Nemzetgyűlési napló, 1922. VI. kötet • 1922. november 29. - 1922. december 13.
Ülésnapok - 1922-63
80 A nemzetgyűlés 63. ülése 1922. év azoknak a bizottsági tagoknak szolgalmanyaiért, amelyeket ők ezzel a kormanyrendszerrel szemben telje c itettek. Propper Sándor : Azé t tíz év járna nekik, nem egy ! (Derültség baíjelől.) Rothenstein Mór: Ezek a szempontok vezérelnek bennünket akkor, amikor mi arra az álláspontra helyezkedünk, hogy az a mód, ahogyan ez a javaslat idekerült, veszedelmes p-ecedens, hogy megle petésszeiüen, kvázi puccssze?üen lehet a nemzetgyűlést — nem akarom mondani, hogy megtéveszteni, de legalább is .. . Rassay Károly : Megzavarni ! Rothenstein Mór;... — egy bizonytalan valami elé állítani és az utolsó pillanatban keresztülhajtani mindenáron paragrafusokba öltöztetve olyan javaslatokat, amelyéből akkor, amikor a képviselők a törvényjavaslatot megkapják, még szó sincs, amikről tehát fogalmuk sem lehet, hanem amelyeket akkor, amikor már az egész törvényjavaslat letájgyaltatott, — még ha külön bizottság elé is utaltatnak — ilyenformán a kormány tárgyalás alá akar vétetni és törvénnyé akar emeltetri. Ez ellen a legeiélyesebben tiltakoznunk kell és épen ezért azt indítványozom, hogy a t. Nemzetgyűlés àz előterjesztett javaslatot ne fogadja el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Van valaki szólásra felírva ? {Senki ' sem.) Senki feljegyezve nincs, ennélfogva a vitát bezárom. A belügyminister ur kivan szólni. Rakovszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Csak egész röviden Iává ne k nyilatkozni a tárgyalás alatt álló törvényszakaszról és mindenekelőtt ismét ki akarok térni arra az ugy itt, mint a bizottságban többs r ör emiitett formára, amiként ezek a szakaszok a Ház elé kerültek. (Halljuk/) Azt hiszem, nem forog fenn kétség aziránt és a nemzetgyűlés a saját maga, illetve tagjai jogát nyirbálná meg azzal, ha. kétségbevonni,, hogy egy törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a képviselőknek joga van hozzá, hogy uj szakaszokat indít ványozzanak. Meskó Zoltán : Természetesen megrendelésre. Rakovszky Iván belügyminister : A képviselőknek mindenképen jogukban van ez, még akkor is, ha megrendelésre teszik. Nem tagadom le, hogy ha-egy kormánypárti képviselő nyújt be ily javaslat tot, azt, legalább minálunk elő:ő]eg be szokta mutatni a ministernek. (Helyeslés jobbfelől.) En ebben a tárgyban készítettem elő egy egyszakaszos törvényjavaslatot» Ëpen egy ellenzéki képviselő ur, Kiss Menyhért képviselő ur felszólalása kapcsán merült fel az a terv, hogy ezeket az át- ; meneti kérdéseket egy törvényjavaslatban lehetne szabályozni ; ő mondotta azt, hogy a közigazgatási reform előkészítése folytán egyáltalán felesleges., hogy ezeket a jelen tárgyalás alapjául szolgáló törvényjavaslatokat is letárgyaljuk, mert hiszen, addig maradhat az egész tisztviselői kérdés abban a helyzetben, ahogy ma van. Én, aki véletlenségből abban a helyzetben voltam,:, hogy ezeket az n, november hó 30-án, csütörtökön* intézkedéseket annak idején életbeíépteíő törvényjavaslatokat ebben a teremben az országgyűlésen referáltam, átlátván az anyagot, tisztában voltam vele, hogy itt nincs szó egyébről, mint egy ma már hosszú időn keresztül, évről-évre, vagy legalább is időszakról-ídőszakra meghosszabbított helyzetnek újból való meghosszabbításáról, tehát olyan témáról, amely a nyilvánosság előtt az országgyűlésen annak idején nagyon sokszor meg lett vitatva,, a múlt nemzetgyűlésen is meg lett vitatva, az 1915 : VI. te. kapcsán, tehát egy fennálló törvényes állapot hosszabb időre való kitolásáról. E"ért nem láttam aggályosnak, hogy e két uj szakasz beiktatását indítványozzák. Mihelyt azonban azt láttam, hogy az ellenzék ugy fogja fel a dolgot, hogy itt puccs készül és hogy azzal a jogos kívánsággal áll elő, hogy a javasolt szakaszok megfontolás és vita tárgyává tétessenek, azonnal készséggel hozzájárultam ahhoz, hogy a bizottságban letárgyalt ássanak az uj szakaszok. A bizottságban tényleg történt egy módosítás Fáy Gyula képviselő ur eredeti szövegén. Ezt a módosítást én nem tartom nagyon lényegesnek, a bizottságban hozzái is járultam. En csak azt vagyok bátor a t. Nemzetgyűlés figyelmébe ajánlani. hogy ez a módosítás sem a kormány részéről, sem kormánypárti oldalról nem indít váryoztatott, hanem ellenzéki oldalról, Friedrich István t. képviselőtársam tette meg ezt a javaslatot és a bizottság azt elfogadta. Ne méltóztassék tehát azt hinni, hogy ezzel a módosítással a kormány akarta a maga jogkörét vagy intézkedési jogosultságát bővíteni ; ez praktikus szempontból teljesen politikától mentesen egy ellenzéki képviselő ur indítványára került bele a javaslatba. Minthogy egyelőre csak a 19. §-ról tárgyalunk, magához a szakasz szövegéhez nincs is egyéb hozzátenni valóm, mindössze S H^gyi L^jcs képviselő urnák a bihari kérdésre vonatkozólag velem szemben hangoztatott vádjaira szeretnék rövnden kitérni. (Halljuk! Halljuk/) A t, képviselő ur valóban rögtön a bihari tisztújítás után feljött hozzám és élőszóval panasz tárgyává tette a tisztújításon lefolytakat, J5n a képviselő urnák élőszóval megígértem, hogy tájékozódni frgok a dologban és megfelelően fogok intéz-. kedni. Utólag jutott tudomásomra, hogy a képviselő ur írásbeli panaszt is nyújtott be a belügyministoriumba. H r gy akker, amikor engem a képviselő ur felkeresett, én még nem ismertem ezt a panaszt, ez tisztán technikai akadályokon múlt; hiszen a postán feladott panasz nem érkezik meg aznap, azt előbb be kell iktatni, aztán az osztályba kerül, ott a referens előbb tanulmányozza és csak a kész anyagot viszik a minister elé. Én megígértem a képviselő urnák, hogy a panasszal komolyan foglalkozni fogok, de megmondtam azt is, hogy mivel főispán változás van küszöbön, illetve a főispáni teendők ellátásával megbízott alispánt úgyis fel fogom menteni e megbízatása alól, várjon türelemmel; majd ha az uj főispán tájékozódik, akkor fogok intézkedni. Most.már a
