Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.
Ülésnapok - 1922-78
: vi deczemher hó 22-én pénteJcen. 203 A nemzetgyűlés 78. ülése 1922, nek. (Felkiáltások half elöl: Akárcsak ma!) Mindezek azonban nem váratlanok előttem, ugy hiszem igy volt és igy lesz mindig. Az igazságnak, a változtatásnak sok ellenségei voltak mindenkor, kivált azok, akik materialiter veszítenek.« Rothenstein Mór: Deák Ferenc mint destruktiv ! Griger Miklós : Mi ugy látjuk, hogy a földreformra lehet azt a latin közmondást alkalmazni: parturiunt montes, nascitur ridiculus mus, hegyek vajúdnak és egy nevetséges egér születik, mert amit nálunk fölbirtokreformnak neveznek, az, nem mondom, hogy mindenütt, de például Nyugat-Magyarországon, ahol én járok és ismerem a viszonyokat, porhintés. (Helyeslés balfelöl.) A törvényből nem lett élet, hanem maradt egy esomó kancsal paragrafus, amelyeknek labirintusában a földreform ugy jár, mint mikor a sok bába között a gyermek — elvész. Két év óta folynak az összeírások, tárgyalások és az eredmény : egyik barázda a másik barázda mellett, az egyik megye a másik megye mellett marad, közben azonban nő a gyűlölet, az elkeseredés és bizalmatlanság. Pikler Emil: Ezért kell a rendtörvény Î Griger Miklós : Ma már, t. Nemzetgyűlés, a vidéken, ismétlem, sok helyütt kacagnak, ha a földbirtokreform szóba kerül . . . Kiss Menyhért: Fájdalmasan, keserűen kacagnak ! Griger Miklós : . .. Látva azt, hogy a földbirtokreform egyrészt csigaléptekkel halad, másrészt méreteiben is olyan kisarányu, hogy reformnak alig nevezhető, megalakítottuk a földbirtokreform szövetségét, amelynek tagjai a következő t. képviselők: Baross János, Beck Lajos, Cserti József, Csik József, Dénes István, Drozdy Győző, Griesswein Sándor, csekélységem, Haller József, Horváth Zoltán, Hegymegi-Kiss Pál, Kiss Menyhért, Létay Ernő, Lakó Imre, Meskó Zoltán, Nagy Ernő, Rákóczi Ferenc, Szakács Andor, Szabó József, Szilágyi Lajos és Strausz István. (Felkiáltások jobbfelöl : Hol vannak a-kisgazdák? A vérbeli kisgazdák?) Szabó István (nagyatádi) : A tárgyalásnál nincsenek itt az aláiró képviselők sem ! (Egy hang jobb felől: Kevesen vannak!) Kiss Menyhért : Leszünk még többen is ! Griger Miklós: Továbbá Pakots József és Homonnay Tivadar. T. Nemzetgyűlés, a kormánypárt több tagja . . . (Zaj.) Kiss Menyhért: Leszünk még többen is! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Griger Miklós : A kormánynak kisgazda tagjai közül többen aláirtak a nyilatkozatot annakidején, mivel azonban őket a pártfegyelem köti, nem tekintjük őket kombattáns elemeknek. (Egy hang balfelöl: Majd a rendtörvény elintézi az egészet! Egy hang jobbfelöl: Nem tartják szerencsének !) T, Nemzetgyűlés ! Amikor ezt tisztelettel bejelentem, minden félreértés és rosszhiszemű magyarázat elkerülése végett leszögezem, hogy nem óhajtunk a népben elérhetetlen vágyakat kelteni. Mi nagyon jól tudjuk, hogy olyan földbirtokreformot, amely minden igényt kielégítene, amely minden reményt valóra váltana, csinálni nem lehet, egyszerűen azért, mert sokkal kevesebb a rendelkezésre álló föld, mintsem az összes igényeket kielégíteni lehetne. Szomjas Gusztáv: Hol vannak a kombattánsok ? Griger Mjklós : Épen azért, mert ezt tudjuk, nem kívánunk délibábot varázsolni a nép elé és ezzel a népnek és országnak ártani. Az sem célunk, hogy a nagybirtokot teljesen feleslegessé tegyük és az egész vonalon felaprózzuk csak azért, mert nagybirtok. Célunk az, hogy a nemzetgyűlésben a foldbírtokreform kérdését felszínen tartsuk, a foldbírtokreform törvénynek végrehajtását megnehezítő vagy meghiúsító akadályokat az útból elgördítsük, a kormányt arra szorítsuk, hogy ama gáncstevő tényezőkkel szemben, amelyek a nemzetgyűlés által megszavazott ós szentesitett törvénynek a végrehajtását erővel és furfanggal meggátolják, kellő erólyt tanúsítson; hogy a földbirtok helyesebb megoszlását célzó, de nem biztosító törvényt novelláris utón kiegészítsük, esetleg revideáljuk, hogy az tényleg olyan legyen, amelytől a földbirtok egészségesebb megoszlását lehet várni és főleg ama célunknak és óhajunknak elérését, amelyet annak idején itt kifejeztünk : a szociális békének biztosítását a falun. (Helyeslés. Felkiáltások balfelol : Békét kell teremteni ! Es nem rendtör vény nyél !) A földbirtokreform végrehajtását különféle tényezők akadályozzák. Az első és főok, amiért a foldbírtokreform végrehajtása megakadt és csak papiroson van meg, a nagybirtokosaink szűkmarkúsága. Es amikor ezt megállapítjuk, szükségesnek tartom nyomatékkal kifejezni, hogy nem általánosítok, mert aki általánosít, az hazudik. En is sérteném a tárgyilagos igazságot, ha azt állítanám, hogy az egész nagybirtokos osztály érzéketlen ezen fontos szociális problémával szemben. Elismerem, hogy vannak nagybirtokosok, akik kellő szociális érzékkel bírnak, ezek azonban kivételek, és majdnem azt mondhatnám, hogy ritkák, mint a fehér holló. A nagybirtokosok többsége a kommunizmust mintha teljesen elfelejtette volna. A kommunizmus alatt azt mondották, hogy odaadnák szívesen földjüknek felét, ingyen is, csak megváltoznék az a helyzet ; akkoriban tálcán hozták volna és ajánlották volna fel birtokuk felét a népnek. Most azonban igen sokan köztilük ugy viselkednek, hogy ha szíjakat vágnának a hátukból, akkor sem jajdulnának fel annyira, mint akkor, amikor arról van szó, hogy néhány hold földet leadjanak földjükből, nem is ingyen, hanem méltányos áron, tisztességes feltételek mellett. (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) . Pedig a megváltás feletti fájdalmukat eny*
