Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-76

194 Â nemzetgyűlés 76. ülése 1922. 1. lépjen haladéktalanul érintkezésbe az olasz és cseh kormányokkal arra néz ve ; hogy egyrészt az Adriai-tenger partján, másrészt a Magas-Tátra fenyves vidékeinek egy-két pontján jelöltessék ki tüdőbetegeink számára egy-egy üdülőhely, illetve klimatikus gyógytelep, hova minden nehézség és vexálás nélkül j uthassanak ki az állam legmesszebb­menő anyagi támogatása mellett, az anyagilag kevésbé jól szituált és vagyontalan tüdőcsucs­hurutos és tuberkulotikus betegeink, minthogy tudvalevőleg még ma is a klimatikus kúra úgy­szólván az egyedüli gyógytényező a tüdőbaj eseteiben ; t 2. tekintettel a rengeteg nyomorokozta és háborús megbetegedésre, (főképen a tuberkulózisra és vérbajra) és tekintettel a minden téren tapasz­talható erkölcsi lezüllésre és a házasulandóknak sokszor hihetetlenül nagy fokban meglazult lelki­ismeretére, rendeltessék el a házasság előtt a köte­lező hatósági orvosi vizsgálat, illetve Wassermann­féle vérvizsgálat. 3. létesíttessenek a járások székhelyein a járási tisztiorvos vezetése alatt bakteriológiai és vegyi-, illetve vérvizsgáló laboratóriumok ; 4. oktattassanak ki a középiskolák legfelsőbb osztályaiba járó serdülő ifjak (az iskolaorvos által) a venereás bajok patológiájára és az azok ellen való védekezésnek minden létező módjára.« (Élénk helyeslés.) Ezek után rátérek fajunk egyik harmadik romboló tényezőjére, amely már nem bakterioló­gikus fertőzésen alapul és nem is a nyomor követ­kezménye, mint pl. a tuberkulózis, hanem helyesen mondva a nyomor dacára grasszál és rombol, és ez az általánosan ismert vegyi méreg : az alkohol. Az imént fejtettem ki röviden azt a romboló hatást, amelyet akár a szerzett, akár az örökölt vérbaj kiváltani képes, rámutattam arra, hogy át­öröklés esetén — annak kapcsán — milyen szellemi dekadencia, lelki abnormitások, ideg- és elmekór­tani jelenségek tapasztalhatók, és sajnos, hangoz­tatnom kell azt, hogy az alkoholizmus kapcsán hasonló patológiai jelenségek, talán még elterjed­tebb mértékben, habár kórtanilag némileg más irányú vonatkozásokban észlelhető. Mig ugyanis ha párhuzamot vonok a venereás bajok és az alkohol rombolása között, a vérbaj kapcsán in­kább a késői ideg-, elme- és gerincbántalmat lát­juk kifejlődni, addig az alkoholizmus kapcsán, nem számitva most az alkoholista szülőktől szár­mazó ivadékok defektusait, inkább az intellektus­nak és erkölcsi érzéknek nagy ágybéli központjait látjuk súlyosan megtámadva, azonkivül a testi silányság is gyakoribb az alkoholista szülőktől származó ivadékoknál, mig ellenben az igazi súlyos és gyógyithatatlan elmebántalmak inkább a vérbaj kapcsán fejlődnek ki. Ami a belső szerveket, a tüdőt, májat, szivet és veséket illeti, ezek inkább az alkoholizmus kapcsán szenvednek súlyosan és inkább az alkoholizmus kapcsán fejlődnek ki itt az u. n. gyógyithatatlan szervi bajok. Az alkohol tudvalevően a legnagyobb sejtmérgek egyike, az évi december íió 20-án, szerdán. alkohol ugyanis elsősorban az elképzelhetetlen­ségig szubtilis, finom struktúrájú agykéregsejtekre hat legfeltűnőbben. A legközönségesebb ittas álla­pot, sőt már az a bizonyos uri-spicc sem egyéb, mint már molekuláris zavar az agyszemsejtecskék működésében, mely zavar ugyan jóidéig átmeneti és múlékony, azonban egyszerié s többnyire várat­lanul s hirtelen állandósul és beáll t. i. az u. n. delirium tremens. De ez még mind hagyján ; ez eddig egy lecsúszott, individuumnak, hogy ugy mondjam, megérdemelt bűnhődése könnyelmű szenvedélyéért és állhatatlanságáért. Faj védelmi szempontból sokkal fontosabb az, hogy az agysejteknek bár átmeneti és múlékony, de többször megismétlődő zavara az utódokban már azok elsatnyulását, súlyosan kóros állapotát eredményezi, amely legtöbbször elmegyengeség­ben imbecillitásban mutatkozik, de mutatkozha­tik sok minden más súlyos ideg- és elmebajban, sőt az u. n. erkölcsi hülyeségben, a moral insanity képében is. Mindmegannyi súlyos kórkép, az utó­dok meg nem érdemelt bűnhődése a legszigorúbban elitélendő apák bűneiért. Az alkoholizmus a vérbajjal együtt ugy a szegényebb, mint a gazdagabb néposztályokban egyformán szedi áldozatait. Ismerek bortermelő vidéket, ahol a jómódú gazdák már az egyéves gyermeket is borral traktálják, mondván, hogy ez csinálja, ez szaporitja a vért. Pikler Emil : Mégsem csukják be a pálinkás­boltokat ! Alföldy Béla: Hogy azután az ilyen indivi­duum, akinek — hogy ugy mondjam — lelki tük­rén már ab ovo ott van az a bizonyos, a tiszta szellemi működést és kifejlődést gátló veszélyes folt, rövidesen hova jut, azt hiszem, felesleges fejtegetnem. És én azt hiszem, hogy tekintettel arra a kétségtelenül megállapított tényre, misze­rint az alkoholizmus folytán az erkölcsi érzék nagy ágybéli központjait olyan gyakran látjuk súlyosan megtámadva, ha végigvizsgálnók annak a bizonyos bolsevizmusnak nevezett politikai torziránynak minden judicium és jogérzés hiányában a legször­nyűbb szélsőségek által annyira befolyásolható hiveit és követőit, ezen lelki betegek legnagyobb részénél ott találnók a szerzett vagy öröklött alkoholizmust, mint egyedüli és kizárólagos etioló­giai momentumot, (Ugy van ! jobbfelöl.) Már most az a kérdés : hogyan élimina Ihat juk ezt a romboló tényezőt ? Nézetem szerint csakis a nép helyes nevelésével, a nép felvilágosításával érhetjük el célunkat. Szeder Ferenc : A pálinkásboltok becsukásá­val. Alföldy Béla : Igenis, tárjuk fel előtte népszerű előadások, okos és erkölcsös sajtótermékek, nem­zeti kultúrát istápoló népirodalmi művek stb. utján az alkohol káros és romboló hatását. Szeder Ferenc : De ha az állam maga jövedel­mezteti ezt az üzletet ! Rainprecht Antal : A szónok nem tehet arról ! Alföldy Béla : Ha a kocsmák felét bezárják,

Next

/
Oldalképek
Tartalom