Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-72

10 A nemzetgyűlés 72. ülése 1922. évi deczemher hó 15-én, pénteken, lottam, hogy az én nevemet felolvasták volna! (Ndgy zaj balfélöl.) Szabó István (sokorópátkai) : Olyan nagy lárma volt, hogy nem hallotta az ember! Horváth Zoltán: A házszabályokhoz kérek szót. Elnök : A képviselő urat megilleti a szó. Horváth Zoltán: T. Nemzetgyűlés! Mintán az elnök ur az enunciációt megtette, a határozatot kimondotta, azt hiszem, hogy ezt a határozatot revizió alá venni nem lehet. (Ugy van! balfélöl) Miután az elnöki enunciáció megtörtént, én kérem, hogy az előttem szóló képviselő urnák inditványát, mint házszabályellenest, méltóztassék tárgytalannak tekinteni. Elnök (esengd) : Csendet kérek, képviselő urak ! T. Nemzetgyűlés ! A házszabályok 250. §-a világosan előírja, (Halljuk! Halljuk!) hogy: • »50 jelenlevő képviselő Írásban benyújtott indítványára«. A névsor kétszeri felolvasásának ebben az esetben nincs helye. (Ugy van! balfélöl.) .Kétszeri felolvasásnak van helye a szavazás elrendelésénél, amikor a házszabályok kifejezetten elrendelik, hogy a távollevők nevei is felolvastassanak. Erre az esetre vonatkozólag azonban a házszabályok ugy intézkednek, hogy 50 képviselőnek jelenlétét kell konstatálni. Ez megtörtént, 48 képviselő van jelen, a határozatot ennek érteimében kihirdettem. Most rá kell térnünk az indemnitás tárgyalására. (Halljuk ! Halljuk!) Ki a következő szónok? Forgács Miklós jegyző: Drozdy Győző! (Halljuk ! Halljuk !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyeiket elfoglalni és a tanácskozást lehetővé tenni. (Zaj,) Csendet kérek. Drozdy Győző : T. Nemzetgyűlés ! Az indítvány, amely felett.. . (Zaj a jobbóldalon. Halljuk! Halljuk! balfélöl.) Pikier Emil : Miért az a nagy izgalom ? Már mást is ért baleset! (Zaj.) Urbanics Kálmán: Ne elnököljön! A szovjetban lehetett elnökölnie ! (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben lenni. így nem tudjuk megkezdeni a tanácskozást. Drozdy Győző: Az az indítvány, amely felett az imént kellett volna a Háznak döntenie, egyáltalában nem ütközött volna bele a mi felfogásunkba, sőt mi magunk is szerettük volna, ha túlestünk volna rajta, mi magunk is szerettük volna, ha a túloldalon ülő, az ivet aláiró képviselőtársaink fontosnak tartották volna, . .. Propper Sándor: Azt, amit aláirtak! Drozdy Győző : ... hogy megjelenjenek, mert magunk is szükségesnek és fontosnak tartjuk, hogy az indemnitási vita sürgőssége kimondassák. Ennek ellenére azonban mégsem vagyunk hajlandód elállni az indemnitásnak komoly, részletes tárgyalásától, mert a mi meggyőződésünk az, hogy minden parlamentnek célja, feladata, sőt maga a lényege is az, hogy a költségvetést és a zárszámadást letárgyalja, hogy ezzel a két tárggyal foglalkozzék, és az a parlament, amely az alkotmányosságnak eme két fontos alaptényezőjéről, a költségvetés és a zárszámadás jogáról lemond, lehet jóindulatú naiv gentleman-ek gyülekezete, lehet jámbor szószátyároknak exkluzív társasága, de az alkotmányosságot őrző parlament nevet csak bitorolja. Két esztendő múlva megüljük a tízéves jubileumát annak, hogy ebben az országban az államhatalom valódi költségvetés ós zárszámadás nélkül dolgozik. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) A politikai abszolutizmus már megnyilatkozott a rendjavaslatban, de abban a körülményben, hogy a kormányzat esztendőkön keresztül nem terjeszt a nemzetgyűlés elé költségvetést és nem számol el az elköltött pénzekről, mi pénzügyi abszolutizmust látunk. Pénzügyi téren is eljutottunk tehát az államvitel legborzalmasabb pontjához : az abszolutizmushoz. Homonnay Tivadar: Ugy látszik, ministertanács van! Egyetlen minister sincs jelen! Haller István: Eügesszük fel az ülést, míg a ministertanács véget ér! Farkas István: Addig fügesszük fel az ülést! Kinek beszólsz? Meskó Zoltán: Kérjél szünetet. (Zaj.) Elnök : Már kérést intéztem és intézkedtem abban az irányban, hogy a kormánynak egy tagja jelenjék meg. Méltóztassék addig türelemmel lenni. A képviselő urat pedig kérem, méltóztassék beszédét folytatni. Haller István: Addig várunk. Ha ők ráérnek, mi is ráérünk! Drozdy Győző : Meggyőződtünk róla már az interpelláció alkalmával, hogy úgyis hiába beszélünk, a kormány nem sokat hederít arra, amit mondunk. Az angol parlamentben 1840-ben forradalmat csináltak azért, mert meg akarták csonkítani a budget-jogot, itt pedig a háború utáni ötödik esztendőben sem hoz ide a kormány komoly költségvetést, a zárszámadásoknak pedig egyáltalában se hire, se hamva. Horváth Zoltán: Fütyül a nemzetgyűlésre! Drozdy Győző: A kormány ezúttal is hathónapi felhatalmazást kér, hat hónapig újra ilyen puszta, szabad és széles felhatalmazás alapján óhajtja elkölteni a nemzet millióit, Bethlen István ministerelnök ur azt mondja, hogy nem kell Magyarországon fascizmus, Magyarországnak nincs szüksége a fascizmusra, és amikor ezt mondja, tulajdonképen megcsinálja a fascizmust. Csakugyan egészen felesleges itt kimondani, hogy szükség van itt a fascizmusra, amikor a kormány fascizmus nélkül is ópugy kormányoz, mintha az volna. Horváth Zoltán: Parlament nélkül!