Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-72

'A nemzetgyűlés 72. ülése 1922. évi deczemher hó 15-én, pénteken. u Drozdy Győző : Azt hangoztatja a kormány­zat, hogy a pénzügyi bizonytalanságban rejlik az oka annak, hogy nem nyújtanak be költség­vetést és hogy zárszámadásokkal sem foglalkoz­tatják a Házat. Azt kérdezem én erre: tudja-e a kormány, hogy Ausztriában, ahol a pénzügyi bizonytalanság sokkai nagyobb, mint nálunk, egy év alatt négyszer nyújtottak he uj költség­vetést, mindig a pénzük akkori értékének meg­felelőleg? Ez tehát nem lehet ok, mert nálunk legalább is egyszer egy évben be lehetne nyúj­tani a költségvetést. Ez a pénzügyi bizonytalan­ság tehát mint okul szolgáló érv nem állhatja meg a helyét, mert ez az államháztartás hely­zetét egészen az anarchiáig fokozza, Egyetlen­egy vesztes országban sincs erre példa. Széles e világon mindenütt van költségvetés, van Ausz­triában, van Bulgáriában,. . . Meskó Zoltán : Patagoniában I Drozdy Győző : . . . van Németországban, van Lengyelországban, sőt annak ellenére, hogy Len­gyelországban egy év alatt száz márka 200 cen­time-ról 6—7 centime-ra esett le, ott mégis van költségvetés, pedig a pénzügyi bizonytalanság ott nagyobb volt, mint nálunk. Itt pedig tud­juk, hogy négy hónap óta, szeptember óta ko­ronánk teljesen stabil, a pénzügyi bizonytalan­ságra tehát a kormányzat egyáltalában nem hivatkozhatik. Horváth Zoltán : Azért nevezik ki most a tanácsosokat ! Drozdy Győző: Jól is néznénk ki, ha min­denütt, ahol mérleget, ahol költségvetést készí­tenek és ahol zárszámadásokkal kell dolgozni, a pénzügyi bizonytalanságot hoznánk fel annak indokául, hogy nem csinálnak költségvetést. Itt vannak a bankok; azok is azt mondhatnák, hogy nagy a pénzügyi bizonytalanság, mi nem tudunk mérleget csinálni, nem tudunk elszámolni. Azt kérdezem, hogy az állam nem ugyanazzal a gondossággal és pontosságai tartozik-e polgá­rainak, mint a bank a maga részvényeseinek? Az államnak nem ugyanazok-e a kötelességei a maga polgáraival]szemben, mint a banknak azokkal szemben, akiknek pénzén fentartja magát, akik­nek pénzével dolgozik ? Azt gondolom, hogy talán azért nevezi ki a kormány azt a sok bankigazgatót pénzügyi főtanácsosnak,... Meskó Zoltán : Kincstári főtanácsosoknak ! Horváth Zoltán : Ezek adják a tanácsot ! Drozdy Győző : . . , pénzügyi és kincstári főtanácsosoknak, mert maga is csodálkozik rajta, hogy ezek milyen nagyszerű ós ügyes emberek, hogy ezek még ilyen bizonytalan pénzügyi hely­zetben is tudnak mérleget és zárszámadásokat csinálni. Hát ha a kormány nem ért ehhez, megkérdezhetné ezeket a főtanácsos urakat, . Meskó Zoltán : Különösen az ujabb kettőt ! Drozdy Győző :. .. hogyan és mint kell mér­leget csinálni ilyen bizonytalan pénzügyi hely­zetben is. Szijj Bálint: Nemsokára te is főtanácsos leszel és adsz majd tanácsot! Drozdy Győző: Az ellenzéki pártok még nem jutottak el addig, hogy pénzügyi főtaná­csosok legyenek. Szijj Bálint: Erre törekszel! Drozdy Győző : Legyen meggyőződve, ettől az irányzattól semmit se várok. Szijj Bálint: Ennek az irányzatnak voltál te már katonája! Drozdy Győző: Az nem ez volt. Elnök: Csendet kérek mind a két oldalon. Drozdy Győző : Okul arra, hogy miért mel­lőzi a kormányzat a költségvetést, fel szokta hozni a kormányzat a jóvátételt is. Kállay Tibor pénzügyminister : Még eddig sohasem hoztuk fel! Drozdy Győző : A valóság, amint a pénzügy­minister ur mondja, az, hogy a nemzetgyűlés szine előtt hivatalos formában csakugyan nem mondotta még ezt ki a kormány, de széltében­hosszában azzal igyekeznek megnyugtatni ben­nünket, hogy tuiajdonképen a jóvátétel is egyik oka annak, hogy nem jönnek költségvetéssel. Ez is csak épplyan argumentum, mint a másik, mert hiszen bizonyos az, hogyha kell is jóvá­tételt fizetnünk, ezt úgyse fogadják el magyar koronákban, arra nézve tehát teljesen irreleváns dolog, hogy van-e költségvetés vagy nincs. Itt van előttünk Németország esete, ahol volt .költ­ségvetés, még pedig olyan, amely deficitet se mutatott: fel, a márka pedig lezuhant negyvened részére és mégis jött, elkerülhetetlep volt a jóvá­tétel. De nemcsak ezek az alkotmányos államok, hanem még szovjet Oroszország is, amelyről pedig mindnyájan elismerjük, hogy alkotmányos államnak nem tekinthető, három esztendő óta részletes budget-vel dolgozik, sőt nemcsak papir-, hanem aranyrubelben is közzéteszi a költség­vetést. Hiába bizunk mi meg egyénileg a pénzügy­minister urban, akit nagyon korrekt és tiszta­kezü férfiúnak ismerünk ; az olyan pénzügyi kor­mányzást, mely a világtörténelemben páratlanul álló adókkal dolgozik, mely a dolgozó kisembert adódetektivekkel zaklatja és elkeseríti, mely az adóbehajtásnak széles e világon megvetett mód­szerét, a motozást is eszközei közé sorozta, az olyan pénzügyi kormányzást, mely a nép verej­tékcseppjeivel el nem számol, mely a nemzet millióinak adóvagyonát még a képviselők előtt is bizonytalan célokra költi, esetleg pocsékolja és amely nem akarja megjelölni, hogy mire mennyit költ, mi csak pénzügyi abszolutizmussal alátámasztott anarchiának tekinthetjük. Az, ami itt történik, nem más, mint a parlamentarizmusnak kikezdése és végső lejára­tása. Horváth Zoltán: Negligálása! Drozdy Győző: Hogy a parlamentet nem foglalkoztatták azzal, amire tuiajdonképen hiva­tott, ez azt bizonyítja, hogy parlament nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom