Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-81
À nemzetgyűlés 81. ülése 1923. getlen birói hivatalra, az Országos Földbirtokrendező Bíróságra. De azt kérdezem, akkor miért peroráhmk mi itt a földbirtokreformról? Ha nincs semmi ingerenciánk nekünk, a Nemzetgyűlésnek a Földbirtokrendező Bíróságra, akkor igazán nem értem, miért vesszük mi azt a fáradságot, hogy napokig tárgyaljuk itt a földreformtörvény végrehajtását és miért füzünk reményeket ahhoz, hogy talán majd sikerül elérni, hogy a törvényt egészségesebb alapon fogják végrehajtani. A legodiózusabb felfogás az, hogy a parlamentnek és a kormányzatnak, sőt magának a földmivelésügyi minister urnák sincs • abszolúte semmi ingerenciája a földreformtörvény végrehajtására. Minket meghívnak ankétokra a földmivelésügyi ministeriumba, s előadjuk felfogásunkat ott is, itt is, előadjuk mindenütt, ahol csak alkalom kínálkozik rá, de minden eredmény nélkül, mert nincs meg a lehetőség, a jogalap arra, hogy felfogásunkat érvényesítsük. (Ügy van! balfelöl.) De nemcsak nekünk, ellenzékieknek, hanem a kormánypártiaknak, sőt a földmivelésügyi minister urnák sincs ez módjában, mert neki is csak egyetlenegy képviselője van az Országos Földbirtokrendező Bíróságban. Nagyon fontosnak tartom tehát, hogy ezt a jogviszonyt valahogy szabályozzuk és valahogyan lehetővé tétessék a nemzetgyűlésnek, vagy legalábbis a kormányzatnak, — mint amely a nemzetgyűlésnek felelősséggel tartozik — hogy valami köze legyen a földbírtokreform végrehajtásához és joga ; legyen beleszólni a törvény végrehajtásába. Épen ezért a magam részéről akceptálom Griger t. képviselőtársamnak azt a felfogását, hogy a földmivelésügyi ministerium kiküldötte köteles legyen jelen lenni az 0. F. B. minden tárgyalásánál és joga legyen a tárgyalás felfüggesztését kérni minden olyan esetben, valahányszor oly irányban történik döntés, mely az ő felfogása szerint a törvény szellemével nem egyezik meg. Drozdy Győző : Képviselő ügyvédek ne vállalják a nagybirtokok védelmét! Szeder Ferenc Szeretném tudni, hogy a Kohner-birtokot ki védi ? ! Csik József : Az ilyen vitás ügyekben azt proponálom, hogy bizonyos paritásos alapon álló döntőbíróság intézkedjék, amelybe a földmivelésügyi kormányzat és az O. F. B. egyenlő arányban küldjön ki képviselőket. Ha ezt nem valósítjuk meg, akkor a nemzetgyűlésnek ily irányú munkája sok tekintetben hiábavaló lesz, mert nincs ingerenciánk, nincs befolyásunk arra nézve, hogy a földbirtokreform végrehajtása oly irányban eszközöltessék, hogy abból a népnek, az országnak és a hazának tényleg haszna legyen, és hogy az ne legyen alkalmas arra, mint a mostani végrehajtási mód, hogy sok tekintetben forradalmi állapotokat teremtsen a nép között. évi január hó 10-én, szerdán. 105 Ha már a teendőkről tárgyalunk, az is nagyon fontos, hogy a járadékteiek intézményét minél jobban átvigyük a gyakorlati életbe. A t. Nemzetgyűlés meghozta a földbirtokreformtörvényt és annak egyik sarkalatos tételét, a járadéktelek intézményét. Kérdem : miért van a járadékteiek intézménye a törvényben, ha tudtommal sehol sem vagy legalább a legtöbb helyen nem akarják akceptálni? Én mindenhol azt a tanácsot adtam a hozzám forduló igénylőknek, hogy járadéktelket kérjenek. Kértek is, de a bíróság mindenütt elzárkózott a járadéktelek intézményének megvalósításától. Drozdy Győző : Ezzel félrevezették a nemzetgyűlést S Azt mondták, ez kötelező lesz ! A törvény homályosan van fogalmazva! Elnök : Drozdy képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Csik József : A mai pénzügyi és gazdasági viszonyok között elsősorban a járadéktelek lehetne az az intézmény, amellyel a földreformot ugy ahogy meg lehet valósítani. Erre tehát nagy súlyt kell fektetni. De többet mondok : a birtokrendező bíróságnál a járadéktelek intézményének szellemével teljesen ellenkezően járnak el. A járadéktelek intézményénél az a kikötés, hogy az évi bér húszszorosát kell a föld áraként fizetni. Már most az ember azt gondolná, hogy ezt kellene a gyakorlati életben is praktizálni, és amikor arról van szó, hogy a megváltást elhalasztják, rendszerint tiz évre s bizonyos évi bért állapítanak meg, amely a hadirokkantakat ós hadiözvegyeket kivéve az évi bér huszonötszöröse. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban még egy dologra vonatkozólag leszek bátor felhívni a nemzetgyűlés figyelmét. Ami az árakat illeti, egy jogszokás kezd kifejlődni és ez az, hogy kataszteri koronánkint hadiözvegyeknek, hadi árváknak ós aranyvitézségi érmeseknek a föld évi bérét 7'5 kilogramm búzában állapítják meg, nem hadiözvegynél pedig kataszteri koronánkint 10 kilogramm búzában. Tudjuk azt, — hiszen rendelet szabályozza — hogy az ezer holdon felüli nagybirtokok vagyonváltsága után, amennyiben az állam ezt nem akceptálja, az államnak a földbirtokosnak minden kataszteri korona után 7'5 koronát kell fizetni. Hát bocsánatot kérek, miért kell a földbirtokrendező bíróságnak ezt a 7'5 kilogramm búzát 10 kilogramm búzára felemelni? Vájjon az a nincstelen igénylő jobban megtudja-e fizetni azután a föld után a 10 kilogramm búzát, mint a nagybirtokos? Ha a nagybirtokos 7'5 kilogramm búzát fizet, akkor teljesen méltánytalan és teljesen, nem akarom mondani : észszerütlen, de bizonyára nem helyes eljárás, hogy ezeknek a szegény embereknek a bérét kataszteri koronánkint felemelik 7'5 kilogramm búzára. Ez olyan rendszer, amelynek nem lehet áldásos következménye. Ha az a nagybirtokos 7*5 kilogramm búzát fizet, akkor fizessen annyit a többi igénylő is
