Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.

Ülésnapok - 1922-63

A nemzetgyűlés 63. ülése 1922. évi november hó 30-án, csütörtökön. $3 'álló újjászervezésére való tekintettel, a törvényhozás további intézkedéséig, de legfeljebb 1923. év végéig nem tartható meg.« T. Nemzetgyűlés ! Ezzel a rendelkezéssel szemben fel kell vetnem a kérdést : Mi lesz akkor, ha 1923. év végéig nem lesz egy ujabb törvényhozási rendelkezés, mi lesz akkor, ha a közigazgatási reform nem lesz megalkotva ? (Felkiáltások balfelöl : Nem is lesz!) Itt van egy záros határidő, amely megmondja, hogy addig nem tartható meg a választás. Ebből természetesen következik az, hogy 1923 után meg kell tartani. Én már most felvetem azt a kérdést, hogy akkor, amikor ilyen világos rendelkezés van lefektetve a törvényeinkben, mi történik az esetben, ha 1923. év végéig nem lesz megalkotva a közigazgatási reform és nem lesz ujabb törvényes rendelkezés ? Akkor elő fog állani ugyanaz a homályos, minden visszaélésre, minden hatalmi önkénykedésre módot nyújtó helyzet, amelyben voltunk ezelőtt félévvel, (TJgy van ! a szélsőbaloldalon.) amikor a kormány ugyancsak kihasználva a törvénynek egy ilyen félremagyarázható rendelkezését, önkényesen életbeléptetett egy választói jogot. (Igaz ! TJgy van ! a szélsöbaloldalon.) Mi már egyszer beleestünk abba a hibába, hogy több jóhiszeműséget tételeztünk fel a törvény alkotóiról, mint amennyi világosságot találtunk a törvény rendelkezéseiben. Nekünk nem szabad még egyszer beleesnünk ebbe a hibába és én megkérdezem a t. belügyminister urat, mi történik akkor, ha 1923. év végéig nem lesz közigazgatási reform és nem lesz ujabb törvényhozási intézkedés ? Ennek a közigazgatási és pénzügyi bizottságnak együttes jelentése be akar csempészni egy gondolatot erre az esetre, amikor azt mondja, hogy : a helyzet tehát most az, hogy a törvényhatósági bizottsági tagválasztásokat vagy az 1915. évi VI. te. értelmében az 1914. évre érvényes országgyűlési képviselőválasztói névjegyzék alapján kellene megtartani, vagy pedig egészen uj névjegyzék alapjára kellene áttérni. Maga is koncedálja, hogy esetleg egy uj névjegyzék alapján a jelenlegi helyzetben is lehetne választásokat megejteni. De milyen alapon állitatik össze ez az uj névjegyzék ? Azon jogi fejtegetések alapján, amelyeket az előttem szóló t. képviselőtársam itt előadott, de a törvénynek és a törvényesített rendeletnek világos rendelkezése alapján is ez az uj névjegyzék nem lehet más, mint a Friedrich-féle rendeletben lefektetett választói jog alapján összeállított névjegyzék. Ez alól nem lehet kibújni, ez világos, élő törvényes rendelkezés. Hogy mennyire törvényes rendelkezés, az kiderül abból, hogy a kormány, amikor uj választói jogot akart alkotni, kénytelen volt visszamenekülni ehhez a rendelethez, igaz, hogy egy csavarással azt magyarázta ki az 1920. évi I. te. 10. §-ából, hogy ezt a rendeletet neki joga van módosítani és kiegészíteni. Már most hol van a garanciám arra, hogyha ez a rendelkezés így a törvénybe kerül, és nem fog létrejönni ujabb törvényhozási intézkedés. Erre nézve nekem különösen jogom van aggályt táplálni (TJgy van! a szélsőbaloldalon.) ama játék után, amelynek tanuja voltam ebben a teremben, jogom van aggályt táplálni azután a kijelentés után, amely ma a kormány egyik tagjának ajkáról elhangzott, amikor a t. népjóléti- és munkaügyi minister ur azt mondotta, hogy nem kell félni attól, hogy a Lakásrendelet bekerül a Corpus jurisba, mert hiszen a javaslatot nem is azzal a komoly szándékkal terjesztették be, hogy abból törvény legyen. (Zaj balfelöl.) Szilágyi Lajos : Hallatlan ! Frivol játék ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Huszár Elemér : Szégyen, egy minister szájából ilyent hallani ! Rassay Károly : Amikor azt látom, hogy a parlamenttel, a törvényhozással szemben a jelenlegi kormányelnök ur által vállait régi kormányzati rendszer és a jelenlegi kabinéfc egyik tagja részéről is ilyen frivol felfogás nyilvánul meg, akkor ne méltóztassék rossz néven venni, hogy világos, határozott rendelkezéseket kívánok a törvényben. Nem akarom kitenni magamat annak, hogy itt újra történjék egy játék, amely abban fog kicsúcsosodni, hogy nem fog benyujtatni a közigazgatási reformjavaslat, vagy ha be fog nyújtatni, a jelenlegi kabinet egyik tagjának felfogása szerint ez azzal a szándékkal fog megtörténni, hogy az soha ne tárgyaltassék. Szilágyi Lajos : Kigúnyolják az alkotmányosságot. (Zaj.) Haller István : Sohasem akarják idehozni. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Majd meglátjuk, hogy lesz-e tárgyalva. Rassay Károly : Mondom, nem akarom azt, hogy akkor a törvényjavaslatban megállapított határidő lejárta után az akkori t. belügyminister ur egyszerűen előállhasson és hivatkozhassak arra, hogy az itteni bizottsági jelentésben hivatkozott felfogásnak megfelelően az 1914. évi összeírás alapján válasszunk, vagy talán újra visszatérve azon jogi felfogáshoz, hogy épen ezt a rendeletet joguk van kiegészíteni és módosítani, egy teljesen önkényesen megalkotott választói névjegyzék alapján történjék a választás. Ismétlem : hogy ezt elkerüljem, arra egyetlen lehetőségem van, az, hogy leszögezem a jelenlegi kétségkívül törvényes álláspontot és ennek az álláspontnak nézőpontjából kiindulva ezt a rendelkezést mint feleslegeset visszautasítom, s azt kívánom a belügyminister úrtól, hogy fennálló törvényes rendelkezéseknek megfelelően méltóztassék a ministerium intézkedni, hogy az érvényben levő választói jog alapján a névjegyzékek azonnal elkészíttessenek és ennek alapján a törvényhatósági és községi választások megtartassanak. (Helyeslés a bal- és a szélsobaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Az előttem szóló Rassay és Györki t. képviselőtársaimmal teljesen és tökéletesen egyetértek abban,