye földre. Aki józan és szorgalmas, aki a tőkének egytizedével rendelkezik és a haza elleni vétség miatt elitélve nem volt. Ennek a megváltási összegnek kilenc tizedrészét az állam előlegezi 3—4%-os kamatra és öt esztendeig nem kell a tőke után kamatot fizetnie. Nálunk is lehetett volna ilyen rendszert felállítani, mert ma az a helyzet, hogy Magyarországon van, ha jól emlékszem, körülbelül é millió katasztrális hold szántóföld, amely a felosztásnál a földreform szempontjából szóbajöhet. Erre van majdnem egy millió igénylő. Ugyebár nagyon bajos ezt az egy millió igénylőt azonnal kielégíteni? Ha bizonyos rendszert állítottak volna fel, ha hárora-négy évi gyakorlathoz, bizonyos szakképzettséghez kötötték volna az igénylést, ezzel elérték volna azt, hogy az illetők iparkodtak volna bizonyos szakképzettséget elérni és nem rohanták volna meg az igénylők százezrei azonnal a végrehajtó hatóságokat, hanem mindez bizonyos sorrend szerint történhetett volna. De ezek nem olyan kifogások, amelyek lényegileg érintenék a földbirtokreform törvényét. Ezt a törvényt, ismétlem, végre lehet hajtani, csak jóakarat és becsületes szándék kell hozzá a kormányzat és a végrehajtó közegek részéről, hogy az tényleg végre is hajtassék. Nem is lehet azt mondani, mintha ez valami radikális reform lenne. Hiszen ha megnézzük a szomszédos államok földbirtokreform törvényeit, azt látjuk, hogy jóformán mindenütt radikálisabban oldották meg a földreformot. 0-Romániában pl. — Erdélyt kiveszem innen, mert ott a magyarság kiirtására törekednek és minden 40 holdon felüli birtokot kisajátítanak, — a 200 holdon felüli birtokot lehet kisajátítani és az állam, mint az előbb is mondottam, 35 °/o erejéig hozzájárul ahhoz a tőkéhez, amelylyel a földbirtok megszerezhető. Dénes István : De ott nem hajtották végre a törvényt, hanem csak Erdélyben ! Csik József; Itt van a lengyel földreform, amely a 180 holdnál nagyobb birtokot sajátítja ki. Cseh-Szlovákiában a 150 hektárnál nagyobb birtokot lehet kisajátítani és Jugoszláviában 100 hektárt meghaladó oly területet, amelyet tulajdonosa nem maga művel. Drozdy Győző : Itt pedig mindent lehet, de egyet sem szabad kisajátítani ! Csik József : Tudom, hogy mindezt a megszállt területeken bizonyos politikai és nemzetiségi célzattal csinálják, mert azt akarják, hogy a magyarságot kiforgassák ősi földjéből. Ez ellen mi, itt a nemzetgyűlés színe előtt eleve is tiltakozunk. Tiltakozunk a világ lelkiismerete és az entente előtt az ellen, hogy Erdélyben és Felső-Magyarországon a magyarságot kiforgassák ősi birtokából oly módon, hogy még a megélhetés lehetőségét se engedik meg ott neki. A múltkoriban beszéltem egy erdélyi kisebb földbirtokossal, akinek 10 katasztrális holdat hagytak meg, de a legrosszabb földet, ugy hogy az illetőnek el kellett jönnie ide Magyarországra, és itt — minthogy közh.vatalnok volt — szaporítja azoknak számát, akik úgyis annyian vannak, hogy az állam alig bírja őket eltartani. Fontos volna még, hogy az a jogviszony, amely a kormány és az Országos Földbirtokrendező Bíróság között fennáll, valahogyan szabályoztassék. Ma az a helyzet, hogy a földreformtörvény végrehajtása teljesen rá van bizva a parlamenttől, kormányzattól és mindentől füg-