Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-75

162 A nemzetgyűlés 75. ülése 1922. évi december hó 19-én, kedden. Nem kezelik, t. Nemzetgyűlés, egyáltalán nem törődnek vele. A hivatalos körök számára mezőgazdasági szociálpolitikai kérdés komoly érte­lemben egyáltalán nem létezik. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Drozdy GyŐZŐ: Utolsó pária a mezőgazdasági munkás. Szeder Ferenc : A szociálpolitikai kérdések szoros összefüggésben vannak a népesség kérdé­sével. Döntő módon befolyásolja a népesség szám­arányát, a népesség fejlődését az, hogy mennyire van körülbástyázva az egészségüknek, életüknek védelme a szociális intézkedésekkel. Sokszor hallottam ebben a teremben a magyarság védelmé­ről beszélni ; sokszor hallottam arról, hogy csak a magyarság megerősitése révén lehet visszaszerezni az ország régi nagyságát és régi területeit, azon­ban tapasztalatom az, hogy ezek csak üres szóla­mok, tartalom nélkül. (Az elnöki széket Almásy László foglalja él.) Ha a statisztika szemüvegén keresztül néz­zük az ország közállapotát és a népesség fejlő­dését, könnyű a megállapítása annak, hogy pusztulunk, veszünk minden téren, pusztul a dolgozó emberek összessége és sehol semilyen kormányintézkedést nem látunk arra nézve, hogy ezt a pusztulást megakadályozni töreked­nénk. (Felkiáltások baífélől : Jön a rendtörvény !) Drozdy Győző: Az még jobban pusztít! Csontos Imre: Rendnek kell lenni, azt mondta a német is! Szeder Ferenc: Állitásom igazolására fel­olvasok itt a központi statisztikai hivatal füze­téből egynéhány adatot. E szerint az adatok szerint 1921 ős 1922 első kilenc hónapjában a következő születések és elhalálozások történtek: élve született 1921 első kilenc hónapjában 165 028 egyén, ebben az esztendőben pedig ugyanezen idő alatt 183.612, tehát lényeges a szaporodás. Halva született ugyanezen idő alatt 4224, ebben a kilenc hónapban pedig 4708. Egy éven alul elhalt 32,971 és — ugyanolyan sorrend­ben — 38.733. Tehát, amint látjuk, a szaporo­dás is emelkedik, de a halálozási arányszám is a halva születetteknél egyrészt, másrészt pedig az élve születetteknél is. Hét éven alul elhalt 46.571, ebben az esztendőben 52.207, hót éven felüli tavaly 65.376, az idén pedig 80.694, úgy­hogy 1921. év kilenc hónapjában 9 ezrelék volt a népszaporodás, ebben az év kilenc hónapjában pedig 8 4, tehát lefelémenő tendenciát mutat a népszaporodás. De a különféle betegségek (Egy hang jobb felöl : Ennek nem oka a kormány !) és ezek között különösen a tüdőbetegség pusztít a legrémesebben különösen az Alföld magyar­lakta valósaiban és nincsen szociálpolitikai intéz­ményünk, amely ellensúlyozná ezt a pusztítást. Csontos Imre : Nem tiltják be a zsidó pálin­káját! Azt kellene lefokozni! (Félkiáltások bal­felöl: A kormány szurrogálja azt is!) ügyét, még pedig ugy, mint ahogy Németország-. ban csinálják. Ott nem fordulhatnak elő olyan abszurd dolgok, mint amilyeneket itt ismertettem, A köztünk és közöttük levő különbség jellemzésére elég csak annyit mondanom, hogy ott igenis alkal­mazzák az üzemekben a rokkantakat és amikor a mostani valutaingadozás bekövetkezett, közel 7000 márka havi drágasági segélyt szavaztak meg visszamenőleg a rokkantaknak. Amikor szembeállítjuk azt az egy tényt, hogy itt az özvegyasszonyoknak 200 koronát, a rokkan­taknak 100 és 200 koronát adunk majd havonta, ha a felemelt járulékot megkaphatják ; azzal az elbánással, amelyben a rokkantak Németország­ban részesülnek, ez a tény mély szomorúsággal tölthet el valamennyiünket. Azt hiszem, bármilyen ellentét választ is el bennünket politikai tekintet­ben a túlsó oldaltól, a túlsó oldal is egyetért velem abban, hogy a rokkantak ügyét végre valahára törvényes utón rendezni kell. Ezt a törvényes rendezést ugy értem, hogy egyrészt köteleztesse­nek az üzemtulajdonosok arra, hogy a munkaképes rokkantakat alkalmazzák, (Helyeslés jóbbfélől.) másrészt pedig, hogy azoknak a rokkantaknak, akiknek rokkantsági foka olyan, hogy egyáltalán nem vagy alig tudnak dolgozni, legalább a mini­mális lét biztosittassék. Ehhez a kérdéshez rögtön be is terjesztek egy határozati javaslatot. Kernelem, hogy amikor majd e határozati javaslat fölött szavazásra kerül a sor, a t. Nemzetgyűlés nem fog bennünket ebben a kérdésben leszavazni. Propper Sándor : Hiu remény ! Szeder Ferenc (olvassa): »Határozati javaslat. Utasítsa a nemzetgyűlés a népjóléti minister urat, hogy a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ügyének törvényes rendezése céljából terjesszen sürgősen törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé. A javaslat a háború eme szerencsétlenjeinek legalább a szerény megélhetést biztosító rendel­kezésein felül tegye kötelezővé az üzletekben, vállalatoknál, bankokban, gyárakban és mező­gazdasági üzemekben a munkaképes hadirokkan­t ak alkal mázasát.« Egy lás szünetet kérek, elnök ur ! Elnök: A házszabályok értelmében nem ad­hatok szünetet. Szeder Ferenc : Köszönöm ! Elnök: Két órai szünet volt, képviselő ur; ez teljesen elég volt. Szeder Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! Az eddig előadottakkal — szerintem — szervesen össze­függésben van a mezőgazdasági szociálpolitiká­nak kérdése is. Aki ismeri a magyar mezőgazda­sági szociálpolitikát, az itt egy agrár államban. ahol a lakosság legnagyobb része a mezőgazdaság­ból él, mezőgazdasággal foglalkozik, megdöbbenve áll az előtt a könnyelműség előtt, — és ha erősebb kifejezést akarnék használni, azt mondanám ; lelkiismeretlenség előtt — ahogyan a mezőgazda­sági szociálpohtikai kérdéseket nálunk kezelik, ha egyáltalán kezelésnek lehet azt nevezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom