Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.
Ülésnapok - 1922-77
A nemzetgyűlés 77. ülése 1922. évi december hó 21-én, csütörtökön. 273 zései a törvényjavaslatnak, amelyek, ha törvényerőre emelkednek, ugy és újból kijelentem, hogy ez az egész ország egy nagy börtönné fog átalakulni, amely börtönben mindenki gyanús, veszélyes és aggályos lehet s akármelyik pillanatban e nagy börtönnek egy szűkebb részébe kerülhet. (Ugy van! a szélsobalóldalon. Mozgás.) Ugy látszik, hogy a kormány az épitőmunkáját ebben keresi. Építkezik; hiszen van már fegyházunk, toloncházunk, a rend törvény alapján lesz most már dologházunk is. Csak nincs elég kórház, nincs elég szegényház és nincs sok, ehhez hasonló szociális közintézmény ! A sztrájktörő intézmény megszervezésével a belügyminister ur azt gondolja, hogy a munkáskérdóst egyszeriben elintézte. Szerintem egy kormányf érfiunak ennyire tévednie nem szabad. Mert ehhez a kérdéshez még szava lesz — itt a leghatározottabban jelentem ki — a munkásságnak is; (Ugy van! a szélsőbal oldalon.) itt kell bejelentenem azt, hogy e törvényjavaslat ellen nemcsak a nemzetgyűlés falain belül indul meg a harc, hanem ezeken a falakon túl is megindul ez a harc, (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) és ebben a harcban az egész ország lakossága részt fog venni. (Zaj és felMáltások jobb felöl: Lázítás!) Halász Móric: Micsoda beszéd ez? Nem lehet fenyegetőzni ! (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől. Felkiáltások a szélsobalóldalon : Fegyházat csinálnak az országból!) Elnök: Csendet kérek! Pakots József: Tessék Apponyi mai cikkét elolvasni ! Halász Móric : Semmi közöm hozzá ! Igy fenyegetőzni nem lehet ! Nem az utca fog törvényt hozni, mint a szovjet idejében ! Dénes István : A magyar nemzetnek joga van dönteni! (Egy hang a szélsőbaloldalon: {Ezzel nem készítik elő a nagy magyar egységet ! Félkiáltások a középen : Oroszországot visszasírják !) Pakots József (közbeszól). Elnök : Pakots képviselő urat kérem, méltóztassék csendben lenni. Kabók Lajos : A belügyminister ur a rendtörvényjavaslatával izgatókat és lázitókat keres ; én itt a nemzetgyűlés előtt és az egész ország ítélőszéke előtt ki merem jelenteni, hogy tulajdonképen lázitó és izgató az, (Egy hang jobbfelől : Aki igy beszél !) aki ilyen törvényjavaslatot szerkeszt és aki ilyen törvényjavaslatot törvényerőre segit emelni. (Ugy van! a szélsobalóldalon. Ellenmondások jobbfelől.) Ez a törvényjavaslat az egész országot fellázítja és felizgatja. (Ellenmondások jobbfelől. Egy hang jobbfelől: A falun kívánják!) Az ország nem fogja tűrni azt, hogy ilyen törvényjavaslatból tényleg törvény is legyen. E törvényjavaslatnak törvényerőre emelése a cárizmusnak Magyarországba való átültetését jelenti. {Zaj jobbfelől és a középen. Elnök csenget.) E törvényjavaslat törvényre emelése az egész ország ellenkezésével fog találkozni. (Ugy van ! a széhőbalodalon. Zaj jobbfelöl és a középen.) Patacsi Dénes : Mi többen vagyunk, mi vagyunk az ország! Elnök : Patacsi képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólásával a szónokot zavarni. Pakots József: Menjen Patacsi a nép közé és hallgassa meg, mit mond! Elnök : Pakots képviselő urat másodszor kérem, méltóztassék csendben lenni. Patacsi Dénes: Gyerünk ki velem! Elnök : Patacsi képviselő urat másodszor kérem, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni ! Kabók Lajos: Ezekben domboríthattam ki a kormánnyal szemben érzett bizalmatlanságom indokait, miért is az indemnitási törvényjavaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik : Forgács Miklós jegyző : Perlaki György ! Perlaki György : T. Nemzetgyűlés ! Kabók Lajos t. képviselő ur egy igen érdekes témát hozott ide, Örülök annak, hogy ezt a kérdést ide hozta, legalább ezzel a kérdéssel szakszerüleg is foglalkozhatunk. (Halljuk! a középen.) Már régebben foglalkoztam szénkérdéssel és foglalkoztam ezzel a kérdéssel is, és őszintén mondom, sajnálom, hogy a t. képviselő ur nagyon sok tévedésbe esett (Mozgás a szélsobalóldalon.) és bizonyos mértékig talán idealistának mondható, ha azt gondolja, hogy a mai viszonyok között ezek a tervek megvalósíthatók. A szénmennyiségre vonatkozólag téved az igen t. képviselő ur, mert én azt hiszem, hogy 70—80 é\ig a jelenlegi szénkészlet nem elégséges, már csak azért sem, mert iparunknak okvetlenül fejlődnie kell s igy sokkal több mennyiséget fog fogyasztani, tehát többre is lesz szükségünk. Azért feltétlenül gondoskodnunk kell arról, hogy a szénben rejlő energiát szerezzük meg. Erről azonban egyelőre nem itt kell beszélnünk. Ez egy szakszerű előadás keretébe való és tulajdonképen a szakköröket illeti. Nagyon téved az igen t. képviselő ur, ha azt hiszi, hogy azok az elektromos centrumok, amelyeket ő tervez, 100—150 milliárd koronából felállíthatok. Egyáltalában ma pénzünk értékének és különösen az árucikkek árainak állandó változása következtében terveket, költségvetést készíteni nem lehet. Kabók Lajos: Annál több lesz a megtakarítás ! Perlaki György : Dehogy lesz több ! Nem találunk egyetlen egy kőművesmestert, vagy építészt sem, aki fix árért egy építkezést elvállalna, s a legtöbb vállalkozás ma rezsiköltségben történik, vagy pedig más úton-módon igyekeznek a rettenetes nagy árkülönbözetet áthárítani a félre. De megfeledkezett az igen t. képviselő ur egy másik energiaforrásról, t. i. a viz hajtó^ erejéről is.
