Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-74

À nemzetgyűlés 74. ülése 1922. egyházát mennyire szerette, abban mindnyá­junknak élő példát szolgáltatott. Liberális ő a laikus morál szempontjából soha nem volt. Mmt liberálist azokj vindikálják maguknak és azok mondják annak, akik a maguk 50—60 éves bűneiket Tisza nagyságával akarják eny­híteni, palástolni, takargatni. Hiszen Prohászka Ottokár is jódarabig lánglelkü - liberális főpap volt, mindaddig, amig szavait félremagyaráz­hatták; de mihelyt kiállt a porondra és gerin­ces magyarnak mutatkozott, mihelyt rámutatott a krisztusi igazságokra, amelyekkel sújtani is lehet, akkor rögtön elmúlt a nagy szerelem Prohászka iránt, (ügy van! jóbbfelol. Zaj bal­felöl. Halljuk! Halljuk!) Ugron Gábor: Indexen volt! Láng János; Mihelyt ezt irta (olvassa): »Sok embernek be volt kötve a szeme és nem láthatta a szabadkőművesség igazi ábrázatát. Azt mondták nekünk, hogy ártatlan jótékony­kodó gyülekezet volt a szabadkőművesség. Most már reméljük, hogy felnyilnak a gimplik szemei is, akik eddig homályosan láttak és látják, hogy az internacionális defetista banda, amely gyű­löli az egyházat és tiszteli Mefisztót és Ahas« vért, tág kaput nyit a zsidó-inváziónak és tapossa a keresztény nemzeti tradíciót.« Erre aztán elmúlt a nagy szerelem Prohászka iránt. Meskó Zoltán : Nagyon helyesen ! Láng János: A liberalizmus harca eleinte sunyi, alattomos, maj i később agresszív harcot jelentett a fennálló társadalmi és állami beren­dezkedés ellen, mely a keresztény morál pillérein alapult és harcolt minden pozitív erkölcsi és vallási felfogás ellen, nevezetesen különösen a keresztény erkölcsi világnézlet ellen. Évtizedes harc a liberalizmus, a krisztiánus és az anti­krisztiánus világnézet között. Az anyagi és erkölcsi világnézet küzdelme ez, a belső romlottságból fakadó gyűlöletnek a belső erkölcsi tartalommal való mérkőzése. Es volt gondja ennek a liberális elvű kornak arra, hogy mindenkit és mindent alárántson, bepisz­kítson és beszennyesitsen, akiben még volt élő hit és volt élő honszeretet, és aki az ő élő hite és honszeretete szerint cselekedni tudott és akart. Pakots József: Bethlen támogatta! Láng János : Magyar embert azokkal szem­ben, akik a restaurációnak nagy munkájában részt venni nem kívánnak, mert abban részt sem tudnának venni, mivel egyéni és erkölcsi felfogásuknál, világnézetüknél fogva arra nem is alkalmasak, mondom, magyar embert ezekkel szemben az intranzigens faji és magyar érzés, keresztény embert pedig a krisztiánus érzés, még pedig az ortodox krisztiánus érzés kell, hogy jellemezzen. Ebből a szempontból kell nekünk a liberá­lis kor összes alkotásait revideálnunk. Ez a magyar érzés tudni akarja és számon kell hogy kérje, kikkel szaporodtunk mi akkor, amikor odakünn álltunk a fronton 3 kikkel szaporodtunk évi december hó 18-án, hétfőn. 11 mi akkor, amikor vért és életet hoztunk áldo­zatul; mert hiszen szaporodtunk 1914 óta, ezt a statisztika mondja, és megmondja másvalaki is, akire majd később térek ki. A liberális Amerika kontingentálja a be­fogadható idegenek számát. A legelemibb köte­lességünk nekünk az, hogy szintén kontingen­táljuk a befogadható idegenek számát és revi­deáljuk azokat, akik 1914 óta ide bevándoroltak. A sokszor hangoztatott liberális Amerika csak amerikai állampolgárt ismer, csak olyat, aki kérlelhetetlenül kell, hogy aláhajtsa fejét az amerikai törvényeknek. Nálunk még mindig ezrek és ezrek, sőt talán százezrek vannak, akik nem idevaló állampolgárok és vétenek az itteni törvények ellen. Legelemibb kötelességünk az, hogy fogjunk egy-két kocsit, vagy akár egy egész vonatot, tegyük rá őket erre, mert telje­sen feleslegesek, teljesen nélkülözhetők. Meg kell ezt tennünk most, ha már nem voltunk elég éberek ahhoz, hogy a határon be ne engedjük őket. Abban, hogy kik ezek, nem hivatkozom statisztikára, mert az esetleg téved­het, de nem tévedhet a liberalizmus leghivatot­tabb szócsöve, a Világ, amely tudtunkra adja, hogy amikor mi 1914-ben künn álltunk, akkor ide Bukovinából, Galíciából és a Moldvából vándoroltak be- és schlissoltak be az idegenek. Kiss Menyhért: Halljuk az adatokat! Láng János : Meg kell vizsgálni azt is, hogy ezek a bejött idegenek micsoda vagyonnal ren­delkeztek akkor, amikor ide bejöttek ; és amikor kitoloncoljuk őket, kitessékeljük őket innen, meg kell nézni, mit akarnak magukkal vinni, mert nekünk tudnunk kell, hogy kiknek verejtékéből sajtolták össze millióikat és harácsolták össze pénzüket. Jöjjenek segítségünkre itt mindazok, a ik tudják, hogyan sajtolódott össze ez a nagy vagyon, akik tudják, hogy a milliók honnan erednek. Valószínűleg mindenki tudni fogja azt, hogy a bódék előtt hosszú, türelmes sorokban álló munkásoknak és munkásasszonyoknak verej­tékéből harácsolódtak össze. Az önként kiván­dorlókat pedig, amennyiben vagyonuk van és ezt a nemzeti vagyon kisebbítésével és sérelmé­vel előre akarják küldeni, vagy ki akarják vinni, vagyonuk kétharmad részének elvonásával kel­lene sújtani. Kiss Menyhért : Jöjjenek vissza az ameri­kaiak ! Láng János : A magyar faji érzés elsőrangú kötelességévé teszi minden arra hivatott f aktornak s hogy a magyar haza, a magyar faj és társadalmi osztályok a jó erkölcs ellen vétőket, ha ez még oly alattomosan és még oly bujkálva történik is, hivatalból üldözze. Szinte megdöbbentő és örök szégyene marad a magyarságnak, hogy itt ezeken a padokon is ülnek ma olyanok, akik az ellen­séggel, az ország megrontóival cimborálnak és tartanak fenn t cimboraságot még ma is, és a dolgokról, az itteni állapotokról hamis beállításban 11*

Next

/
Oldalképek
Tartalom