Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-78

A nemzetgyűlés 78. ülése 1922. évi deczember hó 22-én pénteken. 327 csak a nemzet becsületét, hanem az igazságot is. (Élénk helyeslés.) Mindenki tudja, hogy én a képviselő urak szólásszabadságát a legszélsőbb mértékben mindenkor biztosítottam és ha a képviselő ur bizonyitékokkal áll elő, bármikor szabadon fog beszélni, ha én ülök itt, és meg fogom védeni mindenki ellen. De olyan dolgot állitani, amelyről mindenki tudja ebben az országban, hogy a valóságnak meg nem felel, (Zaj és felkiáltások a jobboldalon és a közé­pen : Hazugság !) ez csak arra lehet jó, hogy ennek a szerencsétlen, nyomorult, szegény magyar nemzetnek ezer és ezer uj ellenséget szerezzen ebben az országban. Ezért egyebet nem tehet­tem, mint hogy a képviselő úrtól most, mivel bizonyítani nem volt hajlandó, a szót megvon­tam. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb­oldalon és a középen.) Pikler képviselő ur személyes kérdésben kér szót. Pikler Emil : T. Nemzetgyűlés ! Kuna P. András: Ki kell dobni! Elnök: A képviselő urat rendreutasítom. Amig én ülök itt, addig nem fog kidobni a képviselő ur senkit. (Helyeslés.) Ebéd után is kötelezők a házszabályok, t. képviselő ur. (Helyeslés.) Pikler Emil: T. Nemzetgyűlés! Mikor én azt kiáltottam közbe, hogy ismerjük Somogyi Béla gyilkosait, akkor a mélyen t. elnök ur arra utasított engem, hogy menjek el az ügyészséghez és ott jelentsem fel őket. Igen t. Nemzetgyűlés ! Mattyasovszky György volt főkapitány a sajtóban nyilatkozott és azt mondotta, hogy a rendőrség kinyomozta Somogyi Béla gyilkosait s átadta őket az illetékes ható­ságnak. A rendőrség mint nyomozóhatóság meg­tette kötelességét, az illetékes hatóság azonban a gyilkosokat szabadlábra helyezte. (Nagy zaj a jobbóldalon és a középen.) Ezt nem én mon­dom, hanem idézem Mattyasovszky György volt főkapitány szavait. (Nagy zaj és felkiáltások jobbfelöl : Hollánék, Fery altábornagy és a többi hol van?) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Azt mondta, hogy ismeri a gyilkosokat ! Azokat tessék megnevezni és ne Mattyasovszkyról tessék beszélni! Pikler Emil : Ugyanezt jelentette ki Beniczky Ödön volt belügy minister is. (Nagy zaj. Fel­kiáltások a jobboldalon és a középen : A neveket mondja meg !) Elsősorban annak a két férfiúnak, akik akkor felelősségteljes állásban voltak, köte­lessége, hogy az ügyészséghez elmenjenek. En nem voltam akkor hivatalos állásban. (Zaj.) Meg fog jönni mindennek az. ideje. Ez a köte­lesség elsősorban Beniczky Ödönre és Mattya­sovszky Györgyre háramlik. Szomjas Gusztáv: Ne takaródzzék Beniczky­vel. (Zaj.) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Teljesen szokat­lan módja a magyar parlamentben való fellé­IÍAPLÓ vn. pésnek az, hogy egy képviselő itt a legsúlyosabb szót mondja ki, amit mondhat : hogy ismer eb­ben az országban gyilkosokat és tudja a nevüket. Pikler Emil : Azt nem mondtam, hogy a nevüket tudom ! Elnök : Én hivatalos állásban voltam. Ha tudtam volna bármikor, vagy ha valaki meg­említette volna a neveket előttem, odaálltam volna és megtettem volna a kötelességemet. A képvi­selő ur azt mondotta, hogy ismeri őket. Pikler Emil: Nincs szerencsém személyesen ismerni ! Elnök : Minthogy a képviselő ur adós ma­radt a bizonyítással, rendreutasítom a képviselő urat. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Szólásra következik? Csik József jegyző: Dénes István! Dénes István : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Végtelenül fáj nekem, hogy ilyen hangulatban és ilyen dolgok megtörténte után kell indemni­tási beszédemet megtartanom. Három hétig, t. Nemzetgyűlés, betegen fe­küdtem (Zaj. Halljuk! Halljuk!) és hálát adok az Istennek, hogy betegen feküdtem, hálát adok az Istennek, hogy az ágyhoz voltam szögezve és nem vettem részt ennek a nemzetgyűlésnek ülésein. Mert ez a nemzetgyűlés az elmúlt na­pokban és hetekben olyan képét mutatta ennek az országnak, mintha egy halálra gázolt, halálra sújtott nemzetnek utolsó vergődése volna. (Moz­gás jobbfelöl.) Személyeskedés, személyes torzsal­kodások a Ház minden oldalán, mint hogyha a haragnak és a gyűlöletnek a lehellete sugá­rozna egymás felé, mint hogyha ebben a nem­zetgyűlésben nem egy szerencsétlen, letiport nem­zetnek a fiai ülnének, hanem mint hogyha a világ összes ellenségei, a magyar nemzet ellenségei ülnének itt, ugy tépik, ugy marják egymást a nemzetgyűlési képviselők a Ház minden oldalán. Erdélyi Aladár : Meghallgatjuk mi szivesen a komoly beszédet. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Dénes István : Ezen az oldalon is, a túlsó oldalon is amazon az oldalon, minden oldalon személyeskednek és sértik azt a nivőt, amit a nemzetgyűlésen meg kell őrizni. (Helyeslés jobb­felől. Zaj jobb felől.) Engedelmet kérek, némileg jogot formálok ahhoz, hogy én itt megpecsételjem azt, hogy nem olyan tárgyilagosak a képviselők, amilyennek lenni kellene, mert én többször szólaltam fel a magyar nemzet legégetőbb kér­déseiben, amelyért minden oldalról súlyos táma­dások értek, de nem hallották az én számról egyetlen egy alkalommai sem, hogy bárkinek a személyét bántottam volna, megrágalmaztam volna, nem hallották tőlem hogy én itt a nemzet­gyűlésen a nemzet drága idejét arra pocsékoltam volna, hogy a személyes, piszkos dolgokkal molesz­táltam volna a nemzetgyűlés tagjait, Tragédiáját éli a magyar nemzet. Hogyha nem tudunk felemelkedni a nemzet 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom